Filmajánló: Álom két keréken
Imádom a könyvadaptációkat – még annak ellenére is, hogy néha teljesen elrontja a film élvezhetőségét az, ha ismered az eredeti történetet. Mindig igyekszem úgy kezelni a feldolgozásokat, hogy szem előtt tartom: a kettő teljesen különböző műfaj, és nem éri meg összehasonlítani őket egymással... De könyvmolyként elkerülhetetlen, hogy olyan szempontokat is figyelembe vegyek az adaptáció értékelésénél, amelyek más filmeknél eszembe sem jutnának. Ma az Álom két keréken című filmről fejtem ki a véleményemet, amely az egyik kedvenc Sarah Dessen-regényemen alapszik.
A film alapjául szolgáló, azonos című regény öt évvel ezelőtt maradt a kezemben egy könyvtári látogatás alkalmával, és azzal a lendülettel az egyik kedvenc könyvemmé avanzsálódott. A szerzőért hasonló módon rajongok lassan már egy évtizede – Dessen a tinédzserkorom egyik legmeghatározóbb alkotója. Mindemiatt mondhatni, hogy a film nehezített pályán indult nálam, mivel a szokásosnál is nagyobb elvárásaim voltak felé. Úgy haraptam volna, mint egy anyatigris, ha elrontják ezt a számomra nagyon fontos történetet. De még én magam is meglepődtem, hogy erre egyáltalán nem volt szükség.
A történet a frissen érettségizett, és éppen a főiskolai évei előtt álló Auden nyári szünetét követi végig. A lány a tanulmányaiban mindig tökéletes eredményeket ért el, de ezt a szociális élete teljes mértékben megsínylette. Nincsenek barátai, magányos, és minden, tinédzserkorban klasszikus őrültségből kimaradt. Ezen a nyáron viszont úgy dönt, hogy szüksége van a környezetváltozásra, ezért az apjához utazik. Az új hely pedig egyfajta új lapot kínál számára, amellyel bepótolhat mindent, ami eddig kimaradt az életéből.
Először a látványvilág húzott be. A sztori egy csodás amerikai tengerparti kisvárosban játszódik, amit a film készítői nem is reprezentálhattak volna ennél jobban. A díszlet olyannyira fantasztikusan sikerült, hogy legszívesebben belelépnék a képernyőn keresztül, és együtt sétálgatnék Audennel a város utcáin. A legnagyobb kedvencem a főszereplőnk apjának a háza: elképesztően részletgazdag, kreatív és otthonos belső tereket rendeztek be azokhoz a jelenetekhez, amelyek ott játszódnak.
A film remekül megfogta a regény mindhárom főbb problémafelvetésének lényegét. Egy élmény végigkövetni, hogyan válik a főszereplőnk egyre nyitottabbá, és lesz képes kialakítani olyan kapcsolatokat, amelyek addig hiányoztak az életéből. Emma Pasarow csodás választás volt Auden szerepére, hiszen már csak a mimikájával is képes érzékeltetni azt a belső harcot, amit a karakter lefolytatott magában. Közben a főszereplőnk a titokzatos bringást, Elit is formálta, aki hosszú ideje képtelen feldolgozni a legjobb barátja elvesztését, elzárkózik szinte mindenkitől, és a saját álmairól is lemondott. Továbbá foglalkozunk Auden romokban álló családjával is, melynek része egy toxikusan perfekcionista édesanya, egy önző, a gyermeknevelést teljesen elhanyagoló édesapa, és az újszülött gyermekével segítség nélkül küzdő, a kiégés szélén álló mostohaanya.
Összességében az Álom két keréken egy igen jól sikerült könyvadaptáció, amit bátran ajánlok még az elvetemült Sarah Dessen-rajongók figyelmébe is. Nem olyan jellegű alkotás, amely a kedvenc filmünkké válik, de abszolút nézhető és élvezhető példány. Nem tökéletes: vannak olyan részei, elemei és jelenetei, amelyek rettentő erőltetetten hatnak, de szerencsére ezeket aztán hamar elfeledtetik velünk. Örülök, hogy ekkora figyelmet szenteltek ennek a történetnek, és olyan adaptációt készítettek belőle, ami méltó Sarah Dessen zsenialitásához.
0 megjegyzés