facebook instagram pinterest
  • Főoldal
  • Rólam
  • Könyvek
    • Könyvértékelések
    • Cikkek
    • TAG-ek és kihívások
    • Könyvespolc
    • Blogturné Klub
  • Filmek&sorozatok
  • Blogturné Klub
Üzemeltető: Blogger.

Readinspo


Az adventi blogturnénk keretén belül, néhány napja egy rövid könyvajánlót hoztam nektek. Ebben olyan békés hangulatú, könnyed, de mégis minőségi olvasmányokat gyűjtöttem össze, amelyek segíthetnek ellazulni és feltöltődni a karácsonyi szünidőben. De emellett mindenképpen szerettem volna hozni valami kreatívat is a turnéra. Egyből a sütés jutott eszembe, mivel az utóbbi időben ebben tudom igazán kiélni magam, ha alkotásról van szó.

Az utóbbi néhány hét egyébként is nehéz volt, mivel 4 év után véget ért az első és eddig egyetlen komoly párkapcsolatom. A sütés, és az azt követő díszítés tehát most kifejezetten terápiás szerepet töltött be nálam, és hihetetlenül jól kikapcsolt. Ha ti is úgy érzitek, szükségetek van valami ilyesmire, adjátok meg a módját: karácsonyi zene, esetleg a kedvenc youtuberetek vlogmas videóinak társaságában ez az énidő definíciója.

Én úgy döntöttem, hogy alapnak nem a klasszikus mézeskalácsot fogom használni, hanem kipróbálok valami újat. Egy tipikus amerikai kekszet, a sugar cookiet próbáltam reprodukálni, amivel amúgy is tele van a Pinterest. Sajnos az íze borzasztó lett, ezért receptet nem adok, de igazából nem is az most a lényeg.




Alapvetően könyves tematikájú díszítést szerettem volna készíteni, de alig találtam hozzá ötletet. Harry Potteresből viszont rengeteg inspiráció volt, és egyébként is, ennek a tipikus alakzatait nagyon egyszerű lerajzolni. A Harry Potteres téma tehát szerintem annak is tökéletesen megugorható, aki azt hiszi magáról, hogy nem tud rajzolni. Mutatom a Pinterest-táblámat, ahol összegyűjtöttem az ötleteket.

A dekoráláshoz én egyszerű cukormázat használtam, amelynek egy részét (sok) piros ételfestékkel színeztem be. A sötét színű kekszre olvasztott csokit raktam. Az aprólékos mintákat a Dr. Oetker színes dekortollaival pingáltam rá, mivel nem tudom olyan vékonyra vágni a habzsák száját, ahogyan kellene.



Szerinted melyik minta a legjobb?



December elsejétől egészen szentestéig minden nap valami új meglepetéssel kényeztetünk benneteket. Lesznek könyvajánlóink, zenelistáink, ínycsiklandó receptjeink, de újra elkalandozunk kedvenc karaktereink világába is, ahonnan meg sem állunk az őket életre keltő szerzők kedves üzeneteiig, amik érkezhetnek írott- vagy akár képi formában is. S ha mindez nem lenne még elegendő, akkor megsúgjuk: egy igazán exkluzív meglepetés is lapul a puttonyunkban. Ráadásul instagram oldalunkra is érdemes lesz felnézni.

Nyereményjáték

Ünnepi turnénkhoz hasonlóan mostani játékunk is rendhagyó formát ölt. Minden állomáson találsz egy kérdést, ami az adott poszthoz kapcsolódóan irányulhat az adott könyvre, szerzőre, szereplőre, de olyan is előfordulhat, hogy a te véleményedre, élményeidre, kedvenceidre leszünk kíváncsiak. 

A turné végén, a Blogturné Klub bloggereinek felajánlásáből hét ajándékcsomag kerül kisorsolásra azok között, akik minden állomást teljesítenek (vagy legalább megpróbálják). A csomagok tartalma minden esetben meglepetés lesz, de a könnyebb választás miatt mindegyiket ellátjuk egy fantázianévvel. 

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk. )

Mi a kedvenc karácsonyi süteményed?

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

12.01. Könyvvilág
12.02. Utószó
12.03. Dreamworld
12.04. Readinspo
12.05. Könyvvilág
12.06. Olvasónapló
12.07. Readinspo
12.08. Booktastic Boglinc
12.09. Veronika's Reader Feeder
12.10. Csak olvass!
12.11. Fanni’s Library
12.12. Csak olvass!
12.13. Betonka szerint a világ...
12.14. Könyv és más
12.15. Veronika's Reader Feeder
12.16. Booktastic Boglinc
12.17. Hagyjatok! Olvasok!
12.18. Kelly & Lupi olvas
12.19. Utószó
12.20. Szaffi polca
12.21. FüggőVég
12.22. Spirit Bliss Sárga könyves út
12.23. Dreamworld
12.24. Közös

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥



A karácsony talán az egyetlen olyan időszak az évben, amikor munkától és magánéleti nehézségektől függetlenül, a legnagyobb eséllyel tudunk magunkra is szakítani valamennyi időt. Ilyenkor én általában arra a lelassulásra szavazok, amit egy megnyugtató olvasmány tud nyújtani.

Ebben a bejegyzésben olyan könyveket szedtem össze, amelyek pontosan ezt a hangulatot ragadják meg. Segítenek ellazulni, megnyugodni, és néhány békés órát garantálnak számunkra. Engem speciel a lassú folyású, egyszerű cselekmény és az esztétikus kifejezésmód sokkal inkább kikapcsol és feltölt, mint egy bonyolultabb és dinamikusabb regény, ezért ez alapján válogattam. Igyekeztem olyan könyveket összeírni, amelyek idén, vagy legfeljebb 2-3 éve jelentek meg, és figyeltem a kiadói, illetve műfaji diverzitásra is.

Remélem, találtok olyat a listában, ami megragadja a figyelmeteket!


1. Agatha Christie: Adventi krimik

Bár maga a műfaj nem éppen arról híres, hogy békés időtöltést nyújtson, de ennek a gyűjteménynek valahogy mégis sikerül megteremtenie ezt az atmoszférát. 12 novellát tartalmaz Christie azon szövegei közül, amelyek valamilyen módon kötődnek a télhez, a karácsonyhoz, vagy úgy általában a karácsonyi ünnepekhez. A kapcsolat azonban nem minden novella esetében szoros, ezért kifejezetten az ünnepre hangolódáshoz nem feltétlenül ajánlanám. Sokkal inkább kikapcsolódási céllal érdemes hozzányúlni, mert egyik történet sem annyira durva, hogy felzaklasson. Itt írtam arról, melyek voltak a kedvenceim közülük.


2. Zalka Csenge Virág: A Varjúherceg

Az év egyik legpozitívabb élménye volt számomra ez a gyűjtemény. Egy felnőtteknek szóló mesekönyv ez, amely lényegében ismert népmesék kevésbé ismert változatait tartalmazza, ráadásul a világ minden tájáról. Így amellett, hogy a kanapén ülve beutazzuk a világot, megtudhatjuk, hogyan képzelték el Hamupipőkét Afrikában, milyen a kínai Rapunzel, vagy éppen mi található az égig érő paszuly tetején Nauruban. A könyvről itt áradoztam egy hosszabb értékelésben.


3. Frances Hodgson Burnett: A kis lord

Megvan az a jó kis régi lányregényes hangulat, amit például L. M. Montgomery vagy Louisa May Alcott könyvei tudnak nyújtani? Nos, F. H. Burnett is pontosan ilyen szerző. A titkos kert című regénye volt az egyik történet, amely megszerettette velem az olvasást, nemrég pedig próbát tettem az életműve egy másik példányával is. Ha van olyan regény, amely végig simogatja az ember lelkét olvasás közben, akkor az egyértelműen ez, és mi mást keresnél karácsonykor. Itt bővebben kifejtettem róla a véleményemet.


4. Rosie Blake: Hygge szerelem

Számomra inkább őszi hangulatú ez a regény, de karácsonykor is tökéletesen megállja a helyét. A koncepciója lényegében azon alapul, hogy a népszerű, dán eredetű hygge szemléletmódról ezúttal nem életmód-önsegítő kontextusban, hanem történetbe foglalva olvashatunk. A regényben a főszereplőnk azzal puhítja meg egy rideg, távolságtartó férfi szívét, hogy meleg, otthonos, kellemes (tehát hygge) hangulatot teremt körülötte. Nem lesz életem regénye, de imádtam annak idején. És itt le is írom, pontosan miért.


5. Héctor García, Francesc Miralles: Icsigo-icsie

Egyértelműen az egyik kedvenc életmódkönyvem ez a példány, amely "a pillanat megragadásának japán művészetét" járja körül. Óriási hatással volt rám, mikor olvastam, mivel szinte minden oldalon találtam valamit, amit magammal vihetek. Ebben az időszakban kifejezetten jól jöhet egy-egy ilyen inspirációlöket, hiszen a karácsonnyal együtt az újév, az újrakezdés, az év eleji fogadalmak ideje is közeleg. A könyvről írt ajánlómat erre találjátok.



December elsejétől egészen szentestéig minden nap valami új meglepetéssel kényeztetünk benneteket. Lesznek könyvajánlóink, zenelistáink, ínycsiklandó receptjeink, de újra elkalandozunk kedvenc karaktereink világába is, ahonnan meg sem állunk az őket életre keltő szerzők kedves üzeneteiig, amik érkezhetnek írott- vagy akár képi formában is. S ha mindez nem lenne még elegendő, akkor megsúgjuk: egy igazán exkluzív meglepetés is lapul a puttonyunkban. Ráadásul instagram oldalunkra is érdemes lesz felnézni.

Nyereményjáték

Ünnepi turnénkhoz hasonlóan mostani játékunk is rendhagyó formát ölt. Minden állomáson találsz egy kérdést, ami az adott poszthoz kapcsolódóan irányulhat az adott könyvre, szerzőre, szereplőre, de olyan is előfordulhat, hogy a te véleményedre, élményeidre, kedvenceidre leszünk kíváncsiak. 

A turné végén, a Blogturné Klub bloggereinek felajánlásáből hét ajándékcsomag kerül kisorsolásra azok között, akik minden állomást teljesítenek (vagy legalább megpróbálják). A csomagok tartalma minden esetben meglepetés lesz, de a könnyebb választás miatt mindegyiket ellátjuk egy fantázianévvel. 

(Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk. )

Mondj egy könyvet, amit szeretnél a karácsonyfád alatt látni!

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

12.01. Könyvvilág
12.02. Utószó
12.03. Dreamworld
12.04. Readinspo
12.05. Könyvvilág
12.06. Olvasónapló
12.07. Readinspo
12.08. Booktastic Boglinc
12.09. Veronika's Reader Feeder
12.10. Csak olvass!
12.11. Fanni’s Library
12.12. Csak olvass!
12.13. Betonka szerint a világ...
12.14. Könyv és más
12.15. Veronika's Reader Feeder
12.16. Booktastic Boglinc
12.17. Hagyjatok! Olvasok!
12.18. Kelly & Lupi olvas
12.19. Utószó
12.20. Szaffi polca
12.21. FüggőVég
12.22. Spirit Bliss Sárga könyves út
12.23. Dreamworld
12.24. Közös

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

A Herkules számomra az egyik, ha nem a legfelejthetőbb Disney-mese volt. Nagyon szeretem a görög mitológiát, és vevő vagyok bármire, amit ez inspirált, de Herkules története ebben a feldolgozásban egyáltalán nem érintett meg. Talán azért, mert elképesztő módon túlromantizálja mind a hellén isteneket, mind pedig az ókori görög népet. Valójában elég kegyetlen világ volt, ahol a nők semmit sem értek, az istenek pedig nemhogy nem az embereket szolgálták, de hihetetlenül arrogánsan álltak hozzájuk. Ez a hiteltelen ábrázolás teljesen tönkretette számomra a mesét.

Normál esetben a legkevésbé sem érdekelt volna olyan könyv, ami a Herkulesen alapszik, vagy bármilyen módon kapcsolódik hozzá, azonban ha már elkezdtem olvasni a Sorsfordító történetek-sorozatot, nem szerettem volna, ha akár egy is kimarad közülük. Így került végül a kezembe a Bírnod kell a célig, amit ezúttal Jen Calonita jegyez.



Ennek a könyvnek a története ott folytatódik, ahol a Herkules-film véget ér. A végül hőssé vált fiú és Megara együtt felemelkednek az Olümposzra, ahol mindenki boldog, hogy 18 év után, újra istenként láthatják viszont Zeusz gyermekét. A főisten azonban nem egyezik bele abba, hogy Herkules halandóként folytassa az életét Megarával. Héra megsajnálja a szerelmeseket, és felajánlja a lánynak a lehetőséget, hogy belőle is istent farag, ehhez azonban neki is bizonyítania kell a rátermettségét. Egy fontos küldetést bíz rá, amely egyaránt hasznos az istenek számára, és közben segít Megarának is leküzdenie a régi sérelmeit.


Őszintén szólva nagyon örültem, hogy ennek a regénynek már nem Herkules a főszereplője. Egyáltalán nem kedveltem a karakterét a filmben sem – szerintem kifejezetten unalmas és idegesítően naiv srác. Azt a kevés potenciált, ami volt benne, a film szépen feldolgozta és lezárta, de az ő sztoriját egyszerűen lehetetlen lett volna tovább fűzni. Ellenben nagyon jól látta a szerzőnő, hogy Megara kiaknázatlan terep. Rengeteg kérdést hagyott a film megválaszolatlanul vele kapcsolatban, és egyébként is sokkal izgalmasabb jellem Herkulesnél. Remek döntés volt őt megtenni a regény főhősének.

De ami még zseniálisabb ötlet volt, az az, hogy az egész történet Megara lélektani utazására lett felépítve. A lány már a filmben is rengeteg sebet és rossz beidegződést hordozott a múltjából eredően, amelyek megnehezítik számára, hogy értékes kapcsolatokat alakítson ki másokkal. Sajnos – és ez nagy hiba – a Herkules-mese ezzel semmit sem kezd. Jen Calonita viszont most kiküszöbölte ezt a hiányosságot azzal, hogy Meg jellemfejlődésére helyezte a hangsúlyt, és a történet végére feloldja a bizalmatlanságát, túlzott függetlenségét és kötődési nehézségeit.

Megara karakterfejlődése mellett azonban a cselekmény sem hal el – sőt! A történetvezetés kifejezetten dinamikus a műfajhoz képest, folyamatosan történik valami és teljesen bele lehet feledkezni az eseményekbe. Minden nagyon ötletes, és teljesen logikusan van felépítve. És kifejezetten örültem annak, hogy a filmhez képest sokkal reálisabban ábrázolja az ókori Hellászt és az isteneket – ez már csak Zeusz kegyetlenségében is megmutatkozik, amikor az elején szétválasztja a szerelmeseket.

Sose engedd, hogy egy férfi elhalványítsa a fényedet. Ezen a világon csakis magadra számíthatsz.

Annak, hogy a Bírnod kell a célig története olyan irányt vett, amilyet, már csak azért is örültem, mert Megara végre háttérsztorit is kapott. A film másik nagy hibája, hogy a lánnyal kapcsolatban szinte minden kérdést megválaszolatlanul hagy. Ebben a regényben Megara karaktere megkapta azt a háttértörténetet, amit megérdemelt, és amiben egyaránt válaszokat kapunk arra, mi történt a családjával és az előző szerelmével.

A film legtöbb karakterét, aki a könyvben is megjelenik (mint Philoktétész, Héra, Herkules, Pegazus), nagyon hitelesen tudta ábrázolni Calonita. Jól ráérzett a személyiségükre és a beszédstílusukra, így minden megszólalásuk teljesen hiteles volt. Az új szereplők szintén remekül passzoltak a történetbe, és egytől egyig indokoltak voltak benne. Egyedül Megara jelleme az, amit egy kissé torznak éreztem: míg a filmben nagyon talpraesett, kihívó és néha flegma, addig a regényben sokszor elég esetlenül viselkedett.

…meg kell értened, hogy a segítség elfogadásához is erő kell.

A legjobban mégis azt sajnálom, hogy a kiadó engedte ilyen formában megjelenni ezt a regényt. Nagyon kellemetlen volt, hogy a szokásosnál sokkal több hiba és elütés maradt a szövegben – ezeket még egy kevésbé alapos korrektor is kiszűrte volna. De ennél sokkal kínosabb, amit az egyik karakter nevével műveltek. Megara régi szerelmének neve körülbelül 50-50%-ban Aigeuszként és Aeguszként szerepel a szövegben, ami egyértelműen a figyelmetlenség egy nagyon magas foka. Egyébként hasonlóan súlyos hiba más Sorsfordító történet esetében is előfordult, az Ez hát a szerelem borítójáról ugyanis lemaradt a szerző neve.

Összességében elmondhatatlanul örülök, hogy hosszas gondolkodás után mégis esélyt adtam a Bírnod kell a célig-nek. Minden szempontból messze az egyik legjobban összerakott Sorsfordító történet, amit azok is imádni fognak, akik magát a Disney-mesét kevésbé szerették. Mindemellett fényévekkel több tanulságot és mondanivalót tartalmaz, mint a sorozat eddig megjelent kötetei közül bármelyik. Ténylegesen értékes üzeneteket hordoz, amelyek még a felnőttek számára is abszolút relevánsak – nekem legalábbis az volt, hiszen nagyon hasonló problémákkal küzdök, mint Megara.



Kiadás: Manó könyvek (2021)
Oldalszám: 376
Kiadói sorozat: Sorsfordító történetek
Eredeti cím: Go the Distance (2021)
Fordította: Herman Alexandra
Műfaj: fantasy, ifjúsági, romantikus

Miután ​Herkules bebizonyítja, hogy igazi hős, és újra istenné válik, úgy tűnik, végre helyreáll a világ rendje. Egészen addig, amíg Zeusz ki nem jelenti, hogy Meg nem lehet együtt a fiával, mert – ha tetszik, ha nem – halandó. Héra azonban szerencsére felajánl egy lehetséges megoldást: esélyt ad Megnek, hogy bebizonyítsa, igenis van helye az Olümposzon – istennőként. Ráadásul ehhez csupán egy titokzatos küldetést kell teljesítenie.
Hogy mi is ez a küldetés? Csupán annyi, hogy Megnek ki kell szabadítania volt szerelme kedvesének a lelkét az Alvilágból. Igen, arról az exéről van szó, aki miatt eladta a lelkét Hadésznak, és aki azonnal beleszeretett egy másik nőbe, miután Meg eltűnt. Vajon képes lesz Meg maga mögött hagyni a múltját, és gyors észjárásának segítségével legyőzni a szörnyetegeket és gonosz isteneket, az alattomos Hadészt is beleértve? Sikerül rátalálnia igazi otthonára, és felfedezni, hogy mi minden lakozik benne? Vagy az elköteleződéstől való félelme miatt lemond az örökké tartó istenlétről a Csodafickóval?

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás



A Manó Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Jen Calonita Bírnod kell a célig c. regénye, mely a Sorsfordító történetek legújabb tagja. A történet során Hercules és Megara megpróbáltatásokkal teli kapcsolatának nyomába eredünk, melyben nem kisebb a tét, mint a szerelmesek közös jövője. Vajon Meg képes lesz felülkerekedni a múltján, megtalálni önmagát, s felismerni önnön erényeit, vagy a félelem végérvényesen éket ver közé és Csodafickó közé?

Nyereményjáték

Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek Hercules és Meg mesebeli történetét. Minden állomáson találtok egy kérdést két válaszlehetőséggel, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a helyes megfejtés betűjelét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Ha pedig extra pontokat is gyűjtenétek, rakjátok helyes sorrendbe a jónak vélt válaszok betűjeleit, és az így kapott szót ugyancsak írjátok be a rafflecopter erre kijelölt sorába.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Miért adta el a lelkét Meg Hádésznak?
Ó) Szerelme életéért cserébe
Á) Édesanyja életéért cserébe

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

11.13. Fanni’s Library
11.15. Booktag
11.17. Csak olvass!
11.18. Szaffi polca
11.19. Csak olvass!
11.20. Pandalány olvas
11.21. Readinspo
11.23. Hagyjatok! Olvasok!
11.25. Utószó
11.27. Dreamworld

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥


Két évvel ezelőtt, még nagyon kezdő könyves bloggerként olvastam el és értékeltem a Nagy levegőt, Jakupcsek Gabi akkori legfrissebb irományát. Imádtam forgatni azt a könyvet, és a mai napig előkelő helyen szerepel a polcomon, hogy ha kedvem támadna újraolvasni (amire biztos, hogy időnként sor fog kerülni), bármikor kéznél legyen. Rengeteg gondolat volt benne, ami szíven ütött, és formálta a gondolkodásomat – ez pedig az egyik, ha nem a legfontosabb dolog, amit egy könyv adhat. Ha viszont nincs ez a pozitív tapasztalat, nem valószínű, hogy megakad a szemem az Alul semmi?-n, ami idén novemberben jelent meg, ugyancsak a Jaffa kiadónál. Igazán kár lett volna érte, ha így történik, ugyanis végül sokkal nagyobb hatást gyakorolt rám, mint az előző kötet.

Az Alul semmi? egy műfajilag nehezen bekategorizálható olvasmány. Jakupcsek könyvei olyanok, mintha egy gondolatmenetet, egy monológot vinne végig bennük, és ugyan több témát is érint, de ezek nincsenek élesen elválasztva egymástól. Egyik gondolat következik a másikból, a tagolás pedig szinte csak annyi, hogy néhol fejezetekre bomlik a szöveg. Ám ez egyáltalán nem zavaró, sőt. Végig összeszedett, teljesen követhető, és sehol sem válik csapongóvá. Kicsit olyan, mintha egy hosszabb, egyszereplős podcast szövegkönyvét követnéd végig, hiszen a tartalma pontosan ugyanolyan személyes, és mindig arról beszél, ami épp eszébe jut (mármint nyilván az előre összeírt vázlat alapján). Lényegében a saját világnézetét, véleményét közvetíti számunkra.

A szokatlan címválasztás és a borító egyből értelmet nyer, amint belelapozunk a könyvbe. Az Alul semmi? ugyanis arra a vicces jelenségre utal, amikor a járvány alatt, az online meetingek során csupán azt a részünket cicomáztuk ki, ami látszott a kamerában, alul pedig mamuszt és pizsamanadrágot viseltünk – legalábbis jobbik esetben. Ez a két elem tehát ebből a szempontból frappánsra sikerül. Viszont nem véletlenül említettem a bevezetőben, hogy valószínűleg könnyen átsiklottam volna a könyv felett egy boltban vagy a Molyon. Olvasóként ugyanis legtöbben szerintem a letisztult külsőt és az egyértelműbb címeket preferáljuk, ez a rózsaszín (még akkor is, ha szép árnyalata van, és minden harmonizál rajta) azonban túlságosan figyelemfelhívó, ami könnyen visszás lehet. Mindezzel csak azt szeretném kifejezni, hogy ebben az esetben tényleg ne ítélj elsőre, és ne tántorítson el a szokatlan külső attól, hogy belelapozz.

Ennek a könyvnek tehát sokkal egyértelműbb tematikája van, mint az előző három írásának. Az Alul semmi?-ben ugyanis a koronavírusra reflektál, összegyűjtve a személyes tapasztalatait és a levont tanulságokat a járvánnyal kapcsolatban. Különösen nagy hangsúlyt fektet arra, hogyan viselkedtek az emberek, illetve mi változott a társadalomban ebben az időszakban, hiszen újságíróként, évtizedek óta rendszeresen interjúztató műsorvezetőként érzékeny az ilyesmire. De arról is beszámol, ő maga hogyan élte meg a járvány első másfél évét, és az ő életében mi változott.

Két szempontból is nagy hatással volt rám a könyv tartalma. Először is, az első szótól az utolsóig tudok azonosulni azzal, ahogyan ő a járványt látja. Érdekes volt nosztalgiázni egy kicsit azokról az időkről, amikor még “alig” voltak fertőzöttek, mégis lényegesen többen tartották be a szabályokat. Amikor igazán be voltunk zárva, minden nap élőben követtük az Operatív Törzs sajtótájékoztatóját, és az egyetlen kapcsolatot a külvilággal az internet jelentette. Izgalmas volt végigkövetni, milyen tanulságokat vont le Jakupcsek mindebből. Egy gondolat különösen megragadt: sokan azt az elvet alkalmazták, hogy a családtagok és a barátok nem fertőznek, az idegenek és az ellenszenves ismerősök igen. Ugyanezt tapasztaltam egy közeli ismerős családjánál, és már akkor is megőrített ez a következetlenség.

Nagyon fontosak azok a szakaszok, amelyekben az egész további életünkre vonatkozó tanulságokról beszél. Ebből is egy gondolatot emelnék ki: hogy kezdjük el megélni a saját életünket. Én is észrevettem már magamon, hogy bizonyos dolgokkal azt várom, hogy az aktuális időszak véget érjen. Hogy majd az érettségi, majd a szakdolgozat, majd az államvizsga, majd a ki tudja, még mi után kezdem el azt az életet élni, amilyet elképzeltem magamnak. Ez egyúttal azt is eredményezi, hogy ezek a bizonyos időszakok anélkül úsznak el, hogy egyáltalán jelen lennénk bennük, és ezért nem is emlékszünk rájuk utólag.

A könyvet emellett az is feldobta, hogy rövid történelmi kitekintések szakítják meg a fejezeteket. Ezekben történeteket, érdekességeket olvashatunk az elmúlt évezred járványairól, főleg a pestisről.

Összességében az elejétől a végéig imádtam az Alul semmi?-t. Tipikusan az a könyv, amit egy kupac színes cetlivel és egy ceruzával érdemes olvasni, hogy jelöljük és kiemeljük belőle azokat a gondolatokat, amelyek hatással vannak ránk. Egészen biztos, hogy százszor újra fogom még olvasni, és hogy minden alkalommal mást és mást fog mondani számomra.


Értékelés


"…nincsenek ideiglenes időszakok az ember életében. Nincsen olyan, hogy most arra várok, mi lesz majd. Majd ha férjhez mentem, majd ha elváltam, majd ha gyerekem született, majd ha felnőttek a gyerekek, majd ha elmúlik a vírus. Nincsenek ideiglenes helyzetek, mert amit átmenetinek érzünk, az maga az életünk. Csak az a kérdés, mikor döbbenünk erre rá."
Kiadás: Jaffa (2021)
Oldalszám: 300
Műfaj: vélemény

A ​Covid valamennyiünk életét kibillentette a megszokott kerékvágásból. De vajon hogyan tekintünk ezekre a változásokra, veszélyként vagy esélyként? Ezt a kérdést járja körül új könyvében a népszerű televíziós műsorvezető, aki a karanténidőszak alatt is végig dolgozott, közérzeti talk show-ja adásaiban folyamatosan tudósítva mindarról, ami a járvány és a lezárások nehézségei kapcsán a legjobban érdekelt minket, nézőket.
Hogyan vált a koronavírus jelképévé az alul semmi, amikor otthonról online dolgozva, felül szépen felöltözve, alul viszont pizsamanadrágban próbáltuk fenntartani a normalitás látszatát? Miért lettek a hétköznapok hősei a futárok? Hogyan vizsgázott az egészségügy és a digitális oktatás? Hogyan bizonyosodott be a kultúráról, hogy az a túlélésünk záloga? Mennyire viselt meg minket az emberi kapcsolatok hiánya, amikor a mindennapjainkból eltűnt a puszi, az ölelés, a kézfogás? Amikor hónapokon keresztül csak maszkban és távolságot tartva találkozhattunk a számunkra legkedvesebb emberekkel, amikor el kellett fogadnunk, hogy nincs húsvét, nincs karácsony, nincsenek családi ünnepek? A szerző feszültségekkel teli, tanulságos történeteket oszt meg velünk a saját és mások életéből, gondolataival további töprengésre késztet, és mindezt kultúrtörténeti érdekességekkel egészíti ki, hiszen a járványok évszázadok óta kísérői az emberiség történetének.
Hogyan tovább? – teszi fel a kérdést Jakupcsek Gabriella. Mindannyian súlyos veszteségeket szenvedtünk, ám ezt az embert próbáló időszakot felfoghatjuk úgy is, mint ami továbbvisz a fejlődés útján. Hozzásegíthet ahhoz, hogy megtanuljunk hatékonyabban bánni értékes életidőnkkel, megszabaduljunk fölösleges terheinktől, és csak azt tartsuk meg, ami valóban támogat. A történtekkel szembenézni, a megfelelő következtetéseket levonni, és az új körülményekhez alkalmazkodni most is, mint mindig, megúszhatatlan.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés

A megjelenés előtti sajtópéldányt és a recenziós példányt köszönöm a Jaffa kiadónak!

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥


Laurie Halse Anderson nevét jól megjegyeztem, pedig csupán egyetlen könyvet olvastam eddig tőle: a Jégviráglányokat. Körülbelül 12 évesen került a kezembe, de a mai napig hatással van rám az, amit benne olvastam. Épp abban a korszakban talált meg, amikor elkezdtem felfedezni a világot, és a mentális betegségek, az evészavar és az önsértés teljes újdonság volt számomra. Utólag látom, hogy az én mentális defektem is ebben az időszakban alakult ki, és több technikát is ellestem a főszereplőtől arra, hogyan bántsam és pusztítsam önmagamat. Igen, valószínűleg nem a megfelelő tanulságot vontam le akkoriban. Mindenesetre amint megláttam Anderson nevét a Könyvmolyképző megjelenési listájában, nem volt kérdés számomra, hogy folytatni szeretném-e az ismerkedést az írónővel, még a meglehetősen kemény első élmény ellenére sem.

A Hadd kiáltsak! tulajdonképpen egy verses formájú önéletrajz Laurie Halse Andersontól. Részben az 1999-ben megjelent debütáló regényére (Hadd mondjam el…) reflektál ezzel, hiszen ugyanarra a témára húzta fel a koncepciót: a szexuális erőszakra. Anderson maga is átélt ilyen traumát, szántalanszor volt durvább zaklatás áldozata is, illetve a szűkebb családi környezete sem volt épp idillikus. Ebben a verseskötetben lényegében ezeket dolgozza fel, és tárja elénk, hogy elraktározhassunk valamennyit az élettapasztalatából.

A könyvben nem csupán ezeket a traumákat éljük át vele együtt. A szülei kapcsolatával kezdi, még a születése előtt, majd beszél a gyermekkoráról, iskolás és egyetemista éveiről, dániai cserekapcsolatáról, és szép lassan eljutunk az első regénye megjelenéséig. A fiatalkora és az itt átélt traumái hangsúlyosabbak, a kötet utolsó néhány tíz oldala pedig már a Hadd mondjam el… író-olvasó találkozóinak tanulságáról szól. Ez azért is került bele a könyvbe, mert sokat tanult arról, hogyan viszonyulnak a tinédzserek a szexualitáshoz, és miben kellene változtatni.

A verselését semmiképp sem lehet instaköltészetnek titulálni, de nagyon közel áll a Rupi Kaur-féle szabad verselésnek. Rímeket – valószínűleg a fordítás miatt, de ki tudja – még nyomokban sem tartalmaz, ezért kissé indokolatlannak is tűnik ez a szerkezet. Viszont ad egyfajta ritmust és dinamikát az egész szövegnek, ami miatt könnyű haladni vele.

Összességében nem a Hadd kiáltsak! a legjobb verseskötet a Könyvmolyképző kínálatában, de kétségkívül van annyira ütős, mint Rupi Kaur vagy Amanda Lovelace szövegei. Rengeteg elraktározandó gondolat akad benne, melyek által (nem is kicsit) jobban megérthetjük a világ működését. Elsősorban azoknak ajánlom, akik maguk is olvasták a Hadd mondjam el… című regényét, illetve szeretik a nehéz, ütős, megterhelő témákat. Ám úgy is nagyrészt érthető minden, ha a debütáló könyve teljesen kimaradt az életünkből.

Értékelés



"ne hívd havibajnak:
hívd
havierőnek"
Kiadás: Könyvmolyképző (2021)
Oldalszám: 256
Kiadói sorozat: Arany pöttyös könyvek
Eredeti cím: Shout (2019)
Fordította: Benedek Dorottya
Műfaj: vers, önéletrajz

Egy áldozat igaz története, aki nem hagyta, hogy elhallgattassák.

A Hadd mondjam el… szerzőjétől.

Laurie Halse Anderson bestsellerszerző jól ismert a rendíthetetlenségéről, ahogy a szexuális zaklatás áldozatairól ír, és ugyanilyen erővel áll ki mellettük. Rajongói ösztönzésére és dühében, hogy a világunk alig változott a húsz évvel ezelőtt megjelent úttörő regénye, a Hadd mondjam el… óta, most verses memoárral jelentkezik.

Egyszerre sebezhető és erőt adó, időszerű és időtlen. Szabad versben osztja meg gondolatait és érzéseit, egyben buzdít változtatásra a megrázó személyes történetekkel, amiket most először tár olvasói elé. Ez a hevesen bíráló, önvizsgálatra sarkalló, fontos visszaemlékezés leleplezi társadalmunk hibáit, és egyben kifejezi az író szeretetét mindazok felé, akik bátran kimondják: #metoo és #timesup, akár fennhangon, online vagy csak a szívükben.

A Hadd kiáltsak! egy hangos, világos kiállás – amit ha egyszer meghallunk, nem hagyhatunk figyelmen kívül.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás



A Könyvmolyképző idén ősszel egy újabb verseskötettel örvendezteti meg az olvasókat. A szerző ezúttal az ifjúsági regényeket író Laurie Halse Anderson, aki a kemény, tabunak számító témaválasztásairól vált ismertté. A Hadd kiáltsak!-ban az életútját, viszontagságos gyermekkorát ismerhetjük meg, és Anderson egyúttal a nemi erőszak áldozataihoz is szól benne. Tartsatok velünk, ha érdekel, mit gondolunk a kötetről!

Nyereményjáték

Játékunk ezúttal olyan ifjúsági regények köré épül, amiben csakugyan megjelenik a nemi erőszak. A dolgotok annyi, hogy a fülszövegrészletek alapján kitaláljátok, melyikről van szó! (Szerzőt+címet kérünk a Rafiban.)

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Annabel ​Greene harmadikos gimnazista, és megvan mindene, amiről csak egy lány álmodhat: divatos ruhák, menő barátnők, jó jegyek és a suli leghelyesebb sráca…
Mindez azonban csak abban a tévéreklámban igaz, melyet nyáron forgatott vele egy áruházlánc. Annabel valódi élete már kevésbé irigylésre méltó.

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

11.01. Sorok Között
11.03. Hagyjatok! Olvasok! - extra
11.05. Readinspo
11.07. Olvasónapló
11.09. Hagyjatok! Olvasok!

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥


Nagyon sokat agyaltam rajta, hozzá tudok-e szólni érdemben az októberi Témázáshoz*, amely a guilty pleasure olvasmányokról szól, de minden alkalommal annyira hálás vagyok a lányoknak a meghívásért, hogy semmiképp sem szeretnék nekik nemet mondani. Na meg ezek remek alkalmak arra, hogy beszélgessünk olyan kérdésekről is, amelyeket magamtól nem feltétlenül jutna eszembe felvetni.

Na de le is spoilerezem rögtön, miért hezitáltam azon, hogy írjak-e erről a témáról: nincsenek guilty pleasure olvasmányaim. Sőt, kifejezetten ellenszenves nekem ez az jelző, különösen, ha könyvekre vonatkozik. Ebből pedig adódik, hogy most inkább csak a véleményemet fejtem ki a jelenségről, nem pedig konkrét címeket emelek ki, mint ahogy azt szerte a neten, hasonló posztokban látni lehet.

(*Aki nem tudná: a Témázást egy csapat könyves blogger szervezi, akik minden hónapban más kérdést járnak körül, és ehhez általában hívnak vendégposztolókat is. Nekem ez az ötödik alkalmam, a többi cikkemet itt találod meg.)


Mik azok a guilty pleasure olvasmányok, és miért ítélem el a kifejezést?

A guilty pleasure jelző, akármire vonatkozik is, egyre elterjedtebb a mi nyelvhasználatunkban is, így biztos vagyok benne, hogy a többségnek nem kell magyarázni a jelentését. Viszont mindenkinek van egy első alkalom, amikor ilyesmivel találkozik, így ha neked ez az, röviden: olyan dolgok, amelyeket te élvezel csinálni, de nem vállalnád fel mások előtt, mert furcsának, esetleg cikinek tartod.

Hogy mi a problémám ezzel a kifejezéssel? Azon az elven működöm, hogy ha valamit te tényleg, igazán élvezel, akkor egyszerűen nem szabad szégyent érezned miatta. Mindannyian mások vagyunk, ez tesz minket izgalmassá, és ha mindenkit kizárólag a populáris, mainstream dolgok érdekelnének, nagyon szürke hely lenne ez a világ.

Az olvasás terén különösen visszás dolognak tartom, ha ebbe a skatulyába zárunk bizonyos könyveket, műfajokat, szerzőket. Olvasni fantasztikus dolog, és mindegyik könyvtől, amit a kezünkbe veszünk, többek leszünk. Nyilván nem ugyanolyan módon és mértékben gazdagodunk egy szórakoztató irodalomtól, mint egy mély, gondolatébresztő regénytől, de vitathatatlan, hogy kivétel nélkül mindegyik tesz hozzánk valamit. És nem támogatom, hogy ebbe a szellemi növekedésbe bármiféle bűntudat vegyüljön.



Na de milyen könyvekkel "kapcsolódom ki"?

Ám erről a témáról lehet úgy is beszélni, hogy nem vesszük véresen komolyan ezt a kifejezést, vagyis nem a szó szerinti értelmében nyilvánulunk meg róla. Nekem, ha már mindenképpen rá kéne húznom a guilty pleasure kategóriát (ilyen laza felfogásban) az olvasási szokásaimra, akkor azokat a könyveket választanám, amelyeket csak azért veszek kézbe, hogy szórakoztassanak.

Ilyenek a mesekönyvek, illetve bizonyos YA regények (nem, ennél szaftosabbat nem tudok mondani, pornót tényleg nem olvasok). Már előfordult, hogy emlegettem könyvértékelésben, mennyire ki tudnak kapcsolni a kicsiknek, fiatalabbaknak készült irományok – leginkább azért, mert ezeken egyáltalán nem kell gondolkozni. Egyszerű nyelvezettel íródtak, kedves és naiv sztorijuk van, a világ pedig csak boldogabb helynek tűnik tőlük. És úgy érzem, egyre gyakrabban van szükségem erre az illúzióra.



Összességében tudom, hogy nem lett egy igazán velős bejegyzés, de ebből a szempontból tényleg elég unalmas vagyok, hiszen semelyik olvasmányom miatt nem érzek bűntudatot – még visszamenőlegesen sem. Viszont őszintén szólva jól esett kifejteni a véleményemet ebben a kérdésben, és kifejezetten kíváncsi vagyok, te mit gondolsz erről a jelenségről, illetve arról, amit fent leírtam.


Lesd meg a többiek gondolatait is a témában:
Dóri Online olvasónaplója || Je suis Eszti || Külön(c)vélemény || Papírkaktusz
Héloise

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥


Nagyon ritkán olvasok kifejezetten gyerekeknek szánt könyveket, de amikor igen, azt azért teszem, mert nagyon jól esik a lelkemnek. Többször emlegettem már itt a blogon is, hogy ha feltöltődésre van szükségem, sokszor inkább keresek valami könnyed, egyszerű nyelvezetű és mondanivalójú irományt, és ezt a kicsiknek szólók között általában meg is találom. Tavaly ilyenkor nagyon pozitív tapasztalatom volt ennek a könyvnek a nagytestvérével, az Odin és bandájával, így amikor megláttam, hogy ez érkezik, tudtam, hogy megadja majd azt a kikapcsolódást, amire épp vágyom.

A Merlin és bandája egy sorozat negyedik tagja. Frank Schwieger ebben különböző népek mitológiáját, meséit és legendáit dolgozza fel és ülteti át olyan stílusba, ami fogyasztható a 10-14 éves korosztály számára. Eddig a görög, a római, illetve a skandináv mondavilágról olvashattunk ennek keretében, most pedig (egy icipicit eltérve ugyan a koncepciótól, mivel mitológia helyett egy történelmi időszak az alapunk) a lovagkor történeteit ismerhetjük meg.

A Zeusz és a Caesar bandáját, vagyis a sorozat első két kötetét én nem olvastam, és nem is tervezem, ezért ebből a szempontból nincs összehasonlítási alapom. Az Odin bandáját is mindössze azért szúrtam ki magamnak, mert szerelmes vagyok a Skandináv-térségbe, és szerettem volna jobban megismerni a mitológiáját, ha már azt nem tanuljuk történelemórán. Eredetileg úgy terveztem, hogy ez lesz a kivétel, és a sorozatból többet nem is olvasok. A Merlin és bandájára viszont kifejezetten kíváncsi lettem. Rengeteg filmes feldolgozást láttam már a lovagkor mondáiból (főleg az Arthur-mondakörből vagy Robin Hood legendájából), amelyeknek mindig kicsit más volt a története, és ez kissé összezavart. Nem láttam a kontextust, a nagy egészet, illetve nem tudtam elhelyezni a különböző történetszálakat egymáshoz képest. Ettől a könyvtől azt reméltem, hogy ezen a téren igazít ki egy kicsit. Igaz, hogy gyerekeknek íródott, de, nyilván bizonyos fenntartásokkal, szerintem részben ismeretterjesztőként is megállja a helyét.

A kötet 17 különböző karaktert mutat be nekünk, de közülük nem mindenki teljesen különálló. Többen kapcsolódnak egymáshoz, így például a címadó Merlin mellett felbukkan Arthur és Nimué, Robin Hood mellett Marian, Trisztán mellett Izolda. Különösen értékelem, hogy hiába a lovagok a könyv főszereplői, a szerző figyelt arra, hogy nők is megjelenjenek benne – ráadásul nem csupán elvétve. Az ismertebb alakok közül olvashatunk még Jeanne D'Arc-ról, Don Quijote-ról, illetve Tell Vilmosról.

A sorozat nagy erősségét és különlegességét egyértelműen Ramona Wultschner illusztrációi adják. Minden karakterről készül egy nagy portré, illetve duplaoldalas bemutatás abban a stílusban, ami a borítón is látható. Megtudjuk a karakterektől például, hogy mihez értenek legjobban, kiket szeretnek legjobban, mire büszkék, és mivel lehetne az őrületbe kergetni őket. Az illusztrációk ezeket egészítik ki – néhol magyaráznak, máshol csak szimplán mókásak vagy esztétikusak.

Van egy nagy extrája is a kötetnek, ami a sorozatra (legalábbis az Odinra) eddig nem volt jellemző. Minden mondakör között ismeretterjesztő oldalak kaptak helyet, melyek a középkorról tartalmaznak érdekességeket. Van, amelyik a várakról szól, máshol azt mutatják be, kiből lehetett lovag, vagy éppen mit ettek a nemesek, és mit a parasztok. Ezek az oldalak még számomra is tartalmaztak újdonságot.

A szlenges írásstílus viszont továbbra is zavaró volt számomra. Könnyen el tudom képzelni, hogy a kicsiknek tetszik az ilyesmi, de felnőttként ezt annyira nem tudtam értékelni. Viszont nyilván az a fontos, hogy a célközönséghez passzoljon, és megszólítsa őket, tehát ilyen szempontból nincs ezzel gond.

Összességében a Merlin és bandája maradéktalanul megadta nekem azt, amit reméltem tőle. Segített kontextusba helyezni a korszak különböző figuráit, tisztázta számomra a történetüket, ráadásul új alakokkal is megismertetett. Nyilván a történetük ki van cicomázva, nagyjából mentes az erőszaktól és a durva dolgoktól, illetve a legendáknak különböző változatai léteznek, de a szövegek így is hitelesnek tűnnek. A mókás stílus és a csodás illusztrációk együtt megtették a hatásukat, mivel élvezettel pörgettem a lapokat és teljesen kikapcsolt az a pár óra, amit vele töltöttem. Annak, aki szeretné szórakoztatva edukálni a gyerekét (én amúgy a kiadó korosztály-ajánlását lejjebb vive, inkább 8-12 évet mondanék), annak tökéletes választás.

Értékelés


Kiadás: Kolibri (2021)
Oldalszám: 256
Kiadói sorozat: Mitológia újratöltve
Eredeti cím: Ich, Merlin, und die furchtlosen Ritter (2020)
Fordította: Veress Kata
Műfaj: gyerekkönyv

Legendás történetek a legnagyobb lovagkori arcokról!

Tényleg olyan kalandos volt a középkor? Hogyan tudta Arthur kihúzni a sziklából a híres Excalibur kardot? És miért fürdött meg Siegfried a sárkányvérben? Hogy nézett ki egy lovagi vár? Hogyan lett Robin Hood a tolvajok fejedelme?

Ha szívesen villognál legendás tudásoddal, ezt a könyvet neked találták ki!

A lovagkori történelem legizgalmasabb sztorijai vadiúj csomagolásban – Merlin, a nagy varázsló vezényletével.

Vigyázat, a könyv súlyos, nyolc napon túl gyógyuló nevetőizomgörcsöket okozhat!

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés


A Kolibri kiadónak köszönhetően ezúttal a középkorba, Merlin világába látogathatunk el Frank Schwieger könyvével. Tartsatok velünk a turnén, öt tagunk mondja el a véleményét a sorozat legújabb részéről, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy saját példányt belőle.

Nyereményjáték

Merlin és barátai kalandjait sok film feldolgozta már. Ezúttal a képek alapján azt kell megírnotok, hogy az adott filmekben mely színész játszotta Merlint. A feladatotok, hogy beírjátok az adott színész nevét a rafflecopter doboz megfelelő helyére. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

10. 10. Spirit Bliss Sárga könyves út
10. 11. Olvasónapló
10. 13. Könyv és más
10. 15. Readinspo
10. 17. Dreamworld

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥


Szabó Magda születésének 104. évfordulóján indítottunk egy rendhagyó turnét, aminek keretében mindegyik résztvevő blogger más regényt olvasott el az írónőtől. Ennek lezárására egy saját, általunk készített book TAG-gel is készültünk extraként, amiben az ismertebb könyveinek címéhez passzoló kérdéseket tettünk fel. Ezt olvashatjátok most nálam.

Ha megtetszett ez a rövid kérdéssor, nagyon örülnénk neki, ha ti is kitöltenétek a saját felületeiteken!


ABIGÉL – Volt olyan kötelező olvasmány, amit szerettél?

Az Abigél nagyon különleges helyet foglal el a szívemben, ugyanis ez volt az egyetlen kötelező, ami tényleg hozzájárult ahhoz, hogy megszeressem az olvasást. A többi, amit szerettem, az szimplán csak tetszett: A Pál-utcai fiúk, Egri csillagok, Hamlet, Goriot apó... Na igen, ebből sem volt sok.


AZ ŐZ – Melyik magyar szerző vagy regény érdemelné meg szerinted a nemzetközi hírnevet?

Régen szinte személyes sértésnek vettem, hogy Leiner Laura könyveit még nem fordították le más nyelvre, de ez még abban az időszakban volt, amikor azt hittem, hogy jól ír. Most Böszörményi mellett voksolnék, hiszen Budapest amúgy is világváros, a Millennium-kori, idilli arcát pedig szerintem külföldön is el lehetne adni – nem is beszélve az izgalmas, remekül felépített történetről, ami bárhol megállná a helyét.


AZ AJTÓ – Milyen gyakran olvasol magyar szerzőktől? Ki a kedvenced? Kitől szeretnél többet olvasni?

Nem olvasok olyan gyakran, mint kellene, de sosem visszatartó erő a magyar név a borítón, ha maga a téma megfog. Prózából Papp Dóra (kortárs, ifjúsági regényeket ír, mint amilyen a Bolyongó), lírából pedig Fodor Ákos a kedvencem. És egyértelműen Szabó Magdától, illetve még Böszörményi Gyulától szeretnék többet olvasni (utóbbitól viszont csak az Ambrózy báró esetei fogott meg, a többi regénye jelenleg nem érdekel).


RÉGIMÓDI TÖRTÉNET – Melyik regény címe jellemezné most legjobban az életed?

Most, hogy kezd újra eluralkodni rajtam a depresszió, nem kell ezen sokat gondolkodnom: Sötét, magányos átok (amúgy Brigid Kemmerer könyve).


FÜR ELISE – Melyik a kedvenc zenei műfajod? Ajánlj egy regényt, amelyben fontos szerepet tölt be a zene!

Lehet, hogy kicsit meglepő, de én a kemény rock és metál felé húzok (pontosabban: hard rock, heavy metal, thrash metal, groove metal, alternative metal, nu metal). De könyvben nyilván jöhet bármi, mivel ritka, ha valaki jól bele tudja szőni a zenét a regényébe. Két olyat olvastam, amiben ez igazán élvezetes volt: a Maybe Someday-t Colleen Hoovertől, és a When It's Real-t Erin Watt-tól.


MEGMARADT SZOBOTKÁNAK – Melyik a kedvenc irodalmi párosod?

Ér kettőt választani? America és Maxon a Párválasztó-sorozatból, illetve Lia és Rafe A Fennmaradottak krónikái-sorozatból. Mindkettő azért, mert mert nagyon jól rezonálnak ezek a karakterek egymással, és nagyon nehéz út vezetett a boldogságukhoz.



Szabó Magda születésének 104. évfordulóján egy különleges turnéval készültünk nektek. A Jaffa kiadó jóvoltából 7 különböző regénnyel ismerkedtünk meg a neves magyar írónő életművéből, és erről tartunk nektek élménybeszámolót két teljes héten keresztül. Sőt, egy saját book TAG-gel is készülünk, amit bárki kitölthet a saját felületén. A turné végén pedig egy szabadon választott Szabó Magda-könyvet nyerhettek.

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

10.01. Readinspo – Megmaradt Szobotkának
10.03. A Szofisztikált Macska – Freskó
10.05. Csak olvass! – Az őz
10.07. Könyv és más – Régimódi történet
10.09. Szaffi polca – Az ajtó
10.11. Spirit Bliss Sárga könyves út – Für Elise
10.13. Utószó – A pillanat
10.15. Szabó Magda Book TAG (Csak olvass, Szaffi polca, Könyv és más, Readinspo)

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥


Guillaume Musso az a szerző számomra, akitől eleinte féltem a hírneve miatt (mivel nem szerettem volna az egész világon az egyetlen lenni, aki utálja a könyveit), de később megtört a jég, és azóta bármit hajlandó vagyok elolvasni tőle. A párizsi apartmannal kezdődött minden, majd folytatódott a Most!-tal, és nemrég, nagy szerencsémre a legújabb magyar megjelenésével, a Regényélettel is megismerkedhettem. Ezt különösen izgatottan vártam, hiszen mindig is nagy álmom volt, hogy regényeket írjak, így szívesen fogadok bármiféle irodalmat, ami ezzel kapcsolatos.

A Regényélet sztoriját lehetetlenség lenne spoiler nélkül leírni. A lényeg, hogy két íróról szól – az egyik New Yorkban, a másik Párizsban él, és az életük később valamilyen módon összefonódik. Ám jelenleg mindketten olyan magánéleti válságban szenvednek, amely a karrierjükre is kihat. És egyébként mindkettőt a gyerekük generálja.

A regény kezdetben épp olyan volt, mint mindkét Musso-iromány, amit eddig olvastam: már az első szóval teljesen beszippantott, és észre sem vettem, hogy egy szuszra ledaráltam vagy 100 oldalt belőle. Ez számomra azért jelentős, mert az egyetem kezdetével alig maradt két szabad percem olvasni, és akkor sem tudok egyszerre sokat – na meg az utóbbi hónapokban egyébként sem akadt sok könyv, ami hosszú időre képes volt lekötni. Bár a történet később kissé ellaposodott, de ez az első szakasz annyira elbűvölt, hogy nem tudok túl csalódott lenni.

Két nagyobb Musso-csavar is van ebben a történetben. Az egyiket (egyébként a jobbat) már viszonylag az elején leleplezi, és egy darabig úgy is tűnt számomra, hogy ennek a mentén halad tovább a történet. Zseniális, rettentő kreatív irány lett volna, ujjongott is rendesen tőle az írói ambíciókkal rendelkező énem. Meg kellett állnom egy pillanatra, hogy értsem, mi történik, és hogy az agyam fel is dolgozza. Viszont sajnos később elengedtük ezt a vonalat, és az egyik szerző-szereplőnk magánélete került előtérbe helyette, ami után/miatt éreztem a fent említett ellaposodást.

A második nagyobb csavarhoz aztán ismét össze kellett érnie annak a két szálnak, ami az első fordulatot okozta, de ez már egészen másmilyen volt. Kicsit amolyan too much érzésem volt tőle, hiszen ez teljesen, kicsit talán feleslegesen is összekuszálta a cselekményt, és mindazt, amit eddig megtudtunk. Nem volt nehéz aztán összerakni a képet, de valahogy mégsem voltam annyira lenyűgözve tőle, mint az első fordulatnál.

De igazán nem is a történet az, ami elbűvöl Guillaume Musso regényeiben. Persze számít, hogy a sztori csavaros legyen, az elejétől a végéig lekössön, és közben tudjon is újat mutatni, de mit sem érnek a jó ötletek akkor, ha a kivitelezés pocsék. Ő viszont elképesztő módon fejezi ki magát, írja le a körülötte lévő világot, és alkotja meg az egyébként meglepően élőnek ható, komplex lelkületű szereplőit. De a fordításról se feledkezzünk meg, rettentő nehéz munka lehet ilyen minőségben reprodukálni mindazt, amit a szerző a magyartól egy ennyire különböző nyelven mond el.

Nagyon feldobta számomra az olvasást az is, hogy Musso helyenként utalt a szövegben a saját, korábbi könyveire. Szerepel benne például egy pillanat erejéig az Egy párizsi apartmanban megismert festő, Sean Lorenz egyik alkotása, de a Most! legfontosabb helyszíne, a világítótorony (a 24 Winds Lighthouse) egy egész jelenetet is kap. Tökéletesen érthetők anélkül is ezek a részek, hogy valaki olvasta volna ezt a két könyvét, mindössze mókás volt konstatálni, hogy ilyen átvezetéseket csinál a szerző a saját regényei között.

Összességében a Regényélet nem lett a kedvencem, de ettől függetlenül mindenkit biztatok, hogy tegyen vele egy próbát. Guillaume Musso olyan szerző, akinek a könyveit egyszerűen vétek lenne kihagyni, hiszen rengeteget képes adni az embernek az írásaival, amellett, hogy magas fokon szórakoztat is. Rendkívüli intelligencia kell ahhoz, hogy valaki így írjon, és minduntalan képes legyen meglepni az olvasóit váratlanabbnál váratlanabb, kreatívabbnál kreatívabb fordulatokkal.

Értékelés


Kinek ajánlom? Bárkinek, aki már eleve bolondul Musso könyveiért, de egyébként saját maga is dédelget írói ambíciókat.

"Az ember természete szerint arra ítéltetett, hogy tudatlanságban, önnön téves elképzeléseinek foglyaként, mintegy barlangba zárva éljen, ahol az ármányos őrök által a barlang falára vetített káprázatot gondoljuk a valóságnak."
Kiadás: Park (2021)
Oldalszám: 248
Eredeti cím: La vie est un roman (2020)
Fordította: Füsi Lídia
Műfaj: thriller

Hat hónappal ezelőtt, 2010. április 12-én hároméves kislányomat, Carrie Conwayt elrabolták, miközben bújócskáztunk a Williamsburgben található lakásomban.
Így kezdődik a nyilvánosságtól elzárkózó írónő, Flora Conway története. Carrie eltűnésére nincs magyarázat. A lakás összes ajtaja és ablaka zárva volt, a régi New York-i bérház biztonságikamera-felvételein behatolásnak semmi nyoma. A rendőrségi nyomozás eredménytelenül zárul.
Mindeközben az Atlanti-óceán túlpartján, egy pusztulásnak indult házban magányosan gyötrődik a megtört szívű író.A rejtély kulcsa nála van. Flora mindent megtesz, hogy megtalálja.
Ha az ember a nap jó részében egy kitalált világban kalandozik, nem egykönnyen találja meg a visszavezető utat. És szédeleg a két világ közti határvidéken.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés

Te álmodoztál már arról, hogy írsz egy regényt?


Az ősz kezdetével a Park kiadó egy újabb csodás Musso-kötettel örvendeztet meg bennünket. A Regényélet (La vie est un roman) főszereplője (vagy főszereplői) is írók, akik egy igazán speciális szakmai dilemmával küzdenek meg a történetben. A szerzői háttérmunkába belelátni önmagában is egy élmény a könyvmoly számára, hát még ha ez épp Musso különleges stílusában van tálalva. Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, mit gondolunk a regényről!

Nyereményjáték

A játékunkban olyan könyvekről lesz szó, amelyekben szintén írók a főszereplők. A feladatotok mindössze annyi, hogy az állomásokon megadott fülszövegrészletekből kitaláljátok, melyikre gondoltunk, és a címét bepötyögitek a Rafflecopter doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“...Már csak egy történetet kell elmesélnem. Életem legfontosabb történetét, egy megdöbbentő fordulatot, melytől az olvasóim padlót fognak, és levegőért kapkodnak majd. Azt mondják, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Nos, ez a történet meg fog ölni..."

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

09.17. Booktastic Boglinc
09.19. Readinspo
09.21. Szaffi polca
09.23. Könyv és más
09.25. Spirit Bliss Sárga könyves út

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Újabb posztok
Régebbi posztok


Üdv!
Sára vagyok, 23 éves kávé-, könyv- és kisállatfüggő, ellátva némi íráskényszerrel.

Ha szeretnél többet tudni rólam, kattints!

Kapcsolat: readinspo.blog@gmail.com
Milieux & Readinspo

Feliratkozás

A hónap könyve (katt)

Katt az értékeléshez

A héten népszerű

  • Alessandra Torre: A ​Szellemíró
  • R. F. Kuang: Sárkányköztársaság
  • Jane Austen: Emma

2023 Reading Challenge

2023 Reading Challenge
Sarah has read 2 books toward her goal of 150 books.
hide
2 of 150 (1%)
view books

Archívum

  • ►  2023 (10)
    • ►  február (2)
    • ►  január (8)
  • ►  2022 (36)
    • ►  december (8)
    • ►  november (3)
    • ►  október (3)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  augusztus (3)
    • ►  július (2)
    • ►  június (2)
    • ►  május (2)
    • ►  április (2)
    • ►  március (2)
    • ►  február (7)
    • ►  január (1)
  • ▼  2021 (60)
    • ▼  december (2)
      • Harry Potter inspirálta sütidekor karácsonyra
      • 5 könyv a karácsonyi kikapcsolódáshoz
    • ►  november (3)
      • Jen Calonita: Bírnod kell a célig
      • Jakupcsek Gabriella: Alul semmi?
      • Laurie Halse Anderson: Shout – Hadd kiáltsak!
    • ►  október (3)
      • Mi értelme a guilty pleasure olvasmányoknak? || #T...
      • Frank Schwieger: Merlin és bandája
      • Szabó Magda Book TAG
    • ►  szeptember (2)
      • Guillaume Musso: Regényélet
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (5)
    • ►  június (9)
    • ►  május (8)
    • ►  április (8)
    • ►  március (6)
    • ►  február (3)
    • ►  január (9)
  • ►  2020 (109)
    • ►  december (6)
    • ►  november (12)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (10)
    • ►  augusztus (12)
    • ►  július (16)
    • ►  június (9)
    • ►  május (7)
    • ►  április (5)
    • ►  március (8)
    • ►  február (8)
    • ►  január (10)
  • ►  2019 (55)
    • ►  december (18)
    • ►  november (11)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (3)
    • ►  augusztus (8)
    • ►  július (9)

Értékelés

  • 1 csillag (2)
  • 1.5 csillag (2)
  • 2 csillag (1)
  • 3 csillag (7)
  • 3.5 csillag (16)
  • 4 csillag (31)
  • 4.5 csillag (35)
  • 5 csillag (80)

Műfajok

antológia (2) chick lit (3) családregény (4) dark fantasy (1) disztópia (5) életmód (10) életrajz (5) epikus fantasy (2) erotikus (2) fantasy (44) filmkönyv (1) filozófia (1) grimdark (2) gyerekkönyv (8) high fantasy (6) horror (2) ifjúsági (7) interaktív (3) ismeretterjesztő (18) kalandregény (4) képregény (1) klasszikus (5) krimi (15) lélektani (4) lovagregény (1) low fantasy (5) mágikus realizmus (1) memoár (10) mese (5) napló (2) new adult (15) novella (6) önfejlesztő (14) portré (1) pszichológia (5) regény (102) romantikus (65) sci-fi (5) szakácskönyv (3) thriller (11) történelmi fikció (5) tudományos (5) urban fantasy (6) vers (6) young adult (48)

Rovatok

#BlogturnéKlub (173) #borítómustra (1) #cikk (22) #érdekesség (3) #filmsorozat (13) #HAUL (2) #haviösszegző (4) #idézet (9) #interjú (5) #kihívás (3) #könyvértékelés (183) #megjelenések (1) #Polc (13) #TAG (11) #témázás (5) #Top5 (7)

Kiadók

Agave (6) Athenaeum (3) Bookline (8) BOOOK (2) Cartaphilus (1) Ciceró (2) Édesvíz (3) Gabo (3) Helikon (4) HVG (1) Jaffa (4) Jelenkor (4) Kolibri (7) Kossuth (4) Könyvmolyképző (48) Labrisz (1) Lampion Könyvek (1) Libri (15) Maxim (17) Menő/Manó (14) Móra (2) Next21 (1) Pagony (1) Park (9) Partvonal (4) XXI. század (10)
Created By SoraTemplates | Distributed by GooyaabiTemplates