Bear Grylls nevét az exemnek köszönhetően ismertem meg annak idején. Annyira kíváncsi volt rá, hogy egy alkalommal megvettem neki ajándékba az egyik, kifejezetten túlélési praktikákról szóló irományát. Ezzel önkéntelenül megjegyeztem a nevét. Még annak ellenére is, hogy amit képvisel, az kissé távol áll az érdeklődési körömtől. Nemrég azonban a Jaffa Kiadó lehetőséget adott nekünk, hogy megismerkedjünk a legújabb könyvével, a Sose add fel!-lel. A szimpatikus címválasztást leszámítva azért mondtam igent, mert reméltem, ebből kicsit közelebbről megismerhetem a híres túlélőművészt.

A Sose add fel! lényegében önéletrajzi kötet, amely a Tűzön-vízen át folytatásaként készült el (de szerintem önállóan is olvasható és élvezhető). Bear Grylls már a legelejétől fogva közvetlen hangnemben, szinte a téma közepébe vágva kezd el mesélni a kalandjairól, melyek leginkább az őt híressé tévő munkájához, vagyis a televíziós szerepléshez kötődnek. A könyvben több mint 80 fejezeten keresztül olvashatunk a visszaemlékezéseiről, melyek időrendileg véletlen sorrendben következnek egymáshoz képest.

Aki számára ismeretlen Bear Grylls munkássága, annak egy rövid gyorstalpaló. Eredeti nevén Edward Michael Grylls fiatal korában a brit hadsereg különleges egységénél szolgált, de egy ejtőernyős baleset miatt három év után le kellett szerelnie. A vadonban való túlélés szabályait a seregben sajátította el, és később ebből is csinált karriert. 23 évesen ő lett a legfiatalabb brit, aki megmászta a Mount Everest csúcsát. Tapasztalataiból könyveket kezdett írni, majd olyan televíziós műsorok készítésébe is belefogott, amelyekben extrém helyzetekbe kényszeríti magát, hogy aztán túlélési tanácsokat adjon a nézők számára.

A Sose add fel! összeállításához elsősorban az utazásaiból, illetve a műsorkészítésből szerzett élményeit használta fel. Konkrét struktúra nélkül építette fel a könyvet, lényegében arról beszél benne, ami épp az eszébe jut. Ennek számomra vegyes hatása volt. Ugyan emiatt könnyebben vonódtam be a tartalomba, de közben kívülállónak is éreztem magam, aki nem mindig érti, miről van szó.

A könyv szerkezetét viszont szerettem. Egészen rövid, néhány oldalas fejezetekre bontotta a történeteit, így könnyen és szívesen haladtam vele délutánonként (és néha az ebédszünetben is, de erről nem szólunk senkinek). Ez az iromány tökélete arra, hogy ha csak néhány tíz szabad percünk van (akár tömegközlekedésen, akár két elintéznivaló között), akkor elővegyük egy kicsit.

Összességében a Sose add fel! nem a legtartalmasabb olvasmány volt, ami idén a kezembe került, de ez nem is feltétlenül baj. Arra tökéletes volt, hogy egy-egy rövid történet erejéig kiszakadjak a hétköznapokból, és újraéljem Grylls-szel együtt az egyik kalandját. Én inkább azoknak ajánlanám a könyv elolvasását, akik már ismerik egy ideje Grylls munkásságát, illetve látták a filmjeinek és sorozatainak legalább egy részét. Minimális alapismerettel is élvezhető a memoár, azonban úgy érzem, a célközönsége inkább az a réteg, akik eleve figyelemmel követik a tévés szerepléseit.

Értékelés

Kiadás: Jaffa (2022)
Oldalszám: 334
Eredeti cím: Never Give Up: My Life in the Wild (2022)
Fordította: Kántor Tamás
Műfaj: életrajz

Sose ​add fel! című könyvében Bear Grylls, a világjáró kalandor, főcserkész és televíziós személyiség a képernyőre lépése óta eltelt évekről, rendkívüli életének és karrierjének alakulásáról számol be. Inspiráló önéletrajzában hősünk magával viszi olvasóit néhány igazán rendkívüli kalandra, és megosztja legnehezebb expedícióinak személyes történeteit, feltárva a leghajmeresztőbb túlélési küzdelmei mögött meghúzódó, felemelő valóságot.

A Tűzön-vízen át! című listavezető bestseller várva várt folytatásában Bear elkalauzol minket a Túlélés törvényei című sorozat kulisszái mögé, és egyedülálló, kendőzetlen betekintést nyújt abba, hogy milyen is belülről egy-egy Sztárok a vadonban epizód, ahol olyan hírességek fordultak meg, mint Barack Obama, Roger Federer vagy Julia Roberts, csak hogy néhányat említsünk a vendégszereplő világsztárok közül.

Útközben Bear beavat minket legszemélyesebb kihívásaiba, felfedi a kalandok igazi értékeit, és megmutatja a bátorság, a kedvesség és a feladást nem ismerő szellemiség elsöprő erejét.

BEAR GRYLLS három évig szolgált a Különleges Légi Alakulat 21. ezredében, mielőtt Afrikában egy szabadeséses ejtőernyős balesetben eltörte a gerincét. Felépülését követően az egyik legfiatalabb hegymászó lett, aki valaha felért a Mount Everest csúcsára.

Első tévés sikere a Discovery Channel A túlélés törvényei című sorozata volt, amely minden idők egyik legnézettebb műsora lett, a becslések szerint 1,2 milliárd nézővel. Azóta több extrém kalandműsort készített, mint bárki más a világon, köztük a Sztárok a vadonbant és a Netflix Emmy-díjra jelölt interaktív show-ját, Segíts Bear Gryllsnek címmel.

Tűzön-vízen át! című első önéletrajza tizenöt héten át vezette a Sunday Times bestseller listáját. Több mint kilencven könyvet írt, amelyekből világszerte több mint tizenkilencmillió példány talált gazdára. A Királyi Tengerészgyalogság tiszteletbeli ezredeseként Bear az Egyesült Királyság cserkészetének valaha volt legfiatalabb főcserkésze, és a mintegy ötvenmillió tagból álló globális családot képviselve egyben a Cserkészmozgalom Világszervezetének első nagykövete is.

Feleségével, Sharával három fiuk van, Jesse, Marmaduke és Huckleberry.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Értékelés

Kiadás: Könyvmolyképző (2021)
Oldalszám: 256
Kiadói sorozat: Arany pöttyös könyvek
Eredeti cím: Shout (2019)
Fordította: Benedek Dorottya
Műfaj: vers, önéletrajz

Egy áldozat igaz története, aki nem hagyta, hogy elhallgattassák.

A Hadd mondjam el… szerzőjétől.

Laurie Halse Anderson bestsellerszerző jól ismert a rendíthetetlenségéről, ahogy a szexuális zaklatás áldozatairól ír, és ugyanilyen erővel áll ki mellettük. Rajongói ösztönzésére és dühében, hogy a világunk alig változott a húsz évvel ezelőtt megjelent úttörő regénye, a Hadd mondjam el… óta, most verses memoárral jelentkezik.

Egyszerre sebezhető és erőt adó, időszerű és időtlen. Szabad versben osztja meg gondolatait és érzéseit, egyben buzdít változtatásra a megrázó személyes történetekkel, amiket most először tár olvasói elé. Ez a hevesen bíráló, önvizsgálatra sarkalló, fontos visszaemlékezés leleplezi társadalmunk hibáit, és egyben kifejezi az író szeretetét mindazok felé, akik bátran kimondják: #metoo és #timesup, akár fennhangon, online vagy csak a szívükben.

A Hadd kiáltsak! egy hangos, világos kiállás – amit ha egyszer meghallunk, nem hagyhatunk figyelmen kívül.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

2014-ben, a 40 éves jubileum évében kaptam meg az első Rubik-kockámat. Nem tartozott azok közé a dolgok közé, amelyekre éppen akkor vágytam, de mivel tele voltak vele az üzletek annak idején, mind a marketing, mind pedig a játék klasszikussága szempontjából egyszerűen kikerülhetetlen volt. Ha pedig már így alakult, semmiképpen sem szerettem volna abba a táborba tartozni, aki nem is próbálkozik igazán, és anélkül tolja félre a Kockát, hogy sikerült volna legalább egyszer visszaforgatnia az összes színt a helyére. Utánaolvastam, mégis hogyan és milyen algoritmusok alapján működik ez, a sikerélménynek köszönhetően pedig azóta hihetetlenül megszerettem ezt a kis tárgyat. Ez a rajongás később a barátommal is közös pont lett - nem egy randinkon szórakoztunk azzal, hogyan és milyen gyorsan tudjuk kirakni. Csupa pozitív élményem kötődik Rubik Ernő kockájához, így nem is volt kérdés, hogy kíváncsi leszek-e a könyvére.

Rubik Ernő annak ellenére, hogy - saját elmondása szerint - nem szeret írni, most mégis összeszedte a nevéhez fűződő világhírű találmányával kapcsolatos gondolatait. A mi kockánk című (egyébként eredetileg angol nyelvű) könyvében a feltaláló nem csupán a saját és a játéka történetét osztja meg velünk, de - ahogyan a fülszöveg fogalmaz - azt is elmeséli, milyen érzés volt számára látni a Kocka felemelkedését.

A könyv már rögtön a legelején teljesen magával ragadott a könnyed, gördülékeny írásstílusa miatt. Rubik (és a fordító) lenyűgözően bánik a szavakkal, rendkívül kifejezően és tűpontosan fogalmazva meg mindazt, ami a találmánya szabadalma óta eltelt 46 évben összegyűlt benne. Különösen jó érzés volt a lazítós, kuckózós esték hangulatára ezzel az olvasmánnyal erősíteni. Nem csupán a tartalom, de az esztétika is rendkívül erős ebben a könyvben.

A mi kockánk egyaránt szól a feltalálóról és a találmányáról. Bár Rubik többször is hangsúlyozza, hogy nem szeretné, ha ő állna a könyv középpontjában, a tartalom csupán úgy lesz teljes és ütős, hogy legalább nagyvonalakban az élettörténetéről is beszámol. Szó esik például a családi hátteréről (kifejezetten imádtam, ahogyan a szüleiről és a közös tulajdonságaikról beszélt), a fiatalkoráról és az egyetemi éveiről, természetesen a Kocka feltalálásának körülményei mellett.

Rendkívül szimpatikus volt az a szerénység, amellyel minderről mesél. Végig igyekszik a háttérben maradni a Kockáról szóló részek javára, de épp ezért vált számomra még érdekesebbé mindaz, amit magáról megosztott. Feltűnt, hogy többször is úgy fogalmaz: ő rátalált a kockára, nem pedig feltalálta azt. Ezzel olyan, mintha a saját szerepét próbálná kisebbíteni, jelentéktelennek feltüntetni.

A könyvben mégis talán azt szerettem a legjobban, hogy elképesztő bölcsességeket tartalmaz. Rubik Ernő az a fajta idős ember, akinek az élettapasztalatára különösen kíváncsiak lehetünk, hiszen valóban hasznos és intelligens gondolatokkal láthat el bennünket a nyitott, modern hozzáállásának köszönhetően. És teszi mindezt úgy, hogy nem tűnnek kéretlen tanácsoknak. Az elveit, az értékrendjét és a véleményét csak mellékesen fogalmazza meg, hangsúlyozva, hogy nem ez az egyetlen helyes út, csupán ő látja így a helyzetet.

Sokszor egyébként úgy tűnt, mintha nem könyvet olvasnék, hanem személyesen beszélgetnék a szerzővel, vagy éppen előadást hallgatnék tőle. A szövegben ugyanis, egy-egy téma kifejtése közben néhol véletlenszerűen beszúrt néhány személyes megjegyzést a pillanatnyi érzéseiről (többnyire azzal kapcsolatban, mennyire utál írni), ami nagyon közvetlen és szimpatikus hatást keltett. Ez azért is vicces, mert van egy szakasz, ahol megemlíti, úgy szeretne könyvet írni, hogy valójában nem is könyvet ír. Ezt a mondatot teljesen értetlenül olvastam akkor, és csak néhány fejezettel később körvonalazódott bennem, hogy mire gondolhatott igazából.

Aki attól tart, hogy túl tudományos lesz a szöveg, ne tegye. Bár szerepelnek benne - az én bölcsész agyamnak mindenképpen bonyolult - matematikai magyarázatok is, nem ez uralja a könyvet, és egyébként is úgy gondolom, kikerülhetetlenek ebben a témában. Ráadásul a kötet többi része kárpótol is értük...

Összességében Rubik Ernő könyvét legalább olyan nagyszerű élmény volt forgatni, mint a kockáját. Szeretek arról olvasni, hogy az általam kedvelt dolgok mégis milyen folyamat eredményeként, illetve milyen élethelyzet, háttér, probléma megoldásaként keletkeztek. Szeretem azt is, ha egy ismertebb személyiség őszintén beszél az őt ismertté tévő jelenségről - és pontosan ez történik A mi kockánkban. Bárkinek bátran ajánlom, aki szeretne olyan dolog miatt büszke lenni a hazájára, aminek valóban van értelme.

Értékelés

Kinek ajánlom? - Mindenkinek, aki az életében legalább egyszer játszott már Rubik-kockával, és ahhoz az élményhez nek kötődik negatív érzelem.

"Felnőttként sokszor úgy tekintünk a játékra, mint egy furcsa hóbortra, vagy a versengésnek a munkahelyen kívüli változatára. Pedig a játék a legkomolyabb dolog a világon. Bármivel is foglalkozunk, akkor megy igazán jól, ha játékosan állunk hozzá."

Kiadás: Libri (2020)
Oldalszám: 204
Eredeti cím: Cubed - The Puzzle of Us All (2020)
Fordította: Bujdosó István
Műfaj: életrajz, memoár

A ​Rubik-kocka sokkal több, mint pusztán egy lebilincselő rejtvény: igazi világjelenséggé vált. Könyvek, színdarabok és hollywoodi szuperprodukciók állandó szereplője, egyetemi kurzusok tárgya, világversenyek sporteszköze. Közel fél évszázados története során így lett csaknem egymilliárd ember játéka.

A Kocka mára a gondolkodás örömének és a látszólag lehetetlen problémák megoldásának közismert jelképévé vált. Erről a csodálatos tárgyról és alkotójáról több ezer cikk és számtalan könyv jelent már meg világszerte, de Rubik Ernő – aki világéletében kerülte a nyilvánosságot – még sohasem mesélte el, milyen volt számára végigkövetni e kis tárgy minden várakozást felülmúló sikerét és különös kalandjait a nagyvilágban.

A mi kockánk – mely a világ számos pontján a magyar kiadással egy időben jelenik meg – tanulságos utazásra invitálja az olvasót a matematika, a pszichológia, az oktatás, a képzőművészet, a design, az építészet és a popkultúra területén. Elgondolkodtató, magával ragadó, álomszerű kirándulás ez modern korunk egyik legkülönlegesebb kreatív elméjével.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Metaforaszennyezésre! ♥

Értékelés

Kiadás: Park (2020)
Oldalszám: 372
Eredeti cím: Het Achterhuis (1947)
Fordította: Bernáth István
Műfaj: napló, életrajz

Jelen kiadás Heller Ágnes Aki a múltat jelenné változtatta című beszédével kiegészítve jelenik meg, amely 2019. június 12-én a frankfurti Paulskirchében hangzott el, Anne Frank születésének 90. évfordulója alkalmából.

Anne Frank 1942. június 12-e és 1944. augusztus 1-je között vezetett naplót: kezdetben csak magának írogatott, később, amikor megérett benne az elhatározás, hogy híres írónő lesz, elővette régi írásait, és módszeresen átírta, javítgatta őket. Az volt a terve, hogy naplója alapján könyvet ír a háborúról, és hű képet fest benne a német megszállás éveiről Hollandiában. Korai halála – nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt vesztette életét a bergen-belseni koncentrációs táborban – megakadályozta terve megvalósításában.

Naplóját a Frank családot bújtató Miep Gies találta meg és helyezte biztonságba azután, hogy a családot 1944. augusztus 8-án egy feljelentést követően elhurcolták, majd a háború után olvasatlanul átadta Anne édesapjának, Otto Franknak. A könyv 1947-ben jelent meg először, Otto Frank gondozásában, s azóta világszerte milliók olvasták. A csorbítatlan szövegű, teljes kiadás csak a kilencvenes évek elején látott napvilágot holland nyelven, Magyarországon először Bernáth István méltó fordításában jelent meg.

Anne Frank naplója örök érvényű olvasmány, egyaránt szól az övéihez hasonló gondokkal küszködő fiatalokhoz, az idősebbekhez, akik szeretnék jobban megérteni őket, és szól mindazokhoz, akik tudni akarják, mi történt a Prinsengracht 263. hátsó traktusában bujkáló családokkal a hitleri megszállás alatt álló Amszterdamban.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés

Nyereményjáték

Állomáslista

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Metaforaszennyezésre! ♥

Egy öntörvényű zseni, aki átírt minden szabályt. Steve Jobs megváltoztatta a világunkat.
A lebilincselően érdekes kötet a huszonegyedik század egyik legnagyobb hatású újítójának életét és korszakalkotó újításokban bővelkedő munkásságát mutatja be. Az információkban gazdag életrajz szemléletes grafikákkal kísérve kalauzol végig a zseniális és céltudatos Steve Jobs életútján és karrierjén.
Hogyan alapozta meg leleményes üzletemberként elképesztő sikereit? Hogyan rivalizált éveken át Bill Gatesszel? Hogyan hajtotta őt mindvégig az újítás vágya? A műszaki fejlesztések megszállottja izgalmas és tragikusan rövid élete során gyökeresen átalakította a telekommunikációt – és sok szempontból a mindennapi életünket is.

Kiadó: Kossuth

Műfaj: életrajzi

Témák: #informatika #számítástechnika #technológia #üzlet

Linkek: moly | goodreads | megrendelés |

Szerintem

Sohasem fogtam még a kezemben iPhone-t, a MacBookról és társairól pedig eddig szinte csak képeket láttam, de ha esetleg később valamilyen csoda folytán megengedhetném magamnak, valószínűleg akkor sem pártolnék át az Applehöz a jól megszokott androidtól és a Windowstól. Ám ha ennyire elhatárolódom a márkától, jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért szerettem volna mégis mindenáron elolvasni ezt a könyvet, és a válasz erre egészen egyszerűen az, hogy ennyi idős fejjel és a Z generáció büszke tagjaként lassan cikinek érzem, hogy összekeverem Steve Jobsot és Bill Gateset...

Szerencsére a tartalmat illetően nem is csalódtam. A címszereplő életét bemutató törzsszövegen túl rengeteg gyönyörű ábra, fotó és grafikon segíti a megértést és feldolgozást. A könyv tehát vizuálisan is egy élmény, már csak emiatt is megéri forgatni a lapokat, de persze nem veszik el mellette a lényeg. Alaposan megismerjük Jobs üzleti sikereit és kudarcait, bepillantást nyerünk a kapcsolataiba, és eközben egy képet is kapunk arról, milyen ember volt ő valójában. Merthogy a nyilvánosság felé mutatott karizmatikus és lelkes arca mögött olyan oldal is rejlett, ami képes volt ellopni mások ötleteit, kihasználni a legjobb barátját, és átgázolni a családján, vagy éppen a saját gyermekén. Mindennek tudatában nem szimpatizálok különösen Steve Jobssal, de a szerző mindenképp elismerést érdemel azért, mert nem idealizálta az ő személyét.

Azonban sajnos a pozitívumok listáját beárnyékolja valami, ami teljesen elrontotta a kötet élvezhetőségét: a szerkesztés. Értem én, hogy az ábrák beillesztésével szerették volna elkerülni a szöveg túlságossan monotonná válását - ami sikerült is -, ám nagyon sokszor a lehető legkevésbé odaillő helyre kerültek ezek a duplaoldalas betoldások. Általában a törzsszöveget szakítják meg, amellyel így félbemarad a történet, ám olyan is előfordult, hogy még a mondat sem fejeződött be, amikor következett egy ilyen kiegészítés (és két oldallal odébb folytatódott a szöveg). Mindemellett ezek néha magához a fejezet témájához sem illeszkedtek, például egyik alkalommal az 1980-as években jártunk, amikor a beékelt duplaoldalban a cég 2011-es pénztartalékait elemezték.

Magával a szöveggel sem vagyok teljes mértékben elégedett. Azt nem tagadom, hogy információkban rendkívül gazdag, viszont úgy éreztem, ezek túlságosan sűrítve vannak jelen, és alig van átvezetés Jobs egyik életszakaszától a másikba. A stílusa olyan, mintha egy rizsa nélküli dolgozatot kellene alkotni, mert a tanár csak a lényeget értékeli, vagy mintha kizárólag a magunknak összeírt vázlatpontokat foglalnánk mondatba. Tehát egy kis körítés nem ártott volna.

Összességében, mint életrajzi írás, ez a könyv nem okoz csalódást, ám sajnos a szerkesztési tökéletlenségek miatt az olvasási élmény nem lesz teljes.

Értékelés

Tekintve, mennyire kíváncsi voltam erre könyvre, bánt, hogy végül nem tudok jó szívvel 3.5 csillagnál többet adni. A szerkesztési hibák, a túl sűrű szöveg, illetve az informatikai nyelv magyarázatának a hiánya (ezt a szubjektivitása miatt fent nem emeltem ki, de számomra az élményhez az sem tett sokat hozzá, hogy a számítógépek specifikációjából kábé semmit sem értettem) sajnos nem elhanyagolható negatívumok.

Kinek ajánlom?

Nyereményjáték

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Metaforaszennyezésre! ♥