facebook instagram pinterest
  • Főoldal
  • Rólam
  • Könyvek
    • Könyvértékelések
    • Cikkek
    • TAG-ek és kihívások
    • Könyvespolc
    • Blogturné Klub
  • Filmek&sorozatok
  • Blogturné Klub
Üzemeltető: Blogger.

Readinspo

A Heated Rivalry a közösségi média miatt került a látóterembe. Rengeteg posztot láttam a hokis románcokról, meg áruházi dolgozoktól, akik nem értik, miért vásárol ennyi anyuka hokis felszerelést... Természetesen a két főszereplő színész fotója is szembejött velem néhány helyen, és hirtelen engem is elkezdett foglalkoztatni, mi az, ami ennyi embert képes volt magába bolondítani. Végül az Off Campusszal való viadalban a Heated Rivalry győzedelmeskedett, mivel nem valószínű, hogy a másikra is lesz türelmem.


Ilya és Shane kettősére még várunk kell, ugyanis az első könyv főszereplője Kip Grady és Scott Hunter. Scott a New York Admirals sztárjátékosa és csapatkapitánya, titkon meleg férfi egy olyan sportban, ahol az a bizonyos B betűs kifejezés mindig is a megszégyenítés eszköze volt a férfi öltözőben és a jégen egyaránt. Ugyan lehetetlen, hogy a jéghoki világában ő legyen az egyetlen homoszexuális férfi, ám sohasem fordult még elő, hogy akár aktív, akár visszavonult játékos nyíltan felvállalja a másságát. Kip ezzel szemben sosem titkolta magáról a szexuális orientációját, igaz, nem a rivaldafényben éli az életét: egy Straw+Berry nevű smoothiebárban dolgozik. Scott egy reggel betéved a bárba és áfonyás smoothie-t rendel, majd aznap, egy igencsak csúnya vereségszériát követően győzelmet arat a csapata. A babona szerint innentől kezdve meg kell ismételnie azt, amit a nyertes napon csinált, ám az az igazság, hogy ez a kevésbé nyomós oka annak, amiért minden reggel betér az üzletbe. A magyarázat inkább a pultban álló srác személyében keresendő.

Nem gyakran fordul elő, hogy erotikus könyv téved a kezembe, még kevésbé gyakran, hogy ezt a zsánert bármilyen formában népszerűsítem a felületeimen, ezért magyarázattal tartozom. Nem tartom szégyellnivalónak, ha valakinek ez a stílusa, az enyémtől viszont távol áll, különösen az, aminek az elsöprő többsége az akciójelenetekről szól, a sztori pedig szépen, lassan elsikkad két hancúrozás között. Nos, a Heated Rivalry pontosan ez a típusú erotikus történet. Hogy miért döntöttem mégis úgy, hogy elolvasom a könyvet? Az adaptációban rengeteg érzelmet jelenítettek meg és nehéz dilemmát hangsúlyoztak, amelyek felértékelték bennem ezt a történetet. Igenis van mondanivalója, amelyet annak ellenére is értékelek, hogy a sztori 60-70%-át nem az én ízlésemnek írták. És kíváncsi voltam, a könyvverzió is hasonló arányokkal bír-e, vagy csak lecsupaszították a jelenleg sokakat érdeklő szakaszok javára.

"Úgy tervezte, hogy csak egy gyors puszi lesz, de amint összeért az ajkuk, még többet akart. Úgy csókolta Kipet, mintha kettesben lennének, és hónapok óta nem látták volna egymást. Úgy csókolta, mint egy férfi, aki megkapta mindazt, amiről valaha is álmodott."

Az a helyzet, hogy inkább az előbbiről van szó: a könyv 60-70%-a (vagy talán inkább 80?) semmi másból nem áll, csak... szóval abból áll, ami áll, értitek. Viszont, mint ahogyan feljebb említettem, engem a legkevésbé sem érdekel, kinek mi(je) hogy áll, számomra a kötet értékelhetőségét a többi része határozta meg, amelyből viszont nem volt sok, és az se volt kifejezetten jó. Természetesen nem célom egy olyan regényt leértékelni, amelyről pontosan tudtam, hogy tele lesz az én ízlésemtől távol álló témákkal csak azért, mert tényleg tele van az én ízlésemtől távol álló témákkal, ám ez nem teszi semmissé azt, hogy a szöveg többi része (is) gyenge és fantáziátlan.

Összességében a Mindent vagy semmit könyv formájában csalódás volt számomra. Semennyivel sem ad többet, mint az adaptáció – igaz, kevesebbet sem –, ám az én elvárásomat, miszerint egészítse ki valamilyen módon, nem teljesítette. Az ok, amiért megszerettem ezt a történetet, az Kip és Scott karaktere, valamint az állásfoglalásuk egy megosztó témában, és csak emiatt tudok szívből 3 csillagot adni a regénynek. Ám ajánlani csak annak tudom, aki a hálószobai tevékenységekkel együtt tud rajongani a sorozatért.


5 / 3 csillag

Kiadás: Könyvmolyképző (2026)
Oldalszám: 416
Sorozat: Game Changers 1. (Rubin pöttyös könyvek)
Eredeti cím: Game Changer (2018)
Fordította: Róbert Katalin
Műfaj: erotikus, romantikus

Scott Hunter, a New York Admirals sztárhokisa szentül hisz a meccs előtti rituáléban.

De mi van, ha ezúttal nem a smoothie hozza meg a szerencséjét… hanem a pasi, aki készítette?

Scott mindig felismeri, ha valami jó. Amikor megkóstolja Kip Grady smoothie-ját egy bárban, és a balszerencse-sorozata hirtelen megszakad a jégen, mindent megtesz, hogy megismételhesse a sikert… és hogy közelebbről is megismerhesse a pult mögött álló szexi, szórakoztató srácot.

Kip érzi, hogy Scott nem csak az ital miatt tér vissza újra és újra, de azt elképzelni sem meri, hogy a férfi egyszer felhívja magához. Vagy hogy szanaszét csókolja, és mindenhol kényezteti. Amikor ez mégis megtörténik, az egész hihetetlenül intenzív és ellenállhatatlan… és újra meg újra megismétlődik. De mindig Scott feltételei szerint, zárt ajtók mögött. Scottnak szüksége van Kipre. De közeleg a rájátszás, és minden eddiginél nagyobb figyelem irányul rá. Most nem engedheti meg magának, hogy bármi veszélyeztesse a karrierjét… Márpedig pontosan ez történne, ha felvállalná a kapcsolatukat a világ előtt.

Kip készen áll mindent beleadni. De meddig lehet úgy szeretni valakit, hogy közben láthatatlannak kell maradnod?

Ismerd meg az HBO Max világsikerű Heated Rivalry-sorozatának alapjául szolgáló könyveket!

Engedd, hogy egy titkos kapcsolat felforgassa a világodat!

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás



Kip és Scott párosa a Heated Rivalry c. sorozatban meghódította a nézőket, és most végre magyarul is megjelent a róluk szóló könyv, a Game Changer.
Ismerd meg a történetüket, és játssz velünk, ha szerencsés vagy, meg is nyerheted az egyik példányt.

Nyereményjáték

A mostani nyereményjátékunk során olyan LMBTQ regényekből találsz idézeteket, amiket bátran ajánlunk, ha szereted Scott és Kip párosát. A feladatod, hogy felismerd mely kötetből idézünk, és beírd a Tally megfelelő sorába.

(Figyelem! A sorsolóprogram észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

"– Mi ez az illat?
– A szexuális kétségbeesésem szaga."


Állomáslista

07.20. Sorok között
07.21. Hagyjatok! Olvasok! Blog
07.23. Ambivalentina
07.25. Zakkant olvas
07.27. Spirit Bliss Sárga könyves út
07.29. Readinspo

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Rebecca Ross egy azon feltörekvő ifjúsági-fantasy szerzők közül, akikre egészen biztos, hogy sokáig figyelni fogok. A The Queen-duológiával (A királynő felemelkedése, A királynő koronázása) ismertem meg, akkor, amikor más regénye még nem volt elérhető. Akkoriban teljesen odáig voltam érte, holott világosan láttam az írása gyengeségeit. Ám engem ha egy történet ennyire elvarázsol, nem törődöm azzal, illetve nem az alapján ítélem meg, ha valami nem kerek benne. Azóta volt szerencsém a Letters of Enchantment-duológiához (Isteni riválisok, Könyörtelen eskük), valamint a legújabb sorozatához, az Elements of Cadence-hez (A megbűvölt folyó, A végtelen tűz) is. Bár eddig a tendencia azt mutatta, Ross ragaszkodik a kétkötetes szériákhoz, ezúttal egy kiegészítő kötetet olvashattunk tőle a Letters of Enchantment világához kapcsolódóan.


Az Alanti birodalom tűzfényes uradalmában született Matilda klánjának legifjabb istennője, aki szerény hírnöki mágiával bír. Azonban azon a tájon, ahol az istenek gyakran végeznek egymással, hogy elrabolják a másik hatalmát, és ahol a szövetségek éppen olyan fürgén bomlanak fel, mint amilyen fürgén köttetnek, Matilda kénytelen idejekorán felnőni. Meglehet, arról ismerik, hogy szavakat és leveleket szállít a birodalmak közt, azonban közben olyan titkokkal is bír, amiket még legkedvesebb szövetségesei elől is titkolni kényszerül, hogy életben maradhasson. És hogy még tovább bonyolódjon helyzete… létezik egy halandó fiú, aki annak ellenére is róla álmodik, hogy az ébrenlét világában még sohasem találkoztak. Tíz évvel ezelőtt, életének legsötétebb éjszakáján, Vincent Beckett üzenetet írt Matildának – könyörögve kérte az istennőt, aki barátjává lett az álmaiban, hogy segítsen neki. Amikor fohászára nem érkezett válasz, Vincent továbblépett, és azzá a kérges szívű, az isteneket nem tisztelő folyami várúrrá lett, aki már rég elfeledte Matildát. Azonban minden megváltozik, amikor az istennő bezuhan szobájának ablakán egy neki szóló levéllel. Sors úgy kívánta, hogy Matilda és Vincent az álmokon túl is egymásra leljen. Matilda talán képes lesz átírni az istenek véráztatta szokásait, azonban csakis hatalmas áldozat árán. Valami olyannal kell majd szembenéznie, amit még a hatalma elvesztésénél is jobban fél: kénytelen lesz sebezhetővé lenni és engedni, hogy végre szeressék.

Teljesen őszintén, a Letters of Enchantment nem a kedvenc sorozatom Rebecca Rosstól – és ezzel, ahogyan észrevettem, kisebbségbe kerültem. Sokan az egekig magasztalják a duológiát, ám számomra messze nem volt maradandó élmény, sőt, a második regényt inkább csalódásként éltem meg. Hogy miért szerettem volna ennek ellenére is elolvasni a Vad áhítatot? Kíváncsi voltam, tud-e változtatni a sorozatról való benyomásomon. Mindemellett úgy éreztem, az istenségek túlságosan kevés szerepet kaptak a fősodorban, ezért reméltem, hogy ez a regény nem csak történetben, de világépítésben is kiegészítője lesz a szériának.

"– Néha – mondtam, ahogy közelebb léptem hozzá – jó dolog nevetni egy kicsit, még a legborzalmasabb napokon is."

Furcsa érzés kiegészítő kötetnek nevezni ezt a téglát. Mikor kézbevettem és belelapoztam, kiderült, hogy gyakorlatilag megközelíti az eredeti sorozat két teljes kötetének a hosszúságát. Önmagában 620 oldal, ám ehhez nagyjából 9-es betűméret társul, a margókat nagyítóval kellett keresnem, sorközökről pedig ne is beszéljünk. Ez egészen biztosan remek hír azoknak, akiket – velem ellentétben – elvarázsolt az eredeti történet, én inkább csak megdöbbentem, hiszen ennek az ellenkezőjére számítottam.

Részben amit reméltem, megkaptam ettől a történettől: mivel az egyik főszereplőnk az isteni világ szülötte (ráadásul egyszerre az Alanti és a Égi világé), igencsak alaposan megismerjük általa a világépítés azon aspektusát, amely nem kapott kellő figyelmet a duológiában. Bár megérteni nem volt könnyű azt, miért ennyire kegyetlenek egymással az istenségek, de ahogyan haladtunk előre a történetben, úgy egyre több részlet vált világossá. A többi kötetben talán nem volt ennyire egyértelmű, de a Vad áhítatban igazán kibukott, milyen mértékben inspirálódott Ross az ókori görög mitológiából, és nem, nem a romantizált fajtájából.

Csakhogy nem születhet úgy kiegészítő kötet, hogy ne kapjunk valamilyen sztorit is mellé, itt pedig természetesen egy újabb szerelmi történetet kaptunk csemegeként. Mathilda és Vincent kapcsolata igazán különleges, gyakorlatilag időn és téren átívelő – különösen, hogy a kapcsolatuk álmok útján születik meg, személyesen csak jóval később találkoznak.

Összességében a Vad áhítat nem kompenzálta számomra azt, ahogyan a Letters of Enchantment-duológiával – avagy most már sorozattal – kapcsolatban érzek. Ám legalább korrigálta a széria egyik legfőbb hibáját, mégpedig azt, hogy elhanyagolta a világépítést, és nem engedte számunkra, hogy kellőképpen megértsük az isteneket. A szerelmi szál érdekes és szép, amelyet érdemes volt követni, de nem tudok szemet hunyni afelett az érzésem felett, hogy ez a könyv nem született volna meg, ha Rebecca Ross hagyja egy kicsit érni az íróasztalban az Isteni riválisokat. Mindemellett úgy gondolom, feleslegesen terjengősre sikerült a regény, bőven elfért volna egy 100-200 oldallal kurtább formátumban, és akkor talán még margók és sorközök is jártak volna hozzá. Aki imádta az eredeti sorozatot, annak természetesen kérdés nélkül a kezébe nyomnám. És mivel csak világépítésben kapcsolódik a kettő egymáshoz, történetben kevésbé, újraolvasni a szériát közvetlenül előtte nem szükséges.


5 / 4 csillag

Kiadás: Maxim (2026)
Oldalszám: 624
Sorozat: Letters of Enchantment 0.
Eredeti cím: Wild Reverence (2025)
Fordította: Szujer Orsolya
Műfaj: (high) fantasy, romantikus

Az igaz szerelem nagyobb hatalommal bír, mint bármelyik könyörtelen isten.
Az Alanti birodalom tűzfényes uradalmában született Matilda klánjának legifjabb istennője, aki szerény hírnöki mágiával bír. Azonban azon a tájon, ahol az istenek gyakran végeznek egymással, hogy elrabolják a másik hatalmát, és ahol a szövetségek éppen olyan fürgén bomlanak fel, mint amilyen fürgén köttetnek, Matilda kénytelen idejekorán felnőni. Meglehet, arról ismerik, hogy szavakat és leveleket szállít a birodalmak közt, azonban közben olyan titkokkal is bír, amiket még legkedvesebb szövetségesei elől is titkolni kényszerül, hogy életben maradhasson. És hogy még tovább bonyolódjon helyzete… létezik egy halandó fiú, aki annak ellenére is róla álmodik, hogy az ébrenlét világában még sohasem találkoztak.
Tíz évvel ezelőtt, életének legsötétebb éjszakáján, Vincent Beckett üzenetet írt Matildának – könyörögve kérte az istennőt, aki barátjává lett az álmaiban, hogy segítsen neki. Amikor fohászára nem érkezett válasz, Vincent továbblépett, és azzá a kérges szívű, az isteneket nem tisztelő folyami várúrrá lett, aki már rég elfeledte Matildát. Azonban minden megváltozik, amikor az istennő bezuhan szobájának ablakán egy neki szóló levéllel.
Sors úgy kívánta, hogy Matilda és Vincent az álmokon túl is egymásra leljen. Matilda talán képes lesz átírni az istenek véráztatta szokásait, azonban csakis hatalmas áldozat árán. Valami olyannal kell majd szembenéznie, amit még a hatalma elvesztésénél is jobban fél: kénytelen lesz sebezhetővé lenni és engedni, hogy végre szeressék.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás


A Maxim Kiadónak hála, immáron magyarul is olvasható Rebecca Ross nagysikerű duológiájának előzménykötete, a Vad áhitat. Ebben a teljesen új történetben megismerhetjük közelebbről az isteneket és talán az is kiderülhet a kíváncsi olvasók számára, hogy honnan is származik a duológiából megismert írógépek varázslata. Tartsatok velünk, ismerjük meg Vincent és Matilda történetét, fedezzük fel közösen az istenek világát, ha pedig nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv. 

Nyereményjáték

A Vad áhitat című kötet beleolvasója már elérhető a kiadó honlapján, így arra gondoltunk, hogy ebben a játékban ezt hívjuk segítségül. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a Tally megfelelő sorába beírni a helyes választ. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Mit jelent a Matilda név?


Állomáslista

07.22. Csak olvass!
07.24. Readinspo
07.26. Könyv és más
07.28. Kitablar
07.30. Veronika's Reader Feeder
08.01. This is my (book) universe.
08.03. Dreamworld

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Nick és Charlie történetével nagyrészt a Blogturné Klub hatására ismerkedtem meg. Láttam, mennyire rajonganak a történetért a többiek, és mivel a képregény mégiscsak könnyebben és gyorsabban fogyasztható formátum egy regényhez képest, belevágtam. Nem bántam meg. Igaz, hogy az ennyire fiataloknak szóló történetekből már rég kinőttem (sajnos nem csak korban, de lélekben is), mégis, van valami Oseman világában, ami teljesen elvarázsol és magával ragad. Korábbi értékeléseimben említettem már, hogy bánom, az én tinédzserkoromban egészen más volt a tinikönyvek színvonala. Ha már akkor Osemant olvashattam volna, valószínűleg már egészen korán sokkal stabilabb értékrenddel bírtam volna.


Nick és Charlie története az egyetemi dilemmával folytatódik: Nick egy távolabbi intézményben folytatná szívesen a tanulmányait, de aggódik, hogy ez milyen hatással lenne a kapcsolatukra nézve. Különösen, hogy Charlie még mindig nehezen boldogul az evészavarának leküzdésével, és úgy néz ki, bármikor visszaeshet. Charlie azonban közben egyre inkább kezdi megtalálni önmagát: elkezd játszani egy zenekarban, és jelentős szerepet vállal az iskolai közösségi élet építésében is.

Nem meglepő, hogy a sorozat a továbbtanulás dilemmájának témakörével ért véget. Nem egyszer láttam már ugyanezt pontosan ugyanezzel a megoldással, bár mivel a Heartstoppernek másfajta végkifejletét nem fogadta volna be a lelkem, nem vártam, hogy Oseman újít ezzel kapcsolatban. Voltak azonban egyéb problémafelvetései a történetnek, amelyek kifejezetten tetszettek. Tao és Elle kapcsolatának alakulása érdekes és izgalmas aspektust hozott a történetbe, Michael és Tori viszonya pedig tovább erősítette az üzenetet, miszerint nem érdemes minden kapcsolatot beleszuszakolni egy adott skatulyába. Darcy sorsának alakulása különösen érdekelt volna, ám sajnos ennek a részletnek túlságosan kevés figyelmet szentelt a szerző.

"Ami köztünk van, talán változni fog, és lehet, hogy valaki eltűnik, vagy megint előkerül, nem tudom. Az életünk különböző irányt fog venni. De a szeretetünk szőtte háló összeköt minket, és nem szakad el soha. Mi szőttük. És összetart."

Nagyon örültem viszont Charlie és Nick egyéni karakterfejlődésének. Charlie-é kifejezetten megszólított, hiszen gyógyulófélben lévő people pleaser-ként az egyik legnagyobb kihívást jelenleg az okozza számomra, hogy kiálljak az értékeim és véleményem mellett még akkor is, ha abból konfliktusom adódik. Nick szempontja ugyanakkor valahol a skála másik végén helyezkedik el: az elmúlt években túlságosan Charlie-hoz idomult, és jelenleg a fiú nincs tisztában a saját értékeivel, érdeklődésével és céljaival. Számára az jelenti a következő lépést, hogy rájöjjön, minek a mentén építse fel a saját életét, személyiségét.

Bár a záró kötet sztoriját is szerettem figyelemmel követni, nem elhanyagolható mértékű hiányérzetem volt az olvasás közben. Nem éreztem teljes mértékben koherensnek a cselekményt, sokszor előfordult, hogy visszalapoztam, vajon kihagytam-e egy oldalt, csak hogy kiderüljön, nem én vagyok figyelmetlen. Továbbá a könyv szinte teljes mértékben a két főszereplőnkre koncentrált, holott úgy gondolom, Tao és Elle, vagy éppen Darcy és Tara is megérdemelt volna egy tisztességes mellékszálat, ha már a korábbi kötetekben ennyire felépítette őket a szerző, továbbá ebben sem adott számunkra megnyugtató választ az ő problémáik megoldására. Úgy gondolom, sok kérdés maradt megválaszolatlanul, és inkább összecsapott, átgondolatlan lezárást kaptunk, mint teljes és kielégítő végkifejletet.

Összességében a Fülig beléd zúgtam egy csodálatos történet, amelyet remélem, hogy egyszer majd a fiam vagy lányom kezébe nyomhatok a megfelelő korban. Kevésbé az LMBTQ+ téma nyűgöz le benne (hiszen én magam nem vagyok érintett benne, szimplán csak maximálisan támogatom a közösség igényeit). Inkább a nyitottsága, befogadása, érettsége, bölcsessége az az üzenet fogott meg a sorozatban, amelyet szívesen terjesztenék a mai és az elkövetkezendő korok fiatalságában. Ezt az ajándékot sajnos mi és a minket megelőző korosztályok nem kaptuk meg más szerzőtől. Bár van némi hiányérzetem, de mindent összevetve imádtam, mennyire érett és felnőttes ez a lezárás, ami nem csupán a dialógusokból és a témákból, de az illusztrációkból is erősen érződött. Hiába záródott le a Heartstopper, én továbbra is ott leszek az első sorban, ha Alice Oseman folytatja az írást.


5 / 4 csillag

Kiadás: Könyvmolyképző (2026)
Oldalszám: 480
Sorozat: Szívdobbanás 6. (Vörös pöttyös könyvek)
Eredeti cím: Heartstopper 6. (2026)
Fordította: Riesenberger Mónika
Műfaj: ifjúsági, képregény

TRUHAM ÉS HIGGS

VÉGZŐS BÁL

Kezdés: 19:00

St George's Hotel

1 fő részére
    
szia

szeretlek,

örökké :)

C x

Világszenzáció! Fedezd fel a sorozatot, amely több mint tízmillió olvasó életét változtatta meg, örökre.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás



Az utolsó részéhez ért az imádott Hearstopper könyvsorozat. Vegyél te is búcsút Nick és Charlie történetétől a Blogturné Klub bloggereivel, és ha szerencsés vagy, meg is nyerheted a könyv egyik példányát.

Nyereményjáték

Tudtad, hogy a Hearstopper írójának több regénye is megjelent magyarul? Most ezen kötetekből találtok idézeteket minden állomáson, a feladatotok pedig, hogy megtaláljátok melyik könyvhöz tartozik az idézet.

(Figyelem! A sorsolóprogram észleli az azonos IP-címről érkező válaszokat, és csalás gyanújával hosszú távon kizárásra kerülnek a több lehetőséget igénybe venni vágyók! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

"– Miénk a legunalmasabb kamaszkapcsolat.
– A legunalmasabb kamaszkapcsolat? – hadarja Sai. – Láttad már magatokat? Minden egyes nap egymással lógtok, és valahogy még nem akartátok megölni egymást. Elkezdtetek rendszeresen egymás házában aludni az iskolai éjszakákon. Képesek vagytok kommunikálni egymással csak a pillantásotokkal! Higgy nekem, társasjátékoztam mindkettőtökkel!"


Állomáslista

07.08. Sorok Között
07.09. Spirit Bliss Sárga könyves út
07.10. Booktastic Boglinc
07.12. Hagyjatok! Olvasok! blog
07.14. Utószó
07.16. Readinspo
07.18. Dreamworld Blog
07.20. Ambivalentina
07.22. Könyv és más

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Alix E. Harrow első könyve, a Tízezer ajtó még nem keltette fel annyira az érdeklődésemet, hogy azonnal, a megjelenésekor lecsapjak rá. Igaz, utólag beszereztem, ám azóta is a polcomon csücsül, várva a megfelelő pillanatra. A Starling-háznál már nem követtem el ugyanezt a hibát, és nem bántam meg – bár sokkal jobban élveztem volna, ha ennek a különleges, hátborzongató hangulata április helyett valamikor október környékén talál meg. Az örökkévaló azonban már nem ennyire szezonális, így könnyedén belefeledkeztem.


Owen és Una szerelme korszakokon átívelő – a szó legszorosabb értelmében. Una, a legendás kardforgató ezer évvel Owen születése előtt harcolt az igazságért és a koronáért, Yvanne királynő legfőbb bizalmasaként és bátor lovagjaként. Mítosza azóta is Dominium fundamentumát képezi, a jelenkor háborúiba is az ő képmásával szólítják a katonákat. Owen mindig is különleges kapcsolatot érzett a legendás lovaggal – a tiszafa, mely Una legendájának fontos motívuma, az ő szülőfalujának közelében található, történészként pedig a nő életét kutatja. Miután háborús hősként hazatér, Vivian Rolfe, Domínium vezetője magához hívatja, és fontos küldetéssel bízza meg. A feladata, hogy feljegyezze Una hőstetteit, a részleteket pedig magától a legendától kérdezze meg úgy, hogy visszatér ezer évvel ezelőttre.

Kezdetben úgy hittem, ez a regény valamiféle ismételt feldolgozása Artúr mondakörének – a tiszafából kihúzott kard, az elképesztő erejű harcos, és az erősen Angliára emlékeztető környezet kicsit megtévesztettek. Ám nem, Az örökkévaló egy fantasy-világban játszódó, saját mitológiával és földrajzzal rendelkező regény. Domíniumban járunk, amelyet jelenleg egy kancellár irányít, de régen királyság volt, sok női uralkodóval, akik közül Yvanne legkiemelkedőbb – lényegében az alapító, hiszen ő kovácsolta eggyé a birodalmat. A népességet pillanatnyilag a háború tizedeli, amelyet a hátvidékiekkel vívnak.

Meggyőződésem, hogy Harrow célja kezdetben az volt, hogy összezavarjon minket. Az első 60 oldalban egyáltalán nem értettem, hogy mit szeretne elmesélni ez a történet. Az első 150-ben továbbra sem volt világos, hogy mi miért történik, de kezdett egyre érdekesebbé válni. Valahol a 270. oldal környékén kezdtem megérteni, mi a célja a szerzőnek, de igazán a 300. oldal környéként vált teljesen világossá. Honnan tudom ezt ennyire pontosan? Ezeken az oldalakon új történetszakaszok kezdődnek, melyek a következő mintát követik a címválasztásban: "Una első halála", "Una második halála", ésatöbbi. Nem, nem szándékozom kifejteni, ez mégis mit jelent, ehhez sajnos el kell olvasnotok a könyvet.

"De ha a test emlékszik a fájdalomra, minden bizonnyal emlékszik az élvezetre is. A szád talán emlékszik az enyémre, és a testem emlékszik a tested formájára. Talán minden érintésed apró nyomot hagyott rajtam, és a bőröm immár egy láthatatlan tintával rajzolt térképpé lényegült át, amely talán visszavezet hozzád."

Amire viszont mindenképpen rá szeretnék világítani, hogy nem érdemes feladni csak azért, mert furcsa. Manapság rendkívül nehéz újat mutatnia bármelyik szerzőnek, de szerintem Harrownak sikerült, hiába nyúlt annyira népszerű eszközhöz, mint az időutazás, és hiába használt annyira sokszor feldolgozott témát inspirációnak, mint az Artúr-mondakör. Eleinte furcsa, de megígérem, hogy lesz értelme.

Én magam egyébként rajongok az időutazás témájáért (ki nem találnátok, de az Outlander óta), ezért egyáltalán nem bántam, hogy ekkora hangsúlyt kapott a regényben. Na de nem emiatt kedveltem meg igazán a történetet. Az elsődleges ok a központi gondolata lett, amely így hangzik: a test emlékszik. Az emlékeket elvehetik tőled vagy elfelejtheted őket, de az igazán jelentőségteljes élményeidet megőrzöd legbelül. Ez történik a csecsemőkori traumákkal – de Harrow megmutatta, hogy ez történhet a szerelemmel is. Owen és Una a találkozásukkor nagyon közel kerültek egymáshoz, de számtalanszor, újra és újra el kellett szakadniuk egymástól (Hogy miért? Olvassátok el a könyvet!). A kapcsolatuk viszont nem szakadt meg, a tudatalattiukban minden egyes ilyen alkalom egyre mélyebb nyomot hagyott, míg már lehetetlen volt azt kitörölni. Szerintem ez gyönyörű gondolat.

Összességében Az örökkévaló olyan regény, amely képes kibillenteni az egyensúlyodból, de később azért vissza is rak bele. Végigkíséri egy jótékony homály, hiszen semmit sem fejt ki alaposan, mégis minden érthető – mármint amikor a közepe környékén megérted, hogy valójában miről is szól a történet. Az időutazás részleteinek, valamint a politikai szálaknak a kifejtetlensége egészen addig zavart, amíg világossá nem vált számomra: ennek a regénynek pont az a szépsége, hogy nem szükséges mindent érteni benne. Annak javaslom, aki képes és szeret jobban elmerülni egy történetben, és sokkal inkább őszi, téli olvasmánynak tegyétek félre, mintsem tengerparti nyaralásra.


5 / 4,5 csillag

Kiadás: Agave Könyvek (2026)
Oldalszám: 416
Eredeti cím: The Everlasting (2025)
Fordította: Ballai Mária
Műfaj: (low) fantasy, romantikus

Egy legenda. Egy hazugság. Egy felejthetetlen szerelem.

Ez a történet ott kezdődik, ahol majd véget is ér: a tiszafa alatt. Ez az ősi fa oly hatalmasra nőtt, hogy egy külön világot alkot; azt beszélik, a lombja alatt másképp telik az idő. Miután egy árva lány kihúz egy kardot a kérgéből, sir Örökkévaló Una néven lovaggá és nemzete legnagyobb hősévé válik.

Évszázadokkal később Owen Mallory, a bukott katona és nehézségekkel küszködő tudós beleszeret Una legendájába. A nő története háborúba, poros levéltárak mélyére, végül pedig egyenesen a múltba vezeti. Owen azért utazik vissza az időben, hogy Una biztosan beteljesítse a sorsát… még ha ez minden alkalommal össze is töri a férfi szívét.

Kettejük élete különös módon kapcsolódik össze: arra ítéltettek, hogy újra és újra eljátsszák ugyanazt a hősies tragédiát, hogy a legenda ezer év múltán is fennmaradjon.

Az egyik találkozásuk során azonban valami megváltozik, és ez hatással lehet a végzetükre is. Mindketten rájönnek arra, hogy egy új befejezés írásához nemcsak magát a történelmet kell megváltoztatniuk, hanem azt is, amit eddig magukról hittek. És ehhez életük legnehezebb küzdelmét kell megvívniuk.

Alix E. Harrow, a Tízezer ajtó és A Starling-ház sikerszerzője eddigi legambiciózusabb műve igazi csúcspont az életművében, letehetetlen könyv a legendákról, szerelemről és árulásról – arról, amiért fantasyt olvasunk.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás


Alix E. Harrow legújabb regénye, Az örökkévaló egy különleges utazásra hívja az olvasót legendákon, évszázadokon és időhurkokon keresztül. Una, a legendás lovag és Owen, a múlt megszállott kutatója újra és újra egymás útjába sodródnak, miközben a történelem és a sors láthatatlan szálai összekötik őket. Vajon mennyit ér egy történet? És mi történik, ha valaki megpróbálja átírni a legendát? Tartsatok velünk a blogturné állomásain, és a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a kötetből!

Nyereményjáték

Az örökkévaló középpontjában legendák, hősök és évszázadokon át fennmaradó történetek állnak. Ennek apropóján a blogturné állomásain híres mítoszokkal, legendákkal és mondakörökkel kapcsolatos kérdéseket találtok. A feladatotok, hogy a helyes válasz betűjelét beírjátok a Tally  megfelelő mezőjébe!

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Kiről van szó?
A francia történelem és legendák híres alakja, aki azt állította, hogy isteni látomások vezetik. Hadvezérként jelentős szerepet játszott a százéves háborúban.
A) Eleonóra királyné
B) Boudicca
C) Jeanne d’Arc


Állomáslista

07.05. Ambivalentina
07.07. Utószó
07.09. Könyv és más
07.11. Readinspo
07.13. Olvasónapló

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Újabb posztok
Régebbi posztok


Üdv!
Sára vagyok, kávé-, könyv- és kisállatfüggő, ellátva némi íráskényszerrel.

Ha szeretnél többet tudni rólam, kattints!

Kapcsolat: readinspo.blog@gmail.com

2026 Reading Challenge

2026 Reading Challenge
Sarah has read 0 books toward her goal of 50 books.
hide
0 of 50 (0%)
view books

A héten népszerű

  • Shen Tao: A poéta császárné
  • Félévi összegzés | 2026
  • Heather Fawcett: Agnes ​Aubert varázslatos macskamenhelye

A hónap könyve (katt)

Katt az értékeléshez

Archívum

  • ▼  2026 (23)
    • ►  augusztus (2)
    • ▼  július (4)
      • Rachel Reid: Mindent vagy semmit
      • Rebecca Ross: Vad áhitat
      • Alice Oseman: Fülig beléd zúgtam 6.
      • Alix E. Harrow: Az ​örökkévaló
    • ►  június (3)
    • ►  május (6)
    • ►  április (2)
    • ►  március (1)
    • ►  február (1)
    • ►  január (4)
  • ►  2025 (25)
    • ►  december (3)
    • ►  november (4)
    • ►  augusztus (1)
    • ►  július (5)
    • ►  június (2)
    • ►  április (6)
    • ►  március (1)
    • ►  január (3)
  • ►  2024 (65)
    • ►  december (6)
    • ►  november (7)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (7)
    • ►  augusztus (4)
    • ►  július (4)
    • ►  június (5)
    • ►  május (8)
    • ►  április (3)
    • ►  március (1)
    • ►  február (4)
    • ►  január (10)
  • ►  2023 (71)
    • ►  december (12)
    • ►  november (12)
    • ►  október (7)
    • ►  szeptember (8)
    • ►  augusztus (6)
    • ►  július (2)
    • ►  június (5)
    • ►  május (3)
    • ►  április (5)
    • ►  március (1)
    • ►  február (2)
    • ►  január (8)
  • ►  2022 (43)
    • ►  december (8)
    • ►  november (3)
    • ►  október (3)
    • ►  szeptember (2)
    • ►  augusztus (3)
    • ►  július (3)
    • ►  június (2)
    • ►  május (2)
    • ►  április (6)
    • ►  március (2)
    • ►  február (7)
    • ►  január (2)
  • ►  2021 (63)
    • ►  december (3)
    • ►  november (3)
    • ►  október (3)
    • ►  szeptember (4)
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (5)
    • ►  június (9)
    • ►  május (8)
    • ►  április (8)
    • ►  március (6)
    • ►  február (3)
    • ►  január (9)
  • ►  2020 (110)
    • ►  december (6)
    • ►  november (13)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (10)
    • ►  augusztus (12)
    • ►  július (16)
    • ►  június (9)
    • ►  május (7)
    • ►  április (5)
    • ►  március (8)
    • ►  február (8)
    • ►  január (10)
  • ►  2019 (55)
    • ►  december (18)
    • ►  november (11)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (3)
    • ►  augusztus (8)
    • ►  július (9)

Értékelés

  • 1 csillag (2)
  • 1.5 csillag (2)
  • 2 csillag (1)
  • 3 csillag (19)
  • 3.5 csillag (40)
  • 4 csillag (65)
  • 4.5 csillag (59)
  • 5 csillag (142)

Műfajok

antológia (2) chick lit (4) cozy fantasy (2) családregény (4) dark fantasy (10) dark romance (1) disztópia (9) epikus fantasy (5) erotikus (6) esszé (1) fantasy (114) fikció (2) filmkönyv (1) filozófia (1) folk horror (1) grimdark (2) gyerekkönyv (11) hard sci-fi (1) heroikus fantasy (1) high fantasy (21) horror (9) ifjúsági (18) interaktív (3) ismeretterjesztő (28) kalandregény (7) klasszikus (7) krimi (29) képregény (2) lovagregény (1) low fantasy (10) lélektani (5) memoár (13) mese (6) munkafüzet (1) mágikus realizmus (5) napló (2) new adult (25) novella (11) portré (1) pszicho-thriller (4) pszichológia (6) regény (226) romantikus (132) sci-fi (10) skandináv krimi (1) szakácskönyv (4) thriller (29) tudományos (6) történelem (1) történelmi fantasy (6) történelmi fikció (27) történelmi regény (1) történelmi romantikus (1) urban fantasy (15) vers (7) young adult (82) életmód (12) életrajz (5) önfejlesztő (17) önsegítő (3)

Rovatok

#BlogturnéKlub (337) #HAUL (2) #Polc (15) #TAG (12) #Top5 (7) #borítómustra (5) #cikk (33) #filmsorozat (14) #haviösszegző (4) #idézet (11) #interjú (5) #kihívás (6) #könyvértékelés (345) #megjelenések (4) #témázás (5) #érdekesség (3)

Kiadók

Agave (19) Athenaeum (4) BOOOK (2) Bookline (8) Cartaphilus (1) Central Könyvek (1) Ciceró (2) Európa (2) Gabo (3) General Press (4) HVG (1) Helikon (7) Jaffa (4) Jelenkor (5) Kolibri (8) Konkrét könyvek (1) Kossuth (4) Kulcslyuk (1) Könyvmolyképző (96) Labrisz (1) Lampion Könyvek (1) Libri (21) Magnólia (4) Maxim (26) Menő/Manó (24) Móra (3) Next21 (13) Pagony (1) Park (15) Partvonal (4) Trend (2) XXI. század (37) Édesvíz (3)
Created By SoraTemplates | Distributed by GooyaabiTemplates