Volt egy olyan időszak az életemben, amikor azt hittem, hogy ha sokat kutatok a boldogságról, előbb-utóbb rájövök arra, mit kell tennem ahhoz, hogy végre jól érezzem magam. Ám minél többet olvastam erről, annál inkább egyértelművé vált számomra, hogy ez nem így működik. A boldogság továbbra is egy nehezen megfogható, nehezen leírható koncepció maradt, ám az elérésének lehetősége sokkal inkább függ a hozzáállásunktól, mint a tetteinktől vagy a körülményeinktől. Már nem kutatom aktívan a receptet, ám a különböző önfejlesztő könyvekre sokkal könnyebben rárepülök jelenleg, mint egy ismeretlen szerzőtől származó bármilyen regényre, így lehet az, hogy A boldogság-akták átcsúszott a szűrőmön.
Arthur C. Brooks viselkedéskutatóként a Harvard üzleti képzésén „Vezetés és boldogság” címmel tart órákat leendő vezetőknek vagy vállakozóknak. Célja, hogy a boldogság koncepcióját tudományos alapokból, és különböző tudományterületek szemszögéből dolgozza fel, annak érdekében, hogy a diákjai hatékonyan használhassák az itt megszerzett tudást életük könnyebbé tételére. Megállapításairól heti rendszerességgel ír cikkeket a The Atlantic magazin számára, A boldogság-akták című könyvében pedig a 33 legnépszerűbb, itt megjelent esszét gyűjtötte össze.
A kötet öt különböző, tematikus szekcióba tömöríti az esszéket – melyek nem összefüggőek, akár egymástól függetlenül, kevert sorrendben is lehet olvasni. Az első az "Önmagad menedzseléséről" szóló szakasz, amely elsősorban életvezetési, és attitűdbéli tanácsokat ad. A második "A munkáról, a pénzről és a karrierépítésről", majd következik "A másokkal való kommunikációról és kapcsolatteremtésről". A negyedik "A munka, az élet és a kapcsolatuk egyensúlyáról", végül "A siker meghatározásáról". Ám annak ellenére, hogy Brooks az üzleti képzésen tanít, írásai bárkinek szolgálhatnak elgondolkodtató meglátásokkal, aki munka mellett szeretné kiegyensúlyozni az életét.
Mint említettem néhány bekezdéssel feljebb, már nincsenek naiv reményeim azokkal a könyvekkel kapcsolatban, amelyeknek a címében szerepl a boldogság szó, és esetleg nem valamilyen prózai műfajba tartozó kiadványról van szó, így határozottan elutasítom a feltételezést, hogy emiatt vettem a kezembe Brooks könyvét. Sőt, épp ellenkezőleg, a témája inkább szkeptikusságra adott okot. Ám végül már a második esszénél elő kellett vennem a színes cetliket, amelyekkel az érdekes, későbbi visszakeresésre érdemes gondolatokat szoktam megjelölgetni.
A kötetben a leginkább talán azt szerettem, hogy mivel összterjedelmileg rövid, és az esszék egyenkénti hossza sem igazán haladja meg a 10 oldalt, rendkívül gyorsan olvasható és feldolgozható. Könnyedén cipeltem magammal, és amikor volt 10-20 szabad percem, akár tömegközlekedésen, akár munkanapokon ebéd után, biztonsággal elővehettem egy-egy szösszenet elolvasásának erejéig. Az ilyen jellegű könyvek remekül alkalmasak például a közösségi média céltalan görgetésének helyettesítésére.
Összességében A boldogság-akták egy hangzatos című, de rendkívül átlagos önfejlesztő kötet. Az erőssége egyben a gyengesége is: mivel nem egy központi gondolatmenetre, egy központi üzenetre épül, nem hat úgy az olvasóra, mintha valamilyen új perspektívát kapott volna. Ugyanakkor a rövid esszék önmagukban is képesek motiválóan hatni, új megvilágításba helyezni az életünk bizonyos elemeit. Ha valaki azt várja tőle, megváltoztatja az életét, vagy akár bármilyen válasszal szolgál a boldogságot hajszolók kérdéseire, az egészen biztosan csalódni fog. Sokkal inkább szól az elégedettebb, egyszerűbb, stressz- és szorongásmentes élet megteremtéséről, a harmónia és egyensúly megtalálásáról, a megfelelő értékrend kialakításáról. Szerettem azt, ahogyan ez a kötet belesimult a mindennapjaimba, és a TikTok görgetésénél egészen biztosan hasznosabb volt, azonban nem ezzel kezdeném a felsorolást, ha a kedvenc önfejlesztő könyveimre lennétek kíváncsiak.
.jpg)
Oldalszám: 270
Eredeti cím: The Happiness Files: Insights on Work and Life (2025)
Fordította: Novák Gábor
Műfaj: önsegítő
.png)
