Ezzel a bejegyzéssel ismét egy új rovat indul a blogon. Mindig is szerettem az olyan posztokat (írni és másoknál olvasni egyaránt), amelyekben egy bizonyos évszak történéseit foglalják össze. Ez nem csak egy jó módszer az adott időszak lezárására, vagy éppen emlékek felidézésére, de a céljainkban való előremenetelt is tökéletesen át lehet vele tekinteni.

A rovatban tehát (amire mostantól "Polc" néven tudtok rákeresni) a blog elsődleges témájának megfelelően az olvasmányélményeimet összegzem statisztika és lista formájában.

Statisztika

• 24 könyvet olvastam el a nyáron
• ebből 20 új, 4 pedig újraolvasás volt
• a blogra 8 db könyvértékelés született
• de összesen 17 blogbejegyzést írtam
• 17 kép került fel az Instagram oldalra
• 7 db könyvet szereztem be

Nyáron tehát ezeket a könyveket olvastam el. Ahol van link, azokról értékelést is írtam a blogra, ha viszont ezeken felül kíváncsiak lennétek valamelyikre, kommentben szívesen megosztom a véleményemet róluk. :)

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Readinspo (@readinspo.blog) által megosztott bejegyzés, Aug 16., 2019, időpont: 11:44 (PDT időzóna szerint)

Sok sikert (és persze kitartást) mindenkinek az új tanévben! :)

Akár hosszabb, akár rövidebb ideig tervezel bekapcsolódni a blog életébe, kedves Olvasó, annyit tudnod kell rólam, hogy imádok listákat írni. Azon belül is főleg olyan listákat, amelyek egy bizonyos évszak bizonyos elemeinek összefoglalására szolgálnak.

Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem azt az 5 filmet, amelyek valamilyen oknál fogva jóval mélyebb benyomást tettek rám ezen a nyáron, mint a többi, amit megnéztem. Néhány évvel ezelőtt már született hasonló cikk a Metaforaszennyezésen, és mivel azt kifejezetten élveztem megírni, ráadásul a fogadtatása is meglepően pozitív volt, gondoltam, itt folytatom tovább a sorozatot minden évszakban.

Remélem, nektek is tetszeni fog, és találtok olyan filmet, amelyet szívesen megnéznétek! :)

kép forrása: IMDB

A nagyon távoli jövőben az emberek mellett robotok és kiborgok (emberlelkű, robottestű lények) uralják a bolygót. Alitát egy kiber-doktor találja a roncstelepen élettelenül, és készít neki egy új testet, hogy aztán a lányaként nevelhesse tovább. Alita nem emlékszik arra, ki volt korábban, de idővel egyre biztosabbá válik, hogy még a kiborgok között is kivételes képességekkel rendelkezik.

Nem is tudom, mi nyűgözött le annyira ebben a filmben, de az biztos, hogy kiemelkedő volt. A csodálatos látványvilág, izgalmas történet és fantasztikus színészeken túl Alita karaktere valami elképesztő: nem csak egyszerűen szerethető, hanem inspiráló, lelkesítő. Sajnos azonban a végét lógni hagyták, hiszen folytatásosra tervezték és a bevétel közel sem lett annyi, mint remélték, így kevés az esély a tényleges befejezésére. 

kép forrása: IMDB

New York, 60-as évek. Az olasz származású Tonynak alkalmi munkára van szüksége, hogy eltarthassa családját, az afroamerikai zongoraművésznek, Don Shirleynek pedig sofőrre, aki elkíséri őt a rasszista déli államokban megrendezett koncertturnéjára. A furcsa páros kalandjai egy könnyed, humoros esti szórakozást ígérnek (még a téma komolysága ellenére is), ráadásul egy-két aranyszobrocskát is sikerült megnyerniük. Hozzáteszem, méltán.

kép forrása: IMDB

A 2017-ben megjelent Egy kutya négy élete nagy sikert eredményezett, így csak idő kérdése volt, mikor került több ebfőszereplős film a mozikba. A történetek alapjául szolgáló könyvek írója ugyanaz, így mind stílusában, mind történetében nagyon hasonlít a két film egymáshoz, ám ez szerintem nem von le az értékéből. A legjobban az tetszett, ahogyan a narrátor kifejezi a kutyus egyszerű érzéseit, gondolatait.

kép forrása: IMDB

Sajnos a könyvet egyelőre nem olvastam, a filmadaptáció viszont meggyőzött arról, hogy nagyon is érdemes. Egy könnyed, szórakoztató sztori az első szerelemről és egy szürke, magának való lány teljes átalakulásáról, szerethető karakterekkel.

kép forrása: IMDB

A kétórás film első felében még csak nem is sejtettem, miről is akar pontosan szólni, az utolsó 30 percben viszont már nagy szemekkel meredtem a képernyőre azon gondolkozva, miért nem létezik a kötelező olvasmányok mellett kötelezően megnézendők listája is, hiszen ennek azon lenne a helye. Viccet félretéve, ha valaha is úgy érezted bármivel kapcsolatban, hogy nem vagy képes megtenni - vagy még inkább, ha mások éreztették ezt veled -, a Joy jól mellbe fog vágni téged.

Meg fogod nézni valamelyiket ezek után? :)

Fülszöveg

Kiadó: Jaffa

Év: 2017
Eredeti megjelenés: 2016

Oldalszám: 198 oldal

Eredeti cím: The Book of Hygge

Fordította: Holbok Zoltán

Műfaj: életmód

Témák: #skandinávia #Dánia #életmód

Linkek: moly |

Szerintem

Értékelés

kedvenc idézet

Kinek ajánlom?

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Metaforaszennyezésre! ♥

Fülszöveg

Kiadó: Gabo

Év: 2018

Oldalszám: 288 oldal

Eredeti cím: Turtles All the Way Down

Eredeti megjelenés: 2017

Fordította: Szabó Luca

Műfaj: ifjúsági, romantikus, lélektani

Témák: #barátság #betegség #kortárs #lélektani #szerelem #nyomozás #szorongás #tinédzser #USA

Linkek: moly |

Szerintem

Értékelés

kedvenc idézet

Kinek ajánlom?

Mi az a Friday Favorites? Egy kéthetente megjelenő bejegyzéssorozat, melynek során összegyűjtöm azokat a cikkeket vagy videókat, amelyek ebben az időszakban különösen tetszettek vagy hatottak rám valamilyen formában. Témájukat tekintve természetesen nem térek el a Readinspo alapvető tematikájától (vagyis a könyves, filmes, sorozatos posztoktól). A célom ezzel az, hogy ezek a tartalmak titeket is ugyanúgy inspiráljanak, mint engem, hiszen én is előszeretettel kattintok hasonló cikkekre és fedezek fel új blogokat. Cserébe pedig értelemszerűen nem várok el semmit senkitől.

1. Delia Owens - Ahol a folyami rákok énekelnek | Blogturné

írta: Never Let Me Go

Virág értékelései olyanok, hogy egy komplett és irodalmilag értékes könyvet lehetne összeállítani belőlük. Az Ahol a folyami rákok énekelnek című regényről írt cikke különösen jól sikerült, érdemes lecsekkolni.

2. Naomi Alderman: A hatalom

írta: Booktastic Boglinc

Felüdülés olyan bloggerek bejegyzéseit olvasni, akik: 1) tudnak helyesen írni, 2) olvasmányosan fogalmaznak és 3) nem 3 rövid bekezdésben intézik el a könyvajánlókat. Naomi Alderman művéről részletes, átfogó és minőségi értékelés született, amit élmény volt végigolvasni.

3. Discussion | What Makes a Book Great?

írta: Thrifty Bibliophile

A cikk két szempontból is szuper: az író alaposan összeszedte, mi kell ahhoz, hogy beleszeressen egy könyvbe és miért, illetve mások véleményét is megkérdezte a témával kapcsolatban. Annyira megtetszett ez a kérdés, hogy lehet, én is megírom majd később a saját verziómat.

4. The Reading Rush 2019 (1. rész) || VLOG

készítette: Just A Bookish Soul

Eddig nem néztem booktubereket, Just A Bookish Soul csatornáját viszont megtaláltam a The Reading Rush kihívás miatt, és nagyon megszerettem. Az erről szóló vlogja kifejezetten tetszett.

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Metaforaszennyezésre! ♥

Bár egy hónapos csúszásban vagyok az év feléhez képest, rengeteg könyves blogon jött szembe velem ez a Book TAG az utóbbi időben (először a Zakkant olvason), és erős késztetést éreztem arra, hogy ne maradjak ki a sorból. Ahogy az angolul tudók számára a cím is mutatja, most a 2019-es év első felének olvasmányélményeit fogom áttekinteni. Ha van kedvetek, töltsétek ki ti is! :)

Még év elején nagy meglepetés volt számomra Karen M. McManustól a Lehull a lepel című amerikai gimis krimi, amiben tényleg az utolsó pillanatig nem lehet kitalálni, ki a gyilkos. Kerstin Giernek két sorozatát is imádtam: az Időtlen szerelem trilógia újraolvasás volt, de most szerettem bele igazán a sorozatba, a Silber-trilógia pedig új felfedezés. A mostanában népszerű Ahol a folyami rákok énekelnek Delia Owenstől pedig engem is levett a lábamról.

Kerstin Gier Silber-trilógiájának mindegyik kötete fantasztikus, egyáltalán nem laposodik el a történet a végére (mint ahogyan az sajnos néha előfordul).

3. Friss megjelenés, amit még nem olvastál, de szeretnél

Kiadó: Ciceró
Év: 2018
Oldalszám: 422 oldal
Műfaj: ifjúsági, romantikus

Témák: #magyar #középiskola #vallás #kamaszkor #kortárs

Linkek: moly.hu |

Szerintem

Papp Dóra annak idején a Tükörlelkek című sorozatával megvett kilóra, így amikor értesültem a Bolyongó megjelenéséről, azonnal elő kellett rendelnem (persze az elolvasását azóta halogattam, de hát minden könyvvel ezt csinálom).

Kezdjük azzal, hogy elmondom: ez nem egy egyszerű, SzJG-re hajazó gimis történet. Bár bizonyos szempontból felidéződik Leiner Laura sorozatának a hangulata, de ez kizárólag arra értendő, hogy egy átlagos magyar középiskolában játszódik hétköznapi diákokkal és tipikus problémákkal. Az eltérés abban jelentkezik (a jóval igényesebb írásstílust leszámítva, persze), hogy Papp Dóra főszereplői előbb-utóbb egy rendkívül egyedi élethelyzetben találják magukat, amiből nagyon nehéz kimászni.

Jelen történetben a főszereplőnket Szepes Norbinak hívják, akiről spoilermentesen csak annyit mondhatok, hogy egy kigyúrt, félelmetes megjelenésű, de végtelenül jószívű 19 éves srác, aki az újpogány vallás (azon belül is főleg a viking mitológia) követője. A konfliktust az okozza, hogy a környezete előítéletes és rögtön ellenséges vele, hiszen mivel nem ismerik, nem értik őt meg. Az olvasóban a feszültséget tovább fokozza, hogy sem Norbi különleges hitének eredetét, sem pedig az előző iskolájából való kirúgásának okát nem tudjuk meg egészen a könyv legvégéig.

A főhősünk tehát egészen különleges jelenség, akivel nem találkozunk minden második regényben. A karakterét azért szeretem nagyon, mert ő képviseli a kitaszított, kiközösített egyént az osztályban, aki valamiért más, mint a többiek, és ezt fel is meri vállalni (abszolút tudok ezzel azonosulni, sajnos vagy nem sajnos). Ugyanakkor tükröt is tart, hiszen nekünk, külső szemlélőknek jól látható, miért reagál így a közösség, és miben hibázik Norbi a velük való kapcsolat teremtésekor.

Amit nem szerettem a regényben, az az, hogy iszonyat lassan indul be. A leglényegesebb információkat körülbelül a 300. oldal után tudjuk meg, addig pedig döcög a történet. Ez (és az iszonyat hosszú fejezetek) volt az oka annak, hogy több mint egy hónapig olvastam. Norbi utolsó döntésével sem értek egyet: szerintem egy kamaszoknak szóló regénynek nem arra kellene buzdítania ezt a korosztályt, hogy vegyék semmibe a középiskolát és menjenek a saját fejük után...

A hibák ellenére mégis azt mondom, ez a regény értéket képvisel. Norbi példaértékű karakter abban az értelemben, hogy a kezébe veszi a sorsát, harmóniában él a természettel és a saját testével. Hibázik, de a felelősséget mindig felvállalja, közben pedig kiáll magáért, és nem adja fel az értékrendjét. A bónusz pedig, hogy Papp Dóra tökéletesen bele tudott helyezkedni egy ellenkező nemű ember helyzetébe és fejébe, tehát olvasás közben nem érződik erőltetettnek a dolog.

Összességében ez a regény szerintem egy újabb értékes alkotása a magyar irodalomnak. A humor és az egyedi hangulat abszolút emészthetővé teszi a mélyebb témaköröket, és közben kritikus gondolkodásra késztet, valamint kitágítja az ismereteinket a világról (főleg az északi kultúrák irányába, amiért ujjong a lelkem). Mindez pedig egy csodaszép borítóban tálalódik.

Értékelés

A fent kiemelt hibák miatt én 4.5 csillagot adnék, mivel jó pár dolog kompenzálja azt, ami nekem nem tetszett, nem leszek szőrös szívű. Ha ebben a hónapban csak egy magyar író regényébe kezdesz bele, ez legyen az.

Kedvenc szereplő: Norbi - talán az egyik legkülönlegesebb főszereplő (hétköznapi világban), akivel valaha találkoztam olvasói pályafutásom során.

kedvenc idézet

Kinek ajánlom?

Mindenkinek, aki már kinőtt az SzJG-ből, de alapjáraton szereti a gimis témakört, és szívesen olvasna ezen a műfajon belül egy különlegesebb példányt.

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Metaforaszennyezésre! ♥