Időnként vannak olyan, jellemzően hirtelen döntéseim, amelyekkel még magamat is meglepem. Az, hogy beszereztem és el is kezdtem olvasni a Vágyak könyvét, épp egy ilyen eset. Több szempontból volt szokatlan, komfortzónán kívüli olvasmányválasztás ez számomra. Egyrészt, eleinte teljesen hidegen hagyott, sőt, kifejezetten taszított a címe és a témája. Másrészt, sosem utaztam még ennyire messze az időben egy történelmi regénnyel. És harmadrészt, ateistaként furcsa gondolatnak tartottam, hogy egy félig-meddig Jézusról szóló irományt vegyek a kezembe. De valamiért mégis izgatta a fantáziámat a könyv, és az utolsó pillanatban mégis beneveztem rá. Egyáltalán nem bántam meg.
A szerző, Sue Monk Kidd az első századba kalauzol el bennünket, oda, ahonnan az emberiség egyik legfontosabb vallásának történetei erednek. Palesztinában járunk, még bőven Jézus rövid életének idejében, időszámításunk első évtizedeiben. Ám a főszerepet ezúttal nem ő, hanem a (fiktív) felesége kapta. A regényben Ana életét követjük nyomon nagy vonalakban, melynek középpontjában az önmegvalósítása áll – tanulni, fejlődni szeretne, és kiemelkedő írói tehetségével hangot adni azon női karakterek számára, akik csupán mellékszereplői a történelemnek. Csakhogy mindez a nők számára már ebben a korban is elképzelhetetlen volt. A Vágyak könyve tehát igazi feminista regény, egy olyan korról és időszakról, amelyről sok szó esik, mégsem tudunk róla eleget.
Miután kézhez kaptam a könyvet, szinte azonnal elkezdtem olvasni, annyira kíváncsivá tett a fülszövege. És ezzel a lendülettel be is szippantott. Már az első oldalakból is látszik, mennyire stílusos, átgondolt és kidolgozott regény ez, és hogy a szerző igenis érti a dolgát. Elképesztő atmoszférát teremtett a történetnek, ami teljesen hatalmába keríti az olvasót.
Eleinte a félreérthető címválasztás tartott vissza az olvasástól, de utólag már imádom a szerző és a fordító választását. A Vágyak könyve ugyanis egy olyan cím, ami egészen nagy közönség figyelmét is képes megragadni – hiszen nem csak azok futják át a fülszöveget, akiket érdekel a könyv, hanem azok is, akik megbotránkoznak a címadáson. Az összefoglalóból azonban rögtön kiderül, hogy nem a testi vágyak állnak a történet középpontjában, hanem éppen a lelkiek.
Középpontjában ugyan Ana, mint korabeli feminista és erős, úttörő női karakter áll, azonban imádtam, ahogyan egy másik történelmi karaktert is megszemélyesített a szerző. Ateistaként Jézus (akiről ugye tudjuk, hogy valóban élő személy volt) titokzatos figura számomra, akinek a valódi életéről keveset tudunk, de rendkívül érdekes rejtélynek találom azt, hogyan húztak fel egy teljes vallást a személye köré. Sue Monk Kidd számomra nagyon hitelesen jelenítette meg a karakterét, és annak ellenére, hogy tudtam, mi lesz a történet vége, teljes szívemből szurkoltam neki – na meg a párosuknak is. A Vágyak könyve nem csupán elgondolkodtató feminista alkotás, de egy gyönyörű szerelmi történet is, ami teljesen összetört a végén.
Összességében tehát a Vágyak könyve az év egyik nagy felfedezése számomra, amely hatalmas pozitív csalódásként ért. Imádtam olvasni, és nagy örömmel fogom mindenkinek ajánlani, akiről úgy gondolom, hogy nyitott egy ennyire nem mindennapi olvasmányra. Tökéletes választás volt, egyszerre repített messzi tájakra, gyönyörködtetett, elgondolkodtatott és törte össze a szívemet. Mély volt és tartalmas, a végső gondolatot pedig különösen izgalmasnak találtam. De nem csak a történet, a szerző írásstílusa is kiemelkedő volt a számomra, rengeteg idézetet mentettem el magamnak belőle.
Értékelés
Oldalszám: 432
Kiadói sorozat: KULT-könyvek
Eredeti cím: The Book of Longings (2020)
Fordította: Csonka Ágnes
Műfaj: történelmi fikció
.png)
.png)
