facebook instagram pinterest
  • Főoldal
  • Rólam
  • Könyvek
    • Könyvértékelések
    • Cikkek
    • TAG-ek és kihívások
    • Könyvespolc
    • Blogturné Klub
  • Filmek&sorozatok
  • Blogturné Klub
Üzemeltető: Blogger.

Readinspo


Imádom a különleges, egyedi koncepción alapuló könyveket, és tulajdonképpen emiatt figyeltem fel a 100 felejthetetlen pillanatra is. Már a fülszövegből egyértelmű volt, hogy – minimum a szöveg mennyiségét tekintve – nem lesz egy tartalmas könyv, és ezért hihetetlenül nehéz is lesz írni róla, de még ez az aggodalom sem volt képes felülírni a kíváncsiságomat. Nos, beszélni tényleg nem fogok róla annyit, mint szoktam, de cserébe mutatok majd egy-két részletet belőle.

A 100 felejthetetlen pillanat egyébként olyan gondolatok, emlékek, élmények gyűjteménye, amelyeket sokunk átél az élete valamelyik pontján, és amire később nosztalgiával gondol vissza. Heike Faller a könyv összeállítása során általános iskolástól kilencvenévesig változatos korú embereknek tette fel azt a kérdést, “mit tanultak életük során?”. Ezekből a bölcsességekből, élettapasztalatokból áll össze az emberi életútnak ez az illusztrált, jó illatú, kézzel fogható kivonata.

Ezek a gondolatok mindössze egy-egy lényegretörő mondatban lettek megfogalmazva, és nagyjából egy illusztrált duplaoldal jut mindegyiknek. Faller számmal is megjelölte őket, amelyek valószínűleg a kort, korosztályt jelképezik, amelyhez az adott élmény általában köthető.

Az illusztrációk engem erősen a retro stílusra emlékeztetnek, ami bevallom, nagyon távol áll tőlem, de ez egyrészt teljesen szubjektív, másrészt számomra egyáltalán nem vont el semmit a könyv élvezhetségéből. Maga az illusztrátor egyébként nem akárki, rengeteg rangos díjat nyert már el, szóval biztosan tehetségesnek számít… Egy-két képpel végül engem is sikerült teljesen levennie a lábamról (természetesen azokat fotóztam). Az pedig kifejezetten tetszett, hogy a rajzokon rendkívül különböző fajta emberek láthatók: színesbőrűek, idősek és gyerekek, nők és férfiak – sőt, egy olyan is van, amin nem tudom eldönteni, hogy hetero vagy meleg párt látok, ergo lehet akár mindkettő is (vagyis gendersemleges).

A tartalom többségével így, 21 évesen nem igazán tudtam sajnos mit kezdeni, de ez teljesen rendben van így. Az utószó is hangsúlyozza, hogy fiataloknak idősebb, tapasztaltabb rokonnal érdemes böngésznie a könyvet, mert az életbölcsességek csupán így kapnak értelmet. Voltak viszont olyan részek, amelyeknél nagyokat bólogattam, mint például a “18. Még egy csoda: megszeretted a kávét”, vagy az éppen aktuális “21. És milyen kicsi a szoba, ahol felnőttél!”.

Olvasás közben különösen figyeltem arra, milyen érzéseket váltanak ki belőlem az oldalak, és nagyon meglepő volt rádöbbenni, hogy egészen intenzíveket. Valamit megkönnyeztem, valahol hangosan nevettem, máskor szélesen mosolyogtam vagy hirtelen elkomorultam. Mindössze képektől és egy-egy mondatnyi gondolatoktól!

Összességében a 100 felejthetetlen pillanat sokkal élvezetesebb lett volna, ha még minimum 20 évvel több van mögöttem a jelenlegi koromhoz képest. Nem mondom azt, hogy fiatalok kerüljék, de tényleg érdemes megfogadni az utószó tanácsát, és szülővel, nagyszülővel együtt lapozgatni. Mindenesetre biztosan kellemes élmény lesz évről évre újra elővenni, és megnézni, mit ír az éppen aktuális koromra.



Értékelés


Kinek ajánlom? Inkább idősebbeknek (30-40+), akik nosztalgiázni szeretnének.

Kiadás: Partvonal (2020)
Oldalszám: 200
Eredeti cím: Hundred: What You Learn in a Lifetime (2019)
Fordította: Novák Petra
Műfaj: kortárs

Mit tanít az élet, ha az ember hároméves? Vagy huszonegy? Negyvenöt? Hatvanöt? Vagy akár nyolcvannál is több? Ebben a gyönyörűen illusztrált könyvben az olvasó oldalról oldalra, évről évre követheti végig az emberi élet állomásait, amelyek között szerepel rengeteg élmény, apró hétköznapi csoda, öröm és bánat egyaránt.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés


A Partvonal Kiadó jóvoltából egy nagyon különleges könyv jelent meg az év végén, mely egy egész emberi életet ölel fel, ugyanis 0-tól 100 éves korig minden évhez egy gondolatot, felismerést vagy érzést társít, miközben elgondolkodtat magáról az életről is. Tartsatok bloggereinkkel, játsszatok velünk, és nyerjétek meg ti is ezt a különlegesen illusztrált egyedi kötetet!

Nyereményjáték

Mivel a 100 felejthetetlen pillanatban nagy szerepet kap az életkor, ezért mostani játékunkban életkorokkal kapcsolatos kérdésekre kell válaszolnotok. A feladatotok csupán annyi, hogy találjátok ki a helyes megoldást, mely minden esetben egy kétjegyű szám, és ezt írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Hány éves volt Stephen King, amikor első művei megjelentek a Comics Review magazinban?

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

12. 28. Utószó
12. 30. Readinspo
01. 02. Spirit Bliss Sárga könyves út

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥


Szerintem az idei év legszebb karácsonyi kiadványa ez az Agatha Christie novellagyűjtemény. Csak ámultam, amikor először megláttam, és biztos voltam benne, hogy nem fogom elszalasztani ezt a gyönyörűséget. De ez nem csak a csoda borítón múlott – Christie ugyanis évek óta az egyik kedvenc szerzőm, a krimi pedig a kedvenc könyves műfajom. Szóval mondhatni, a Helikon elég jól beletalált abba, mivel lehet engem boldoggá tenni az év utolsó hónapjában.

Az Adventi krimik címen megjelent gyűjtemény 12 darab, átlagosan 20-30 oldalas novellát tartalmaz. Ezek egytől egyig télen vagy karácsonykor játszódnak, esetleg egy ebben az időszakban elkövetett bűntényre emlékeznek vissza. A kötetben a szerző híresebb detektívjei vagy detektívsegédjei közül vegyesen szerepel Poirot, Miss Marple, Arthur Hastings, illetve a Tommy és Tuppence páros (utóbbinak kifejezetten örülök, hiszen szerintem nagyon alul vannak értékelve, pedig én speciel mindig jókat szórakozom rajtuk).

A kötet legelején található bevezetőben, egyfajta ráhangolódásként maga Agatha Christie mesél nekünk a saját, gyermekkori karácsonyi élményeiről, néhány oldalban. Ez a rövid szösszenet jól megalapozza a hangulatot, ha már a novellák többsége nem kötődik annyira szorosan az ünnephez. Karácsonyi hangolódáshoz tehát nem feltétlenül ajánlanám, inkább azok számára lehet ez kedvező, akiknek az adventi időszakban nem, csak később fér bele, hogy leüljenek lazítani egy könyvvel.

Nem szeretnék úgy tenni, mintha értenék hozzá, de külső szemlélőként mindig is úgy tűnt számomra, hogy krimit írni a legnehezebb. Itt ugyanis nem csupán azokra a részletekre kell ügyelni, amelyek egy regényt általánosan élvezetessé tesznek (gondolok itt pl. a szereplők részletes kidolgozására, átlátható történetvezetésre). Minden apró részletnek, minden nyomnak és párbeszédnek tökéletesen stimmelnie kell már az elejétől kezdve, hiszen a bűntény megoldásában a legapróbb jeleknek is nagy jelentősége lehet.


Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy mindez a krimi novellákra fokozottan igaz lehet. Míg egy regényben a hosszból adódóan van elegendő tér és idő felépíteni a bűncselekményt, a nyomozást és a megoldást, addig egy novellában minden egyes szót alaposan át kell gondolni. 20-30 oldalban pedig olyan történetet produkálni, ami felér egy regényhez, szerintem hihetetlen teljesítmény.

A kötet novellái közül nehéz lenne kedvencet választanom, mivel mindegyik zseniális volt a maga módján. Volt ugyan, ahol a körítést túl soknak éreztem, de az esetek levezetései és a megoldások kivétel nélkül lenyűgözőek voltak. A 12 történet közül viszont nem mindegyik bűntény köré épül; van, amelyikben konfliktust old meg Christie főhőse.

A novellákról egyenként nem szeretnék véleményt írni, csak a különösen emlékezeteseket emelem ki.
  • A lelkipásztor lánya – ezt már olvastam a Listerdale-rejtélyben, de Tommy és Tuppence párosának mindig örülök, így nem bántam az ismétlést. Imádom, ahogy egymást piszkálják a sztori során végig (közösen nyomozó szerelmespár egyébként), a munkájukat pedig élvezetes követni.
  • A plymouthi gyors – nagyon érdekes esetről szól, amit ráadásul Poirot derít fel. Az nyűgözött le benne igazán, amiből a belga detektív rájön a megoldásra.
  • Karácsonyi tragédia – bár ez volt az, amelyikben soknak találtam a körítést, de a rejtély olyan őrületes, hogy elfeledtette velem ezt a negatívumot. Döbbenetes, ahogyan Miss Marple felderíti az ügyet.
  • A pollensai probléma – Christienek erről a főhőséről, Parker Pyne-ról nem is hallottam korábban, de szeretnék még. Ebben a történetben nem bűntény, hanem egy konfliktus áll a középpontban, és meglepetésemre nem volt kevésbé élvezetes, mint bármi más a szerzőnőtől.

Összességében nagyon örülök, hogy a polcomon tudhatom az Adventi krimiket. Nagyszerű kikapcsolódás volt, hiába nem adta meg azt a karácsonyi hangulatot, amire vágytam (bár, mivel a történetek többnyire gyilkosságokról szólnak, talán ez nem is akkora probléma). Azoknak is ajánlom, akik még csak ismerkednének Christie életművével, hiszen a legérdekesebb főhősei közül (Poirot, Miss Marple, Tommy és Tuppence, Mr. Quinn és Parker Pyne) mindenki képviselteti magát a kötetben.

Értékelés


"Egy asszonynak néha szükséges hazudnia, a hazugság jó fegyver. De három ember van, (…) akinek egy asszony igazat kell hogy mondjon. A gyóntatóatyja, a fodrásza és a magánnyomozója."
Kiadás: Helikon (2020)
Oldalszám: 304
Eredeti cím: Midwinter Murder (2020)
Fordította: Borbás Mária, Etédi Péter, Gy. Horváth László, Katona Tamás, Prekop Gabriella, Sipos Katalin
Műfaj: krimi, novella

Egy bögre forró tea, egy puha takaró és egy kötetre való Agatha Christie-novella. Mi más kell még a téli estékre, amikor egyre rövidebbek a nappalok és sötétebbek az éjszakák?
Tomboló hóviharok, veszélyes ajándékok, méreg a portóiban és egy váratlan látogató… Ezekben az advent és újév között játszódó novellákban Agatha Christie minden híres nyomozójával találkozhatunk. Miss Marple egy gyógyszállóban tölti a karácsonyt, Hercule Poirot vidéken, Parker Pyne Mallorcán, Mr. Quin és Mr. Satterthwaite egy kastélyban, Tommy és Tuppence pedig egy vidéki fogadóban – a nyomukban pedig ott jár a halál…

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés



Nincs is jobb, mint Agatha Christie novellákkal hangolódni a karácsonyra! A Helikon Kiadó gondozásában megjelent Adventi krimik történeteiben a krimi királynőjének összes híres szereplője felbukkan, hogy ünnepi hangulatba hozzák az olvasót. Tartsatok a Blogturné Klub bloggereivel, és nyerjetek egy példányt a kötetből!

Nyereményjáték

Játékunkban ezúttal Agatha Christie műveit keressük! Az Adventi krimik oldalain számos híres szereplő bukkan fel az írónő egyéb regényeiből. Az állomásokon található idézetek alapján keressétek meg ezeknek a könyveknek címét és írjátok be a Rafflecopter dobozba.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

"Aki az életből csak a lárva életszakaszát ismeri, nem állíthatja, hogy bármit is tud az életről."

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

12.20. Flora the Sweaterist
12.21. Readinspo
12.22. Spirit Bliss Sárga könyves út
12.23. Booktastic Boglinc
12.24. A Szofisztikált Macska
12.28. Hagyjatok! Olvasok!

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Metaforaszennyezésre! ♥


Néhány évvel ezelőtt teljesen véletlenszerűen beugrottak random jelenetek egy meséből, amit nagyon törpe koromban néztem – még valamikor abban az időszakban, amikor Finnországban éltünk. Nem emlékeztem a történetére vagy a címére, de arra sem, mit gondoltam akkor róla (szerettem-e, vagy csak nem volt más műsor, amit nézhettem volna). Élénken megmaradt viszont bennem az északi fény ábrázolása, és ez alapján valahogy sikerült is ráakadni a neten a mesekönyv finn verziójára. Valamiért nem jutott eszembe, hogy létezhet magyar fordítása is, ezért ezt mentettem el magamnak, hogy ha egyszer ismét Finnországban járok, tudjam, hogy mit kell beszerezni. Nemrég láttam csak, hogy már 2007-ben lefordították, és mikor kiderült, hogy a Kolibri kiadja idén újra, természetesen nem gondolkodtam rajta, hogy szeretném-e elolvasni.

A történet Mikulásfalván játszódik, ahol a Télapó épp az utolsó zsáknyi karácsonyi kívánságlistás levelet nézi át. A csomagból viszont a végén előkerül egy furcsa, megsárgult üzenet, ami csupán egy azonosíthatatlan firkát és egy nevet (Bikfic) tartalmaz. Amíg viszont Mikulás megpróbálja a játékkészítők segítségével megfejteni Bikfic karácsonyi kívánságát, furcsa dolgok történnek a faluban. Ráadásul a játékok és a gépek mindig épp a Télapó jelenlétében kelnek életre, hibásodnak meg, romlanak el. Vajon van valami összefüggés a kettő között?

A sztori írásban is meglepően jól sikerült. Mauri Kunnas stílusa nagyon kellemes és humoros, jó érzés olvasni. A történet jól átgondolt és összeszedett, a kicsiknek valószínűleg elég izgalmas és fordulatos. Különösen tetszett az a rész, amikor Mikulás próbálja kideríteni, mit ábrázolhat Bikfic rajza, és látjuk, hogy minden mestermanó a saját foglalkozásához kapcsolódó dolgot lát bele: az asztalos fajátékot, a szabó pulóvert, és így tovább.

A könyv elején helyet kapott egy duplaoldalas karakterbemutató, amelyben a lényegesebb szereplők alapvető adatai vannak felsorolva (mint becenév, foglalkozás, hobbi…). Túl sokat nem ad hozzá a történethez, hiszen az önmagában is teljesen kerek és érthető, nem szükséges hozzá ilyen részletességgel megismerni a karaktereket. Emlékszem viszont, régebben mennyire imádtam az ilyesmit a könyvekben (pl. a Szent Johanna Gimiben), és milyen sokáig voltam képes böngészni őket, szóval biztos vagyok benne, hogy a célközönség értékelni fogja.

Az illusztrációk egészen elképesztőek. Alapvetően is csodálatos Mauri Kunnas stílusa, de engem emellett erősen emlékeztet az egyetlen finn nyelvű könyvem vizuális világára, ami külön öröm számomra. Hihetetlenül részletgazdagok a képek; a háttérben lévő polcokon, a padlón, a szereplők ruháin… mindenhol fel lehet fedezni mókás dolgokat, és akárhányszor nézegeti őket az ember, újabbak és újabbak bukkannak elő. Szerintem az ilyesmi a kicsiket is sokáig képes lekötni, még akkor is, ha éppen nem ér rá senki, hogy a mellette lévő szöveget felolvassa.

Összességében a Mikulás és a varázsdob szerintem egy fantasztikus mesekönyv, ami a gyermekek és a felnőttek számára egyaránt élvezetes lehet. Talán többünk gyerekkorának is része volt ez a mese, és különösen szép, ha ezt a saját vagy a családunkban lévő törpéknek is továbbadjuk ilyen formában. Olvasni egyébként nagyon különleges és furcsa érzés volt – végig ismerős volt a történet, de az eseményekből és a karakterekből nem emlékeztem semmire. Nem azonos vele, de egy kicsit a déjà vu-höz tudnám hasonlítani ezt az érzést.

Ha kíváncsiak vagytok egyébként, milyen eredeti nyelven a mese, itt meg tudjátok nézni. :)


Értékelés


Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki fel tudja olvasni valakinek ezt a csoda mesét. Vagy csak szeretne egy kicsit nosztalgiázni.

Kiadás: Kolibri (2020)
Oldalszám: 46
Eredeti cím: Joulupukki ja noitarumpu (1995)
Fordította: Kovács Ottilia
Műfaj: mese

Mikulásfalván egymást követik a furcsábbnál furcsább esetek. Hogy került bors a mézeskalácsba? Ki tüntette el az égről az északi fényt? És miféle vírus támadta meg a számítógépet éppen akkor, amikor már megoldódni látszott a rejtély?
A Mikulás már majdnem a végére ért az idei karácsonyi kívánságoknak, amikor kis manói a zsák alján különös firkát találnak egy megsárgult levélpapíron, alatta pedig egy titokzatos nevet: Bikfic. Mikulás és a manók elindulnak, hogy megfejtsék a rejtélyes levelet, de a dolgok nem egészen úgy mennek, ahogy kellene. Valaki egyfolytában borsot tör a Mikulás orra alá. Vajon miért?
A neves finn illusztrátor, Mauri Kunnas karácsonyi története ezúttal is izgalmas és vidám kalandot ígér.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés




Idén karácsonykor ismét Mikulásfalván kalandozhatunk, a Kolibri Kiadó jóvoltából ugyanis új kiadásban jelenik meg Mauri Kunnas már-már klasszikus meséje, a Mikulás és a varázsdob. Az izgalmas karácsonyi mesekönyvet ráadásul te is megnyerheted, ha követed a blogturnénkat, és velünk játszol!

Nyereményjáték

Mivel a Mikulás és a varázsdob című könyvből mesefilm is készült, ezért mostani játékunkban karácsonyi témájú mesefilmeket gyűjtöttünk össze, ezeket kell felismernetek egy-egy képkocka alapján. Ha sikerült rájönnötök, hogy melyik meséből vágtuk ki a képet, akkor már csak be kell írnotok a megfejtést a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

12.16. Hagyjatok! Olvasok!
12.17. Sorok között
12.18. Könyv és más
12.19. Readinspo
12.20. Nem félünk a könyvektől
12.21. Utószó
12.22. Veronika’s Reader Feeder

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥


Mi történik, mikor a Párválasztó találkozik a The Royals című sorozattal? Katharine McGee Királyi élete engem speciel erre a két nagy kedvencemre emlékeztet erősen. Stílusában és hangulatában inkább az utóbbi: a mai, modern időkben játszódik egy fiktív királyi családdal a középpontban, rengeteg drámával, ármánykodással és csillogással. Dilemmákban és célközönségben azonban az előbbire hajaz. Eleinte tartottam tőle, hogy nem tud majd ennek a kettőnek a nyomdokába lépni, de szerencsére nagyon hamar egyértelművé vált számomra, hogy ezt is imádni fogom. Az viszont meglepett, hogy ennyire!

A könyv alapötlete egyszerűen zseniális. Katharine McGee egy alternatív Amerikát képzel el és tár elénk, amely jelenleg köztársaság helyett alkotmányos monarchiaként működik. Abból a feltevésből indul ki, hogy mi lett volna, ha annak idején, a függetlenségi háború végén George Washingtonnak nem az elnökséget, hanem a koronát ajánlják fel, és ő el is fogadja azt. A szerző szerint a mai napig a Washington-ház ülne a trónon, és mostanában jönne el az ideje annak, hogy megkoronázzák az első női uralkodót – amit egy viszonylag friss törvénymódosítás tesz lehetővé.

A könyv érdekessége, hogy négy különböző, nagyjából egyenlő fontosságú szereplő szemszögéből játszódik, végig E/3-ban. Mindannyian 17-21 év körüli lányok, akik vagy a királyi családhoz tartoznak, vagy pedig erősen, több szálon kötődnek hozzájuk.

  • Beatrice, a trónörökös. Világéletében erre a feladatra készült, ami Amerika első női uralkodójaként minimum kétszer nehezebb lesz számára, mint bármelyik férfi elődjének. A nép imádja, és kétségkívül tökéletesen alkalmas jövendő királynénak, de a párválasztás kényszere miatt újfajta kétségei támadnak ezt illetően. Beatrice ugyanis közrendűt szeret, de a régi törvények világosan kimondják, hogy nem házasodhatnak össze. Kérdés, hogy győz-e az egetrengető szerelem a kötelességek felett?
  • Samantha, a tartalék trónörökös, Beatrice húga. Mindig is a nővérére irányult minden figyelem, ezért nem meglepő, hogy úgy érzi, az ő személye jóval kevésbé számít a királyi családban. Eszerint is él: féktelen bulizások, csínytevések töltik ki az idejét, és fittyet hány a következményekre. Mikor azonban igazán közel kerül egy sráchoz, akivel komolyra is fordulhatnának a dolgok, rájön, hogy ő számára tiltott gyümölcs.
  • Nina, a pénzügyminiszter lánya. Közrendű, de gyerekkora óta szoros barátság fűzi Samanthához, ezért már nagyon régóta tagja az udvari életnek. Titokban szerelmes Sam ikertestvérébe, Jefferson hercegbe, viszont nem biztos, hogy a kapcsolatukkal járó nagy nyilvánosságot és sajtóérdeklődést képes elviselni.
  • Daphne, a törtető exbarátnő. Évek óta azért küzd, hogy ő is tagja legyen a királyi családnak Jefferson oldalán, de a srác néhány hónapja váratlanul szakított vele. Ez az “apróság” viszont nem állíthatja meg a terve véghezvitelében, és szó szerint bármint képes megtenni azért, hogy visszaszerezze a herceget.

A Királyi élet középpontjában egyértelműen a szereplők, és a dilemmáik, ármánykodásaik állnak. A szerelmi életük különösen hangsúlyos, a problémák java része is e köré szerveződik, de hogy ne legyen túl csöpögős a történet, megjelennek benne egyéb kérdések is. Kifejezetten tetszett például az, hogy Samantha hogyan képes végül megbékélni a helyzetével, és hogyan azonosul a királyságban betöltött szerepével – ez komoly jellemfejlődést eredményez nála.

A karakterek kivétel nélkül sablonosak (még a mellékszereplők is), de végülis ez számomra egyáltalán nem volt zavaró. Elég kárpótlás, hogy rendkívül részletesen kidolgozta őket McGee – egészen egyedi személyes történeteik is vannak, ami nekem mindig bizonyíték arra, hogy a szerző nem hanyagolta el a dolgot. Kifejezetten örültem, hogy LMBTQ+ és színesbőrű szereplők is vannak benne; nagyon szívmelengetőek azok a jelenetek, ahol Nina két anyja felbukkan.

A főbb szereplők közül a kedvencem Samantha volt: az ő problémáját éreztem a legmélyebbnek, legjogosabbnak, ráadásul ez olyasfajta dilemma, amit szerintem csak fejlettebb érzelmi intelligenciával lehet igazán megérteni. Az, ahogyan ez hatott rá egész életében, és az is, ahogyan végül helyretette magában, mind nagyon reális és hihető volt. Érdekes módon (nem jellemző rám, hogy kedveljem a főgonoszokat) rögtön utána Daphne jön nálam a rangsorban, mivel valamilyen szinten az ő motivációi is érthetők, csak a módszereivel esik óriási túlzásokba. Beatrice viszonylag közömbös volt számomra, mivel kicsit bosszantott, hogy semmiféle személyisége és önálló akarata nincs amiatt, hogy egész életében az uralkodásra készítették. A közös jelenetei a szerelmével viszont irtó édesek voltak, és a lázadásra való hajlamával kivívta a tiszteletemet is. Ninát tudtam a legkevésbé megkedvelni, mert bár a dilemmái teljesen jogosak és reálisak voltak, valahogy túl sok volt már nekem az állandó nyafogása és döntésképtelensége.

A cselekményben – a karakterek jelleméhez hasonlóan – szintén nem tudott nekem újat mutatni McGee. Az események sablonosak, a fordulatok abszolút kiszámíthatók, de ennek ellenére meglepő módon mégis teljesen magával rántott a történet. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy mindegyik szereplő rejteget kisebb-nagyobb titkokat, amelyek csak fokozatosan derülnek ki (sőt, valamit egészen a könyv végéig elhallgat a szerző).

Már önmagában a fentiekből is látszik, mennyire hangsúlyosak a karakterek ebben a könyvben (nem véletlenül pötyögtem róluk ennyit), ehhez képest pedig a történet háttere alig jut térhez. Mégsem volt hiányérzetem ezzel kapcsolatban: bár nyilván érdekelne a fiktív történelme is ennek a fiktív királyságnak, de ez a regény nem disztópia, itt az ilyesmi nem hangsúlyos. Anglia példáján tökéletesen el tudjuk képzelni, hogyan nézhet ki az élet a fiktív amerikai monarchiában, és nagyjából milyen szabályok lehetnek érvényesek ezekben a körökben, ennyi pedig elég. Azért a szerző csöpögtet nekünk morzsákat a királyság kitalált korábbi uralkodóiról (ami elég mulatságos), illetve megemlíti azt is, hogy a világ többi része sem tért át végül a köztársaság államformájára (létezik még az Osztrák-Magyar Monarchia is).

Összességében a Királyi élet az évem egyik legkiemelkedőbb YA fikciója lett, amit a hibái ellenére is maximálisan élvezni tudtam. Szerintem nincs brutális függővége, ezért akit nagyon érdekel, az szerintem nyugodtan elkezdhetni. Nagyon remélem, hogy elég népszerű lesz ahhoz, hogy a kiadó elhozza nekünk a következő rész(eke)t is, mert az biztos, hogy ezt a sorozatot nem fogom félbehagyni!

Értékelés


Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szeretne egy drámával és mély érzelmekkel átszőtt YA kötettel kikapcsolódni.

"Választani a királyt vagy a királynőt – micsoda nevetséges ötlet volt! Mindenki tudta, hogy választani csak a bírákat és a képviselőket szokás. Ha a végrehajtó hatalom hízelegni és könyörögni kezdene a népnek a szavazatokért, annak csak katasztrófa lenne a vége. Ez a rendszer a leghitványabb embereket segítette volna a nyeregbe, akik a legnagyobb aljasságokra is képesek a hatalomért."
Kiadás: Maxim (2020)
Oldalszám: 384
Sorozat: American Royals 1. (Dream Válogatás)
Eredeti cím: American Royals (2019)
Fordította: Bihari György
Műfaj: ifjúsági, romantikus, történelmi fikció

Miután ​Amerika győzelmet aratott a függetlenségi háborúban, a nép felajánlotta George Washington tábornoknak a koronát. Kétszázötven évvel később még mindig a Washington-ház ül a trónon. A dinasztiák többségéhez hasonlóan Washingtonéknál is van egy trónörökös és egy tartalék. Minden gyerek pontosan tudja, mit várnak el tőle. De ők nemcsak felségek, hanem amerikaiak is. Beatrix hercegnő, akire az a sors vár, hogy Amerika első női uralkodója legyen, hirtelen elviselhetetlenül fojtogatónak találja az egész életét kitöltő feladatot. A tartalék senkit sem érdekel, kivéve, ha éppen felrúg valamilyen szabályt, ezért Samantha hercegnőt sem érdekli semmi, leszámítva… leszámítva a fiút, aki szigorúan tiltott gyümölcs számára. És akkor ott van még Samantha ikertestvére, Jefferson herceg. Ha egy nemzedékkel korábban születik, ő lenne a király, de az új öröklési törvény miatt csupán harmadik a trónöröklés rendjében. Az amerikaiak túlnyomó többsége imádja a szédületesen jóképű hercegüket… akinek szívéért két lány – két szélsőségesen ellentétes lány – vetélkedik.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás

Te hozzámennél egy királyi család tagjához?


Mi lett volna, ha George Washington inkább királlyá koronáztatja magát a függetlenségi háború végén? Katharine McGee szerint mind a mai napig a Washington-ház ülne a trónon. A Maxim kiadó idei újdonságából megtudhatjuk, hogyan képzeli el az írónő az amerikai királyi család mindennapjait, különös tekintettel annak három legifjabb tagjára. Tartsatok velünk, ha tudni szeretnétek, mit gondolunk a könyvről!

Nyereményjáték

A játékunkban a disztópiáknak adózunk. Olyan regényekből hoztunk idézeteket, amelyek az USA jelenéről vagy jövőjéről festenek alternatív képet. Nektek nincs más dolgotok, mint a szerző nevét és az adott könyv vagy a sorozat címét beírni a Rafflecopter doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

"Amikor vele vagyok, akkor Americának érzem magam. Akkor nem egy kaszt tagja vagyok, nem is valami program résztvevője. Sőt, rá sem úgy szoktam gondolni, mint aki messze fölöttem áll. Ő egyszerűen csak ő, én pedig én vagyok."

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

12.01. Kelly és Lupi olvas
12.03. Sorok Között
12.05. Deszy könyvajánlója
12.07. Pandalány olvas
12.09. Readinspo

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Metaforaszennyezésre! ♥


Pszichológiáról olvasni mindig kifizetődő. Sohasem bántam még meg, ha ehhez a műfajhoz nyúltam, ráadásul a legutóbbi olvasmányom, a Vállald fel bátran önmagad kifejezetten egetrengető élmény volt, ami miatt egyre nagyobb bizalommal fordulok az ilyesfajta könyvek felé. Mégis, valamilyen rejtélyes okból még mindig nem rakom automatikusan várólistára azokat a pszichológiai köteteket, amelyeket lehetőségem van elolvasni. Először a 20 önismereti kérdés és válasz esetében is tétováztam, de végül valami apróság mégiscsak meggyőzött arról, hogy ez engem érdekelni fog... Nagy szerencsémre!

Azt a bizonyos apróságot is csak azért titulálom apróságnak, mert másnál az ilyesmi valószínűleg nem bír akkora meggyőző erővel, mint nálam. A hobbimból adódóan különösen nagyra értékelem, ha olyasvalaki ír könyvet, akinek saját blogja – vagy, mint ebben az esetben, online magazinja – van. Herendi Kata és Szabó Eszter Judit évek óta szerkesztik a Pszichoforyou-t, ahol hivatásos pszichológusok és újságírók közösen, szakmailag korrekten, de közérthető stílusban foglalkoznak a pszichológiával. Hihetetlen, hogy eddig nem ismertem ezt az oldalt, de ezután a könyv után biztos, hogy gyakori látogatója leszek.

A kötet 20 különböző témakörrel foglalkozik, mindegyiknek külön fejezetet szentelve. Ezek a problémák kivétel nélkül mindenkit érintenek valamilyen módon: vagy saját magunkon tapasztaljuk őket, vagy másokon, így olvasás közben bőven tudunk mire asszociálni. Minden szakasz feltárja, honnan erednek ezek, hogyan nyilvánulnak meg az ember életében, adott esetben milyen fajtái vannak, illetve hogyan érdemes megküzdeni velük.

Erről a 20 kérdésről van szó benne: bizalom, döntés, érzelmek, feladás, halogatás, határok, játszmák, kapcsolatok, kudarc, megbocsátás, önbizalom, önsorsrontás, önszeretet, őszinteség, perfekcionizmus, pihenés, rágódás, szégyen, szenvedés, változás.


A fejezetek egyenként rövidek, mindössze néhány oldalasak, ám annál tartalmasabbak. Valamennyi témáról egész könyveket lehetne írni, de a két szerzőnek sikerült úgy összefoglalnia és belesűrítenie a legfontosabb tudnivalókat ebbe a rövid terjedelembe, hogy nem csak informatív, de kifejezetten hasznos minden egyes szakasz. Ugyanemiatt viszont a szövegek bevezető jellegűek: ez a könyv önmagában nem ad elég tájékoztatást, ezért ha bizonyos kérdések jobban érdekelnek minket, érdemes utánuk olvasni. Ebben segíthet a hátul lévő irodalomjegyzék is.

A fejezetek egyenként, önmagukban is olvashatók, ha valaki csak bizonyos problémákkal szeretne foglalkozni, de én személy szerint azt javaslom, hogy legalább az első alkalommal mindenki rágja át magát az összesen. Több olyan témát is meg tudnék nevezni, amiről korábban nem gondoltam volna, hogy érintett vagyok benne, de nagy meglepetésemre rájöttem, hogy mégis. És mindezt úgy, hogy az önismeretet tekintve nem érzem magam hátrányban.

A legkeményebb ilyen hűha-élményem a szégyennel kapcsolatban volt. Elég furcsa lehet egy bloggertől ilyet olvasni, de amióta az eszemet tudom, én szégyenkezem minden egyes (kevésbé az online, inkább az élőben történő) megnyilvánulásom miatt. Társaságban minden egyes kimondott szót azonnal megbánok, ha a másik reakcióját nem látom elég pozitívnak, görcsösen figyelek a mozdulataimra és ezerszer meggondolom, mielőtt kimondanám azt, ami a fejemben van – és ezért sokszor a többiek már jóval előrébb tartanak a beszélgetésben hozzám képest. Mindezen ráadásul még évekkel később is rágódom, még akkor is, ha azokkal az emberekkel már nem tartom a kapcsolatot. A problémát korábban is felismertem, de magamtól éppen egy ezt erősítő megoldást próbáltam alkalmazni: minél kevesebbet megszólalni, és kivonni magamat a legtöbb társasági dologból, ahol ilyen megtörténhet. Ez a könyv döbbentett rá, mennyire megkeseríti az életemet ez az egész, és milyen káros oldalról közelítettem meg eddig ezt a kérdést.

A legnagyobb meglepetés a könyvvel kapcsolatban az volt, hogy ténylegesen hasznos tanácsokat tartalmaz ezeknek a problémáknak a leküzdésére. Számtalan önfejlesztő könyv próbál konkrét gyakorlati tippeket adni a saját tematikájában, de határozottan állítom, hogy egyetlen olyan példányt sem olvastam még, ami cselekvésre késztetett volna. Ez az első. Teljesen reális és kevés helyen olvasható javaslatokkal áll elő, ami szerintem nagyban köszönhető annak, hogy a szerzők a magyarok mentalitásához, ingerküszöbéhez igazították őket.

Összességében a 20 önismereti kérdés és választ legszívesebben mindenki kezébe belenyomnám. Ha jó az önismeretünk, ha nem; ha magunkat szeretnénk jobban megismerni, ha másokat; ez a könyv a pszichológiában kevésbé jártasak számára végtelenül hasznos lehet. Remélem, erre a feljebb megosztott személyes sztori elég bizonyíték!

Értékelés


Kinek ajánlom? Mindenkinek.

"(…) igenis van szabadságunk a tekintetben, hogy az adott élethelyzetben, egyáltalán az életünkben a szenvedést választjuk-e, hogy beleragadunk-e a szenvedésbe, vagy inkább fejlődünk általa."
Kiadás: Bookline (2020)
Oldalszám: 244
Műfaj: pszichológia, önismeret

Az ​élet természetes része, hogy vannak problémáink, elakadásaink, amelyekre folyamatosan keressük a megoldást. Aranyszabály, hogy bármilyen nehézségről legyen szó, az első lépés, ha jobban értjük és ismerjük önmagunkat. Ha tisztában vagyunk az erősségeinkkel, a félelmeinkkel és a vágyainkkal, teljesebb, harmonikusabb, jobb életet élhetünk. A Pszichoforyou online magazin szerzői ebben a könyvben húsz alapvető téma köré csoportosítják a legfontosabb önismereti gondolatokat, hogy azok kapaszkodóként szolgáljanak az önismeret útján. A közérthetően, mély empátiával bemutatott pszichológiai elméletek és a gyakorlati feladatok számos aha élményt és felismerést tartogatnak. Egy jó pszichológushoz hasonlóan, ez a könyv sem kész megoldásokat kínál, hanem teret és lehetőséget teremt, hogy ki-ki a saját ritmusában, a saját tapasztalásai és felismerései mentén kerüljön közelebb a saját válaszaihoz. A kötet végére így átfogó képet kapunk a saját személyiségünkről, betekintést nyerünk a legizgalmasabb pszichológiai trendekbe is, és bátorságra tehetünk szert, hogy továbbhaladjunk az önismeret útján.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés

Te melyik pszichológiai könyvet ajánlanád másoknak?


Mindannyiunknak vannak problémái, amelyekre válaszokat keresünk. Herendi Kata és Szabó Eszter Judit szerint ennek a kulcsa a megfelelő önismeret. A pszichológiával foglalkozó Pszichoforyou magazin alapítóiként évek óta azon munkálkodnak, hogy közelebb hozzák ezt a tudományt az emberekhez, a Bookline-nál nemrég megjelent 20 önismereti kérdés és válasz című könyvük pedig egy újabb lépés ezen az úton. Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, mit gondolunk a kötetről!

Nyereményjáték

A könyv 20 különböző kérdésben próbál meg tippeket, tanácsokat adni az olvasóknak. Minden állomás bejegyzésének szövegében kiemeltünk néhány betűt, amelyekből ezeknek a kategóriáknak a nevét tudjátok kirakni. Ebben segítségetekre lehet a fülszöveg, ahol ezek a témakörök is fel vannak sorolva (pl. perfekcionizmus, döntés).

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

12.02. Pandalány olvas
12.04. Utószó
12.06. Spirit Bliss Sárga könyves út
12.08. Readinspo

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Metaforaszennyezésre! ♥


Amióta ezt a kifejezetten könyvekkel foglalkozó blogot is vezetem, szándékosan próbálok minél változatosabb műfajú és témájú olvasmányokhoz nyúlni. Részben a saját határaimat feszegetem ezzel, de egyaránt szerepet játszik benne a tájékozódásra törekvés is. Ha lehetőségem adódik például az egyes zsánerek alapműveit, klasszikusait kézbe venni, azt igyekszem  meg is ragadni. Bár a Gormenghast-trilógiára egyértelműen a borító hívta fel a figyelmemet, de kissé utánaolvasva a világirodalomban betöltött szerepének megtudtam, hogy a 100 legjobb fantasy között tartják számon, illetve több elismerést kapott a kritikusok körében, mint az ugyanebben az időszakban keletkezett A Gyűrűk Ura sorozat. Első alkalommal megriasztott az oldalszám (1068 nagy méretű, átlagosnál kisebb betűkkel nyomott oldal – ez a könyv egy monstrum!), de mivel piszkálta a fantáziámat, az utolsó pillanatban mégis bevállaltam a turnéját.

A Jelenkornak ez a kiadványa tartalmazza a Gormenghast-sorozat Mervyn Peake által megírt három kötetét (egy negyedikbe is belekezdett, de meghalt, mielőtt befejezhette volna, és azt az özvegye egészítette ki), illetve egy hozzá kapcsolódó novellát. Ezek közül csak az első epizód, a Titus Groan jelent meg korábban magyar nyelven, a többi szöveget (Gormenghast, A magányos Titus, Fiú a sötétben) elsőként ebben a kiadásban ismerheti meg az itthoni olvasóközönség. A könyv továbbá tartalmazza a szerző olykor inkább vázlatszerű, olykor meglehetősen részletesen kidolgozott rajzait is, amelyekkel a történetet illusztrálta.

A Gormenghast-trilógia középpontjában Gormenghast vára áll, amelyet évszázadok óta a Groan-család ural. A várnép tagjának lenni kiváltság, ugyanakkor teher is amiatt a rengeteg régi és szigorú rituálé miatt, ami szinte percre pontosan beosztja mindenki idejét. Ezt a rendszert látszik megdönteni a legifjabb Groan, a vár örököse, Titus, aki nem tud belehelyezkedni az ősei által meghatározott szűkös keretekbe. Ám a háttérben egy túlzottan hataloméhes és rafinált alak is mozgatja a szálakat: Steerpike, a feltörekvő konyhai segéd.

A megismerkedésünk nem indult rosszul a Gormenghast-trilógiával. Az első 50-60 oldal, amely a lényegesebb szereplők megnevezésére fókuszál, teljesen beszippantott. Lenyűgözően van megírva: mintha egy film lenne, úgy követjük az egyik szereplő (Flay) útját végig a kastélyon, és a szerző közben bemutatja azt a karaktert, aki épp az útjába akad.

A történet nem kizárólag a főszereplő, Titus útkeresését mutatja be – a mellékszereplőkön is hasonlóan nagy hangsúly van. A szülei (Lord Sepulchrave és Lady Groan), a nővére (Fukszia), a nénjei (Cora és Clarice) mind cselekvő karakterek, de még a dadusnak (Slagg), a doktornak és nővérének (Prunesquallor és Irma), a főszakácsnak (Swelter) és az inasnak (Flay) is megvan a maga célja, megoldandó problémája. Mindannyian részletesen kidolgozott karakterek, akik változatos személyiségjegyekkel rendelkeznek, és a maguk módján még akár érdekesnek is mondhatók. A groteszk ábrázolás és a szürreális párbeszédek miatt inkább csak kedvelni lehet őket, szeretni csak nehezen.


A kedvenc karakterem egyértelműen Lady Fukszia volt. Eleinte túl harsány, akaratos és gyerekes serdülőnek tűnt, de ahogy egyre inkább fejlődött a személyisége, a zavaró jellemvonásai eltűntek vagy finomodtak. Az édesapjukat, Lord Sepulchrave-ot is kedveltem, különösen, miután annak ellenére is próbált kapcsolatot teremteni a gyermekeivel, hogy neki magának vélhetően nem volt szülői mintája. Illetve meglepő módon a történet főgonoszát, Steerpike-ot is közel éreztem magamhoz, hiszen a motivációi bizonyos szinten érthetőnek és helyénvalónak tűntek, még ha a módszereivel nem is lehet egyetérteni.

A legnehezebb dolog a Gormenghast-trilógiával kapcsolatban nem az, hogy megszokja az ember a gótikus stílust vagy az elképesztő groteszkséget, hanem, hogy az eseménytelensége ellenére is kitartson az olvasásban. A fantasy éppen az a műfaj, ahol rengeteg akciót és fordulatot várunk, ehhez képest Peake inkább látszólag jelentéktelennek tűnő dolgok leírásával szórakoztat minket – és közben alig történik valami. A cselekmény szinte egy helyben toporog, és ez sajnos nem feltétlenül éri el a 21. századi ingerküszöböt. De mentségére szóljon, ami történik benne, az viszont a legkevésbé sem kiszámítható.

A lassú lefolyású cselekményért kárpótolhat bennünket az, ahogyan Peake játszik a szavakkal. Számtalanszor megmosolyogtattak azok a nyelvi fordulatok, amiket alkalmaz, máskor pedig elhűltem, milyen tűpontos leírások színesítik a szöveget. Nem lehetett könnyű dolga a fordítónak… Mindenesetre a könyvnek szerintem óriási az esztétikai értéke, és ha ez valakinek különösen fontos, annak megéri tenni vele egy próbát.

A trilógia üzenete különösen közel áll hozzám. Gormenghast rituáléi, megtörhetetlen ősi tradíciói mára elavultak és jelentőségüket vesztették, a legifjabb Groanok, Fukszia és Titus pedig már képtelenek belehelyezkedni a nekik szánt szerepbe. Az apjukon, Lord Sepulchrave-on keresztül látjuk, mennyire kiüresedik az ember az ilyesfajta monoton és értelmetlen tevékenységekben, de a gyerekeknek van is bátorságuk ezen változtatni.

Összességében, ha röviden össze akarnám foglalni, mint gondolok a Gormenghast-trilógiáról, egy Molyos értékelés első sorát venném kölcsön hozzá: “Kevesen tudnak ilyen sokat és ennyire szépen írni a semmiről, mint Peake”. Biztosan jobban élveztem volna, ha nem lennék túlságosan hozzászokva a pörgős, eseménydús fantasy regényekhez, ám ennek is megvan a maga jó oldala – lassúságra ösztönözhet.

Értékelés


Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki úgy érzi, az esztétikai élményért cserébe megbirkózna a hosszas és eseménytelen leírásokkal, illetve nem áll távol tőle a groteszk és gótikus stílus.

"Jegyezze meg, Fukszia drága, csak az igazi úrihölgy, akinek eszébe sem jut elgondolkodni rajta, hogy valóban az-e."
Kiadás: Jelenkor (2020)
Oldalszám: 1068
Sorozat: Gormenghast 1-3.
Eredeti cím: The Gormenghast Trilogy (1995)
Fordította: Farkas Krisztina, Bakonyi Berta
Műfaj: fantasy

A ​Groan család várában, Gormenghastban rend uralkodik. A tornyok, pincék, zegzugos folyosók különös lakói – urak és szolgák – egyaránt tudják, hogy a nap melyik percében mit kell tenniük. A menetrendet az ősi Rituálék alakítják, betartásukért a vén Szertartásmester felel. Az ő hatalmát irigyli meg Steerpike, a feltörekvő kukta, és mesterkedései nyomán pókhálószerű repedések jelennek meg a Vár kőbe zárt életén. Eközben megszületik a leendő Hetvenhetedik Earl, Titus, aki szintén ki akar törni a születése és a rangja meghatározta korlátok és sötét, fojtogató otthona falai közül…

Mervyn Peake monumentális regénye burjánzó képeivel, groteszk figuráival, erős atmoszférájával és labirintusszerű helyszíneivel hatalomról és szabadságról, hagyományról és újításról, tűzről és vízről, jóságról és gonoszságról mesél. „Mervyn Peake a borzongás mestere, aki bejárta a képzelet sötétebb mélységeit is” – írta róla a The Times. A Gormenghast a szó legszorosabb értelmében világteremtő mű, amely ugyanúgy rabul ejti a fantasy és a spekulatív fikció rajongóit, mint a legszigorúbb irodalomkritikusokat. Kiadásunkban a teljes Gormenghast-trilógia, valamint a Titus szökéséről szóló elbeszélés, a Fiú a sötétben először olvasható magyarul, a szöveget a szerző rajzai illusztrálják. A rajongók legnagyobb örömére a történet alapján hamarosan Neil Gaiman készít sorozatot.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés

A fantasy műfaj mely klasszikusával ismerkednél meg szívesen?



A Jelenkor Kiadónak hála végre magyarul is elérhető Mervyn Peake páratlan gótikus fantasy története, A ​Gormenghast-trilógia. Tartsatok velünk a Groan család baljós várába, ismerkedjetek meg a Peake által teremtett zegzugos világgal, és vegyetek részt a nyereményjátékunkban is, hogy esélyetek legyen megnyerni a könyv egy példányát.

Nyereményjáték

Mervyn Peake nemcsak a saját, hanem más írók regényeihez is készített illusztrációkat - játékunkban ezeket kell most felismernetek. Minden állomáson találhattok egy betűvel (“A”, “B”, “C”) jelölt rajzot és egy könyvcímet, a feladatotok pedig annyi lenne, hogy megtaláljátok az egymáshoz tartozó képet és címet. A betű-cím párokat akármilyen sorrendben beírhatjátok a rafflecopter doboz soraiba.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


A kincses sziget

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

Blogturné Klub
11.30. Flora the Sweaterist
12.03. Spirit Bliss Sárga Könyves út
12.06. Readinspo

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Metaforaszennyezésre! ♥


Az Ella és a téli varázs merő véletlenségből került hozzám. Nem állítom, hogy nem volt kellemes meglepetés egy ilyen gyönyörű potyautast találni a csomagomban, és ha már így alakult a dolog, semmiképp sem szerettem volna visszautasítani a lehetőséget, hogy megismerkedhessek vele. Annyira kevés karácsonyi könyv van azokban a műfajokban, amiket szeretek, hogy ilyenkor lényegében bármit szívesen bevállalok – még akkor is, ha a célközönség életkora egyes számjegyű.

A könyv a kis Elláról szól, aki nem képes hinni a karácsonyban. Az ünnep közeledtével egyre inkább úrrá lesz rajta a szomorúság, ahogy látja, hogyan szellemül át a családja minden tagja. Az édesanyjának azonban erre a helyzetre is van megoldása: odaadja neki a nagyanyja karácsonyra hangolódásról szóló könyvecskéjét. A praktikákkal Ella végre képes meglátni az ünnep szépségeit: a süteménysütés, a Luca-nap és a téli napforduló megtartása, a karácsonyfa kiválasztása mind sokat hozzátesznek a kislány hangulatának javításához. A lelkesedését már csupán az tudja elrontani, hogy eltűnik legszebb csúcsdíszük. Ella bánatában elindul sétálni az erdőbe, és az állatok társaságában lel vigaszra.

A történet azért különös, mert szerintem gyerekek esetében elég ritka, hogy a karácsonyt bármilyen módon negatív érzésekkel, asszociációkkal kössék össze, ám nem árt, ha valahogyan mégis felhívják a figyelmüket ennek a jelenségnek a létezésére. Akár a szüleiken, akár később magukon tapasztalják ugyanezeket a tüneteket, ezután tudni fogják, hogy ez teljesen rendben van, és létezik rá megoldás is.

A könyv egy estés program a maga 40 oldalával. Rengeteg kép és elenyésző mennyiségű szöveg van benne, ezért már a 4-5 éves törpéknek is élvezetes lehet. A történet végtelenül egyszerű és nem is túl részletes, ezért szerintem fejben azért ki kell egészíteni – de legalább beindítja a fantáziát.

A legnagyobb erőssége viszont egyértelműen az illusztráció. Corinne Giampaglia maga készítette a vizuális részét is, ami egyszerűen lenyűgözőre sikerült. Túlzás nélkül ez az egyik leggyönyörűbben illusztrált mesekönyv, amit valaha láttam.

Összességében az Ella és a téli varázs egy aranyos, szívmelengető karácsonyi történet, ami nem csak az elolvasásával, de a tartalmának valóságba való átültetésével is teremthet programot a családnak. A saját gyerkőc még messze van, de a tágabb famíliába hamarosan érkező jövevénnyel mindenképpen tesztelni fogom ezt a könyvet néhány év múlva. :)



Kinek ajánlom? Elsősorban kisgyerekes családoknak, akik keresnek egy csodaszép és igazán hangulatos karácsonyi könyvet.

Kiadás: Manó könyvek (2020)
Oldalszám: 40
Eredeti cím: Ella, l'orso e la neve (2019)
Fordította: Todero Anna
Műfaj: gyerekkönyv, mese

A kicsi Ella messze északon él, egy hegyi falucskában, ahol mindig fehér hó borítja a házak piros tetejét. Közeleg a Karácsony, a kislány családja feldíszíti a házat, ám Ella szomorú, úgy érzi, az ünnep varázsa eltűnt. Elérkezik a Szenteste, és miközben mindenki vidáman készülődik, a kislány kisurran a kertbe…

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés


A Manó Könyvek jóvoltából idén egy igazán aranyos karácsonyi történetet olvashatunk Elláról, aki idén valahogy nem érzi át az ünnep hangulatát. Corinne Giampaglia meséje, a gyönyörű illusztrációk, na és persze a karácsonyi hangulat minden korosztálynak megdobogtatja a szívét, és ott a helye minden karácsonyfa alatt. Ha te is szeretnéd megismerni ezt a szép történetet, tarts bloggereinkkel, ha pedig játszol is velünk, akár meg is nyerheted a könyv egy példányát!

Nyereményjáték

Mostani játékunkban ismert karácsonyi mesekönyveket idézünk fel, méghozzá úgy hogy a borítójuk egy-egy részletét mutatjuk meg nektek. A ti feladatotok az lesz, hogy kitaláljátok, mely mesekönyvhöz tartozik a borítórészlet, és ezt beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

11.16. Spirit Bliss Sárga könyves út
11.18. Flora the Sweaterist
11.20. Utószó
11.22. Csak olvass!
11.24. Könyv és más
11.26. Veronika’s Reader Feeder
11.28. Readinspo

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Metaforaszennyezésre! ♥



A mai napig nem sikerült racionális magyarázatot találnom arra, miért tartogatom még mindig a várólistámon Cassandra Clare regényeit. A Végzet ereklyéi könyv formában számomra csalódást okozott, mégis, újra és újra előfordul, hogy nem tudok ellenállni a szerző friss megjelenéseinek. Lényegében ez történt A mágia vörös tekercseivel is. Szerettem volna találni egy olyan Árnyvadász történetet, amiért én is képes vagyok lelkesedni, az egyik kedvenc mellékszereplőm (Magnus) középpontba kerülése pedig ígéretesnek tűnt ebből a szempontból.

A mágia vörös tekercseiben Magnus és Alec éppen a közös európai vakációjukat töltik Párizsban, mikor váratlanul felbukkan egy régi ismerős. Tessa Gray nem szolgál jó hírrel: egy Karmazsin Kéz nevű, démonimádó szekta feltámadásáról számol be nekik, amit mielőbb likvidálni kell – lehetőleg még azelőtt, hogy a Klávé tudomást szerezne a dologról. A legaggasztóbb viszont az, hogy nagyon úgy tűnik, a szervezetet épp Magnus alapította – méghozzá viccből. A boszorkánymester viszont nem emlékszik rá, hogy ilyet tett volna, ami azt jelenti, hogy valaki kitörölte ezt az időszakot a memóriájából. Ha ez kiderül, alvilágiként a Klávé nem lesz kegyes vele, ezért rögtön cselekedniük kell.

A történet időben az Üvegváros és a Bukott angyalok városa (tehát a 3. és 4. Végzet ereklyéi-kötet) között játszódik. Ezt eleinte nehéz volt számomra kezelni, mivel nem friss az olvasási élményem, és teljesen összefolynak a sorozat eseményei. Nem emlékeztem, hol tartott a páros érzelmileg az Üvegváros végén, és az utolsó három részben történtek egyébként is sokkal élénkebben élnek bennem a korábbiaknál. Talán annak, aki el szeretné kezdeni A mágia vörös tekercseit, érdemes előbb átlapoznia a Végzet ereklyéit is, hogy képbe kerüljön, és teljes legyen az olvasási élmény.

Apró nehézséget jelentett az is, hogy félretegyem az Alec iránti, épp a Végzet ereklyéi végén elmélyült ellenszenvemet. Azok a dolgok ugyanis, amelyek miatt annak idején megharagudtam a karakterre, ennek a kötetnek az idejében még nem történtek meg. Bár ezek az elemek (mint az őrült féltékenysége Magnus exeire) itt is jelen vannak, de kevésbé zavaróak. Ellenben sokkal jobban megmutatkozott a karakter gyengéd és romantikus oldala, ami miatt sokkal szimpatikusabbá vált számomra. Ebben a történetben teljesen levetkőzte a mogorva, bizalmatlan oldalát, és végre valódi partnerként viselkedik. Sokkal érettebb, mint amilyen az eredeti sorozatban volt. És talán ennek a trilógiának a végére még meg is kedvelem.


Magnus viszont itt is hozta a formáját. Messze ő Cassandra Clare legszórakoztatóbb karaktere, aki még a legabszurdabb helyzeteket is képes feloldani valami frappáns megszólalással. Imádom azt, ahogyan szeret, és nagyon szimpatikus az, ahogyan hozzááll a kapcsolatokhoz. Miatta különösen szívmelengető érzés volt olvasni az Aleckel közös jeleneteiket.

Különösen szerettem a könyvben azt, hogy végre jobban is bepillanthatunk az alvilág mindennapjaiba. A hangsúly ezúttal kifejezetten a boszorkánymestereken volt, többen közülük nagyobb szerepet és egy-egy fontos jelenetet is kaptak a történeten. Egy teljesen új nevet, Sinjun Dzsungét is megismerjük, akinek a karaktere sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint gondolnánk.

A másik nagy erőssége a regénynek, hogy ismét felszínre hozza az alvilágiak és a nephilimek közötti problémákat. A cselekmény egyik mozgatórugója épp az, hogy Magnus még azelőtt szeretné megoldani a rejtélyt, hogy az árnyvadászok rájönnek a dologra. Tudja ugyanis, ha úgy bukik le, hogy nem tud magyarázatot adni a helyzetre, azt valószínűleg nem éli túl. Hiába volt pozitív hozadéka a Valentine-nal vívott háborúnak az, hogy felhívta a figyelmet az előítéletekre, ebben a történetben világosan látszik, hogy a változás lassú folyamat.

A könyv egészét tekintve se nem több, se nem kevesebb annál, mint amit a szerzőtől már megszokhattunk. Nem hiányzik belőle az akció, illetve sok mellékszereplővel (és köztük ismerős karakterekkel is) dolgozik, engem viszont továbbra sem tudott annyira magával ragadni. A rengeteg felesleges huza-vona és erőltetett dilemma miatt szerintem nincs olyan erőteljes dinamikája Clare írásainak, mint amit én egy fantasytól várok. De ennek is megvan a maga előnye, hiszen felhívja a figyelmet az egymással való kommunikáció fontosságára, mivel a szereplők tényleg minden felmerülő kétséget megbeszélnek egymással.

Összességében A mágia vörös tekercseit az Árnyvadász-univerzum rajongói biztosan imádni fogják. Magnus és Alec párosa verhetetlen, élmény a közös jeleneteiket figyelni, és remekül helytállnak főszereplőként. Sőt, talán még én is egy kicsit jobban megkedveltem Clare világát általuk. Felüdülés volt eltávolodni az árnyvadászok közösségétől, és egy kicsit más irányba kalandozni, alvilági karaktereket megismerni és az ő szemszögükből is látni a dolgokat.

Értékelés


Kinek ajánlom? Azoknak, akik már olvasták és szerették a legalább Végzet ereklyéi sorozat első három részét.

"Ahogy ellépett Magnus mellett, Alec egy pillanatra megállt, és félrehúzott egy önálló életre kelt hajtincset Magnus homlokából. Az érintése könnyű volt, gyengéd, de lezser, mintha fel sem tűnne neki, mit csinál. Magnus eddig észre sem vette, hogy a szemébe lóg a haja.
Lehajtotta a fejét, és elmosolyodott. Egészen szokatlan érzés volt, hogy valaki törődik vele, de úgy gondolta, hozzá tud majd szokni."
Kiadás: Könyvmolyképző (2020)
Oldalszám: 416
Sorozat: A legősibb átkok 1., Árnyvadász univerzum (Vörös pöttyös könyvek)
Eredeti cím: The Red Scrolls of Magic (2019)
Fordította: Kamper Gergely
Műfaj: (urban) fantasy, ifjúsági, romantikus

Magnus Bane boszorkánymester és Alec Lightwood együtt utazzák be a világot.

Magnus Bane csak egy jó kis vakációra vágyott Alec Lightwooddal, az árnyvadásszal – pazar európai körutazásra. Csakhogy jóformán meg sem érkeznek Párizsba, amikor előkerül egy régi barát, és híreket hoz egy Karmazsin Kéz nevű démonimádó szektáról. Egy szektáról, amit minden jel szerint Magnus alapított. Réges-régen. Viccből.

Magnus és Alec Európát átszelve veszi üldözőbe a Karmazsin Kezet és titokzatos vezetőjét, mielőtt a szekta még nagyobb kárt okozna. Ha nem lenne elég baj, hogy a romantikus vakációnak lőttek, lépten-nyomon démonokba ütköznek, és már azt sem tudni, ki a barát, ki az ellenség. Miközben az igazság után kutatva egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, Magnusnak és Alecnek jobban meg kell bíznia egymásban, mint valaha – akkor is, ha így rég rejtegetett titkok kerülnek a felszínre.
Az árnyvadászok világában játszódó új trilógia első kötete.
Malec a javából! Élvezd fergeteges kalandjaikat!

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás



Az Árnyvadász univerzum imádott párosa, Alec és Magnus végre megkapta a saját trilógiáját Cassandra Clare és alkotótársa, Wesley Chu tollából! Az első kötetről a Blogturné Klub három bloggere mesél, és ha szerencsés vagy, meg is nyerheted a regény egy példányát.

Nyereményjáték

A mostani játékunk során csodálatos idézeteket találsz, amik Alechez vagy Magnushoz köthetőek. A feladatod, hogy beírd a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy melyik Árnyvadász regényből idézünk. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

"Magnus a tenyerébe temette az arcát.
– Vagy van itt egy csomó lány is, ha már úgy fest, hogy nálad a kenyér mindkét oldala vajas. Van egyáltalán olyan, ami nem izgat fel?
– A sellők – felelte Magnus az ujjai mögül. – Azoknak mindig olyan vízinövényszaguk van."

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

11.23. Sorok Között
11.25. Kelly & Lupi olvas
11.27. Readinspo

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Metaforaszennyezésre! ♥

Újabb posztok
Régebbi posztok


Üdv!
Sára vagyok, 23 éves kávé-, könyv- és kisállatfüggő, ellátva némi íráskényszerrel.

Ha szeretnél többet tudni rólam, kattints!

Kapcsolat: readinspo.blog@gmail.com
Milieux & Readinspo

Feliratkozás

A hónap könyve (katt)

Katt az értékeléshez

A héten népszerű

  • Évértékelő | Így olvastam én 2022-ben
  • Margaret Atwood: Égető ​kérdések
  • Alessandra Torre: A ​Szellemíró

2023 Reading Challenge

2023 Reading Challenge
Sarah has read 2 books toward her goal of 150 books.
hide
2 of 150 (1%)
view books

Archívum

  • ►  2023 (10)
    • ►  február (2)
    • ►  január (8)
  • ►  2022 (36)
    • ►  december (8)
    • ►  november (3)
    • ►  október (3)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  augusztus (3)
    • ►  július (2)
    • ►  június (2)
    • ►  május (2)
    • ►  április (2)
    • ►  március (2)
    • ►  február (7)
    • ►  január (1)
  • ►  2021 (60)
    • ►  december (2)
    • ►  november (3)
    • ►  október (3)
    • ►  szeptember (2)
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (5)
    • ►  június (9)
    • ►  május (8)
    • ►  április (8)
    • ►  március (6)
    • ►  február (3)
    • ►  január (9)
  • ▼  2020 (109)
    • ▼  december (6)
      • Heike Faller: 100 ​felejthetetlen pillanat
      • Agatha Christie: Adventi krimik
      • Mauri Kunnas: Mikulás ​és a varázsdob
      • Katharine McGee: Királyi élet
      • Herendi Kata, Szabó Eszter Judit: 20 ​önismereti k...
      • Mervyn Peake: A ​Gormenghast-trilógia
    • ►  november (12)
      • Corinne Giampaglia: Ella és a téli varázs
      • Cassandra Clare, Wesley Chu: A ​mágia vörös tekercsei
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (10)
    • ►  augusztus (12)
    • ►  július (16)
    • ►  június (9)
    • ►  május (7)
    • ►  április (5)
    • ►  március (8)
    • ►  február (8)
    • ►  január (10)
  • ►  2019 (55)
    • ►  december (18)
    • ►  november (11)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (3)
    • ►  augusztus (8)
    • ►  július (9)

Értékelés

  • 1 csillag (2)
  • 1.5 csillag (2)
  • 2 csillag (1)
  • 3 csillag (7)
  • 3.5 csillag (16)
  • 4 csillag (31)
  • 4.5 csillag (35)
  • 5 csillag (80)

Műfajok

antológia (2) chick lit (3) családregény (4) dark fantasy (1) disztópia (5) életmód (10) életrajz (5) epikus fantasy (2) erotikus (2) fantasy (44) filmkönyv (1) filozófia (1) grimdark (2) gyerekkönyv (8) high fantasy (6) horror (2) ifjúsági (7) interaktív (3) ismeretterjesztő (18) kalandregény (4) képregény (1) klasszikus (5) krimi (15) lélektani (4) lovagregény (1) low fantasy (5) mágikus realizmus (1) memoár (10) mese (5) napló (2) new adult (15) novella (6) önfejlesztő (14) portré (1) pszichológia (5) regény (102) romantikus (65) sci-fi (5) szakácskönyv (3) thriller (11) történelmi fikció (5) tudományos (5) urban fantasy (6) vers (6) young adult (48)

Rovatok

#BlogturnéKlub (173) #borítómustra (1) #cikk (22) #érdekesség (3) #filmsorozat (13) #HAUL (2) #haviösszegző (4) #idézet (9) #interjú (5) #kihívás (3) #könyvértékelés (183) #megjelenések (1) #Polc (13) #TAG (11) #témázás (5) #Top5 (7)

Kiadók

Agave (6) Athenaeum (3) Bookline (8) BOOOK (2) Cartaphilus (1) Ciceró (2) Édesvíz (3) Gabo (3) Helikon (4) HVG (1) Jaffa (4) Jelenkor (4) Kolibri (7) Kossuth (4) Könyvmolyképző (48) Labrisz (1) Lampion Könyvek (1) Libri (15) Maxim (17) Menő/Manó (14) Móra (2) Next21 (1) Pagony (1) Park (9) Partvonal (4) XXI. század (10)
Created By SoraTemplates | Distributed by GooyaabiTemplates