facebook instagram pinterest
  • Főoldal
  • Rólam
  • Könyvek
    • Könyvértékelések
    • Cikkek
    • TAG-ek és kihívások
    • Könyvespolc
    • Blogturné Klub
  • Filmek&sorozatok
  • Blogturné Klub
Üzemeltető: Blogger.

Readinspo

Az egyik legjobb ajándék, amit egy kiadó adhat számodra, az az egyik kedvenc sorozatod folytatása. Ráadásul nem akármilyen sorozatról beszélünk, hiszen a Csontszüret egyszer már megjelent magyar nyelven, de az első két résznél tovább nem tartott ki mellette az eredeti kiadója. Emlékszem, tavaly ilyenkor rettenetesen tartottam tőle, hogy ez ezúttal is ugyanígy történik, de mint kiderült, alaptalanul. Most pedig minden tőlem telhetőt meg szeretnék tenni, hogy erre az egyébként továbbra is kívül-belül lenyűgöző történetetre felhívjam a figyelmeteket.


A Csontszüret harmadik epizódjában Paige komoly bajba keveredik, ahonnan egy titokzatos kémhálózat beépített ügynöke menekíti ki. Az akcióért cserébe a szolgálatait kérik, és Párizsba küldik, a Scion franciaországi központjába. Amíg várja az utasításokat, Paige próbál felépülni a szörnyű megpróbáltatásokból, amelyeken nemrég keresztülment, és amelyek nemcsak a testét, de a lelkét is kis híján megtörték. A folyamat során Arcturus Mesarthim végig mellette van, így ők ketten még arra is lehetőséget kaptak, hogy helyrehozzák kételkedéstől és bizalmatlanságtól megingott kapcsolatukat. Paige közben nem téveszti szem elől azt sem, hogy London látóinak sorsa továbbra is az ő kezében van, de egyedül nem robbanthatják ki a forradalmat, így Párizs látóinak meggyőzése nem kis mértékben segítené őket a céljuk elérésében.

Őszintén szólva már akkor tudtam, hogy sokat várhatok A maszk lehulltól, amikor a kezembe vettem. A lázadás dala vékonyabb kötet volt, mint átlagosan a sorozat kötetei eddig, és annak olvasása közben végig olyan érzésem volt, mintha az egy átkötés lenne két nagyobb történetszakasz között. Illetve maga a cím is ("a maszk lehull") arra utal, hogy valami nagyon jelentős megmozdulásra, vagy egyenesen győzelemre számíthatunk Paige-től a Scion ellen.

"…egy történetnek több oldala van, mint egy csiszolt gyémántnak, és értékesebb az aranynál is."

Azzal, hogy Shannon Londonból Párizsba helyezte át a történetet, számunkra is kitágította a világot. Igaz, részemről már az előző részben is felüdülést jelentett kimozdulni az angol vidékre, hogy megnézzük, hogyan boldogulnak a többi citadella lakói, milyen alvilág működik Londonon kívül. Ám Franciaországba érkezni egészen más volt, hiszen a Scion sem működhet minden területen ugyanúgy. Kíváncsi voltam, máshol hogyan tartják kézben a hatalmat, milyen módszereik vannak, amelyekkel esetleg Angliában nem találkoztunk eddig. Na és természetesen nem elhanyagolható része a kompozíciónak a párizsi alvilág és annak felépítése sem.

Összességében A maszk lehull elképesztően izgalmas része volt a sorozatnak. Számítottam rá, hogy meg fogok lepődni, sőt, bizonyos szakaszai egyenesen a csontjaimig hatolnak, de átélni egészen más élmény. Kezdek azonban némileg pánikolni, hiszen már csak egy kész kötet maradt a sorozatból, amit nem olvashattunk még magyarul. Eredeti nyelven a sorozat hatodik része 2026. januárjában várható (Goodreads-en még csak a címét sem lehet megtudni), a befejező hetedik kötet pedig ehhez képest ki tudja, mikor érkezik. Remélem, nem kell rájuk túl sokat várnunk, mert az ilyen függővégekre még nem hoztak létre méltó büntetést! Ám a magyar kiadót nem lehet hibáztatni, hiszen hihetetlen tempóban (és minőségben) szolgáltatják nekünk az olvasnivalót, amiért igazán hálás vagyok. Már csak arra vagyok kíváncsi, olvashatjuk-e magyarul a kiegészítő köteteket is.


5 / 5 csillag

Kiadás: Next21 (2025)
Oldalszám: 560
Sorozat: Csontszüret 4. (Next Generation)
Eredeti cím: The Mask Falling (2021)
Fordította: Bottka Sándor Mátyás
Műfaj: young adult, (urban) fantasy, disztópia

Paige újra elkerülte a halált. Kiszabadult a fogságból, és a Párizsi Scion Citadellába küldték, biztonságos helyre. Két tűz közé került: egyesek a Scion bukását készítik elő, mások az életük árán is védelmeznék a bábbirodalmat.
A titkos Domino programnak tervei vannak Paige-dzsel, de a lány saját céljait akarja megvalósítani ebben az új citadellában. A lány oldalán ott van Arcturus Mesarthim – a kettejük közötti kapocs egyre erősebb. Nekivágnak egy küldetésnek, miközben a Scion kiterjeszti hatalmát, és a szabadság egyre komolyabb veszélybe kerül.
Paige-dzsel és Arcturusszal kezdődött a forradalom – de vajon velük is ér véget?

Samantha Shannon napjaink egyik legsikeresebb fantasyszerzője. A maszk lehull a hétkötetes Csontszüret-regényfolyam negyedik könyve. Eredetileg 2021-ben látott napvilágot. A mostani kiadáshoz szerzője jelentősen átdolgozta és kibővítette.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás



Folytatódik a Csontszüret-sorozat, és bár a negyedik részben főszereplőink Londont elhagyva Franciaországba érkeznek, itt sem vár rájuk kevesebb megpróbáltatás. Kövesd Paige-et ezen az új, lenyűgöző, de sötét titkokkal teli helyszínen, és játssz bloggereinkkel, amellyel akár meg is nyerheted A maszk lehull egy példányát a Next21 felajánlásából.

Nyereményjáték

A negyedik részre már biztosan te is jól ismered a Csontszüret-sorozat szereplőit, és könnyedén be tudod őket azonosítani egy-egy rövid leírás alapján. Így hát nem is várunk tőled többet ebben a játékban: ismerd fel, hogy mely szereplőre gondoltunk az egyes blogokon, és írd be a nevét a form megfelelő sorába.

(Figyelem! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Ez a szereplő egy tanulmányúton érkezett a Scionba, de a testvérével megszökött az idegenvezetők elől, hogy eltűnhessenek a citadellában. A lány célja az volt, hogy segítséget találjon a bátyja számára, aki suttogóból olvashatatlanná vált. Később csatlakozott a Hét Pecséthez.


Állomáslista

12.12. Utószó
12.14. Readinspo
12.16. Hagyjatok! Olvasok!
12.18. Spirit Bliss Sárga könyves út
12.20. Könyv és más
12.22. Dreamworld

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Az az igazság, hogy hiába van végtelen hosszúságú várólistám, bizonyos időszakokra előre meghatározott olvasási terveim és egy elképzelésem arról, milyen jellegű könyveket élvezek és melyeket nem, sokszor nem tudok ellenállni a kísérletezésnek. Ami alapvetően nem baj, természetesen, hiszen rengetegszer előfordult, hogy csodálatos élményt kaptam az adott történettől, sőt, tulajdonképpen ennek ellenkezője fordul elő ritkábban. A Mágia a Magyalkönyvtárban is félig-meddig inkább kísérletezés volt. Sokkal nagyobb szerepet játszott a döntésben a köré felhúzott marketing, na meg a pogányságból kölcsönzött motívumok (amit később egy külön bekezdésben kifejtek majd), mint a fülszöveg által előrejelzett történet. Sajnos viszont ez nem úgy sült el, ahogyan szerettem volna.


Kierse McKenna olyan világban él, ahol minden sarkon szörnyekbe botolhat. A vámpírok, vérfarkasok, druidák, boszorkánymesterek, trollok, koboldok és még megannyi természetfeletti lény a közelmúltban fedte fel valódi alakját, rászabadítva a pusztulást és a félelmet a világra. Emberek maroknyi csapatának ugyan sikerült azt elérni, hogy megkössék a Szörnyegyezményt, és ezáltal némi védelmet élvezzenek a természetfeletti képességekkel nem rendelkezők, de az addig ismert világ teljesen összeomlott. Kierse egy a megtört emberek közül, ám ő olyan életet teremtett magának, ahol kevésbé kell félteni. Tolvajként igyekszik boldogulni New York bandákkal teli utcáin, időnként komolyabb megbízásokat is végrehajtva. Egy éjjel azonban a meglovasítani szándékozott gyémántgyűrű gazdája felfigyel rá, akiről kiderül, hogy nagy hatalmú boszorkánymester. A Szörnyegyezmény megsértéséért ez Kierse életébe is kerülhetne, nagy meglepetésére azonban a férfi inkább munkát ajánl neki.

A Mágia a Magyalkönyvtárban világépítése érdekes: a jelenünkben játszódik ugyan, de egy olyan verziójában, ahol egyikünk sem szívesen élne. Az egészségügyi ellátás és a ma természetesnek gondolt javak (pl. mobiltelefon, tömegközlekedés) megfizethetetlenek az egyszerű ember számára, és minden utcasarkon egy-egy szörny leselkedik rájuk. Eleinte az emberek szemszögéből ismerjük meg a szituációt, ami rendkívül nyomasztónak és megoldhatatlannak tűnik. Később azonban, ahogyan Kierse egyre inkább a szörnyek bűvkörébe kerül, látjuk, mennyire lenyűgöző is tud lenni a világuk és a mágia, amit birtokolnak.

Mint említettem, a regényt leginkább a Magyal- és Tölgykirály motívumának megjelenése miatt szerettem volna elolvasni. Nem titok, bár még kevésbé hangsúlyozom, de az elmúlt években nagy hatással voltak rám bizonyos pogány elképzelések, amelyek jelenleg a formálódó spirituális utam alapját is képezik. A Magyal- és Tölgykirály pedig a pogány hagyományokban az évszakok váltakozásának, az év folyamatának, az idő haladásának szimbólumaként is tekinthetők. A történetük (dióhéjban) pontosan az, ahogyan a regényben is szerepel: a napfordulók váltakozásakor az egyik legyőzi a másikat, a harcuk örökké tart, de mégsem élhet egyik a másik nélkül. A nappalok rövidülésével a Magyalkirály, a hosszabbodásukkal a Tölgykirály kerül ereje teljébe. Az érdekelt leginkább, K. A. Linde milyen módon jeleníti meg ezt a történetben, mennyire lesz hangsúlyos (ha már a címében is megjelenik), és legfőképp, mennyire tartja meg a szimbólum lényegét. És bár a történet folyamán kissé csalódott voltam, hiszen nagyon hangsúlytalan volt, de a végkifejletben lényegében mindent bepótolt a szerző. Igaz, némileg zavaros volt számomra, de lesz néhány folytatása is ennek a regénynek, ami talán tisztázza a helyzetet.

Tetszett, hogy olyan párhuzamot is felfedeztem, amelyre nem számítottam. Nem tudom, szándékos-e vagy véletlen, de a történet bizonyos részleteiben erősen emlékeztetett a Szépség és a Szörnyeteg meséjére. Apróság, de számomra már önmagában a szörny kifejezés is árulkodó, vagy akár az, hogy Kierse-t csábítja a boszorkánymester, Graves könyvtára. Erősebben utal rá, hogy a küldetés idejére a főszereplőnknek ennek a bizonyos a szörnynek a házában kell maradnia, és közben még egymásba is szeretnek, természetesen.

"A Tölgykirály és a Magyalkirály. A nyár istene tél istenével szemben. A sötétség a fénnyel szemben."

Kifejezetten tetszett még, hogy a szerző a mellékszereplők megszólaltatásával is színesítette a történetet. Egy-egy rövid jelenet erejéig ugyanis egy-egy válogatott karakter szemszögéből követjük az eseményeket, akik olyan cselekményszálakba engednek bepillantást, amelyekről csak a főszereplőnk követésével nem szereznénk tudomást. Azért is tartom ezt remek módszernek, mert így finoman jelzi számunkra a szerző, hogy hiába szerepelnek keveset, nekik is megvan a maguk története a háttérben.

Az élményhez nem mindig ad hozzá annyit a kiadvány milyensége, hogy külön kiemeljem az értékelésemben, itt viszont kénytelen vagyok neki egy bekezdést szentelni. A Kiadó nagyon kitett magáért annak érdekében, hogy minél vonzóbb legyen számunkra a kötet: megjelent puha- és keménytáblás verzióban, kapott élfestést, és megtartották a gyönyörű, külföldi borítót. Ezen kívül a keménytáblás kiadás védőborító alatti borítóján, valamint az elülső és hátsó előzéklapon is található egy-egy grafika, amelyek a főszereplőnket ábrázolják bizonyos helyzetekben. Ráadásként aki a Kiadó oldaláról rendelte meg a kötetet, kapott egy kis csomag tarot-kártyát, melynek rajzai a könyv egy-egy motívumát emelik ki.

Sajnos azonban hiába ragadott meg néhány eleme a regénynek, éreztem némi hiányosságot benne. Sokkal többet szerettem volna olvasni például a világ felépítéséről, a szörnyekről és a mágiáról, hogy honnan erednek, hogyan éltek ezelőtt. A karakterviszonyok kifejtése is lehetett volna alaposabb, nemigen értem például Kierse kapcsolatának jellegét a barátaival.

Összességében sajnos azt kell mondanom, nem nyerte el a tetszésemet a Mágia a Magyalkönyvtárban, viszont ezért teljes mértékben az ízlésem okolható, nem a könyv vél vagy valós minőségi problémái. Egyszerűen nem tudott magával ragadni sem a történet, sem pedig a kifejtése, a karakterek pedig végképp. Úgy érzem, semmi újdonságot nem mondott számomra, még annak ellenére sem, hogy beemelt eredetileg pogány motívumokat, amit regényben nemigen láttam még. Hiába volt akciódús, nem sodort magával a lendülete, inkább csak túl akartam lendülni rajta. Nem volt kifejezetten rossz élmény, sőt, sokkal inkább csak semleges, de már ez is elegendő, hogy döntsek arról, kíváncsi vagyok-e a folytatására. Nem jelentem ki egyértelműen, hiszen nem ismerem a jövőbeli énemet, de jelenleg erősen a nem felé hajlok. Viszont amondó vagyok, ha alapvetően felkeltette az érdeklődésedet a fülszöveg, ne az én élményeimre alapozz, tegyél vele egy próbát!


5 / 3,5 csillag

Kiadás: Next21 (2025)
Oldalszám: 464
Sorozat: Tölgy és Magyal-ciklus 1.
Eredeti cím: The Wren in the Holly Library (2024)
Fordította: Ács Eleonóra
Műfaj: (dark, urban) fantasy, romantikus, new adult

Van, ​ami legjobb, ha csak a képzeletünkben létezik.

Tizenhárom évvel ezelőtt az árnyékból felbukkantak a szörnyek, és pusztító háborút robbantottak ki Kierse világában, amely csaknem teljes pusztuláshoz vezetett. Az a New York, amit a lány ismert, gyakorlatilag egyik napról a másikra összeomlott.

A vérengzés nyomán megszületett a Szörnyegyezmény. Egyfajta fegyverszünet vette kezdetét.

Ma éjjel azonban Kierse, ez a tehetséges, rettenthetetlen tolvaj, meg fogja szegni a megállapodást. Betör a Magyalkönyvtárba… mert nem tudja, hogy egy szörny lakik ott.

A szörny vonzó, egyszerre igéző és rémisztő lény. De rögtön felismeri, ha tehetséggel találkozik. Innentől csak az a kérdés, milyen áron szerzi meg magának Kierse-t.

Kierse veszélyes alkut köt a szörnnyel – ezzel a minden tekintetben páratlan teremtménnyel. Feláldozza a szabadságát. Felajánlja különleges képességeit. Együtt teszik kockára a jövőjüket.

De ez a játszma évszázadokon át tart – és ha Kierse egyszer beszállt, onnantól nincs menekvés…

Akkor is szeretni fogod a sötétséget, ha megtudtad, mit rejt?

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás



A 21. század kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent K.A. Linde varázslatos Tölgy és Magyal-ciklus első része, Mágia a Magyalkönyvtárban címmel. Varázslatokkal és mágiával átszőtt elképzelt világba kalauzolja az olvasót, ahol a szörnyek mögött más titkok is lapulnak… 
Gyertek és tartsatok velünk a turné állomásain, ahol jobban megismerhetitek a történetet! Ha pedig velünk játszotok, tiétek lehet akár a könyv egyik példánya is.

Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban idézeteket kell megkeresni, egészen pontosan melyik könyvből származik és ki írta a könyvet, majd a rafflecopter megfejtés rubrikába a helyes megfejtést beírni. Annyit segítünk, mindegyik hasonló témakörből fog származni. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“A Mélység peremére értek, ahová a sárkányok is féltek menni, ahol a víz zöldből feketére váltott, és egyetlen hullám sem zavarta meg a felszínt.
Ebben a valószínűtlen tengerben tükröződött minden csillag és csillagkép, a kozmosz valamennyi ránca és örvénye. Mintha két égbolt lett volna, a hajójuk pedig szellemhajó, mely két világ között sodródik. A tenger tükörré változott, hogy a menny végre megnézhesse magát benne.”

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

04.17. Insane Life
04.19. Zakkant olvas
04.21. Hagyjatok! Olvasok!
04.22. Readinspo
04.23. Könyv és más
04.25. Kitablar

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Néhány évvel ezelőtt előfordult egyszer-kétszer, hogy bevállaltam boszorkányos könyvek elolvasását, holott (és ezt az értékeléseimben is megemlítettem) rendkívül távol állt tőlem a téma. Őszintén szólva nem szeretem a gonosz karaktereket, a boszorkányokat pedig nagyon sok helyen ezzel azonosítják, és ennek hatására kialakult bennem egy valójában alaptalan ellenérzés velük szemben. Érdekes azonban, hogy bizonyos vélemények milyen gyökeresen át tudnak fordulni az emberben az idő előrehaladtával. Ez a régi berögződés mára teljesen feloldódott bennem, olyannyira, hogy jelenleg kifejezetten vadászom a boszorkányos témájú tartalmakat – és így került a kezembe Az éj könyve is. Holly Blacktől annak idején imádtam a Kegyetlen herceg-sorozatot, viszont Az éj könyvét alapvetően nem olvastam volna el, ha nem szerepel az a bizonyos címke a Moly-adatlapján. Black munkássága nem kifejezetten passzol a stílusomhoz, és sajnos ez a regény meg is erősített ebben.


A huszonöt éves Charlie Hall semmi másra nem vágyik, csak, hogy hétköznapi életet élhessen. A csalás, a tolvajlás és a megtévesztés művészetét már gyerekkorában elsajátította, de azóta visszavonult és nem vállal több megbízást. Jelenleg egy éjszakai bár pultosaként próbálja megkeresni a pénzt húga egyetemi tandíjára. Még párt is talált magának, a békés és csendes Vince személyében, akinek kellemes jelleme sokszor elfeledteti azt a furcsaságot, hogy nincs árnyéka. A múltja azonban nem hagyja békén, régi élete ilyen-olyan módon újra teret követel magának, és Charlie nem sokkal később azt veszi észre, hogy a város legveszedelmesebb alakjának karmai közé került. Az ő számára kell ellopnia valamit, egy könyvet az árnymesterség legféltettebb titkáról. Csakhogy Charlie tudja, ha teljesíti a megbízást, azzal olyan erőt enged szabadjára a világban, ami sokak szenvedését okozhatja majd.

Az éj könyve teljes mértékben a mi világunkban játszódik, azonban kicsit talán a jövőben, vagy inkább egyfajta alternatív valóságban. Itt ugyanis az emberek rájöttek arra, hogy néhányan manipulálni tudják az árnyékukat, amellyel akár elképesztő hatalomra is szert tehetnek. Ebben a világban lehetséges az, hogy leválasszuk az árnyékunkat a saját testünkről, akár máséhoz varrjuk, vagy ellopjuk a másikét. Vannak olyanok, akik ellopott árnyakkal kereskednek, átszabják az árnyakat, vagy éppen megtámadnak vele másokat anélkül, hogy ők maguk megmozdulnának. Az igazán ügyesek pedig életre is tudják kelteni a saját árnyékukat. Black tehát Az éj könyvében nem alkotott nagyszabású fantáziavilágot, és a természetfeletti elemeket sem vitte túlzásba, mégis sikerült úgy alakítania a történetet, hogy a misztikum teljes egészében átszője. Azért is tetszett az árnyak manipulálásának gondolata, mert olyannyira kis dolgot változtat meg az általunk ismert világban, hogy számomra még egy kicsit hihetőnek is tűnik az, hogy erre képesek legyünk.

Az igazság viszont az, hogy a sztori többi része egyáltalán nem kapott el. Ezért talán leginkább a világépítés módja (vagy éppen annak a hiánya) tehető felelőssé, és a Goodreads-értékeléseket böngészve ezt nem egyedül én nehezményezem. Ahogy említettem is feljebb, nem volt szükség arra, hogy Black nagyszabású világépítésbe bocsátkozzon, de azt a keveset, amelyet az árnymesterségről meg kellett (volna) osztania velünk, is nagyon döcögősen, nehézkesen és apránként adagolta számunkra. Nem tartom rossznak a felfogásomat, de a végére sem sikerült teljes mértékben átlátnom, milyen módjai vannak az árnyak manipulálásának, milyen lehetőségek rejlenek benne, illetve milyen veszélyeket tartogat.

"Az a gond a szörnyekkel, hogy pórázon kell őket tartani, különben a gazdájuk ellen fordulnak."

Ez utóbbihoz feltételezhetően nem csak a hiányos világépítés, de a cselekmény felépítésének igénytelensége is hozzájárult. Sokszor úgy éreztem, hogy amit olvasok, az a káosz maga. Mintha Holly Black fejéből egyszerűen nem tudott volna a történet olyan minőségben a papírra kerülni, hogy az mások számára is értelmezhető, élvezhető legyen. Mintha a szerző írás közben nem látta volna reálisan a magyarázatai hiányosságait, gyengeségeit.

Az sem igazán segített megszeretnem a könyvet, hogy a főszereplőnk, Charlie Hall személyiségétől időnként a falra másztam. Épp abban az időszakban sikerült kifognom Az éj könyvét, amikor nagyban fogyasztottam az önfejlesztő könyveket arról, na meg egyébként is mélységesen hiszek abban, hogy a gondolataink meghatároznak minket, még a képességeink szintjén is. Na, erre kapok egy olyan főhőst, akinek az életében minden szar, semmi sem sikerül, mert ő mindig rossz döntéseket hoz és ezért nem lehet jó élete. Mellékesen megjegyzem egyébként, hogy ezeknek a bizonyos rossz döntéseknek nyomát nem találtam Charlie előéletében, hiszen az, hogy belekeveredett a korábban felsorolt illegális tevékenységekbe gyerekként, a legkevésbé sem az ő döntése volt (de erről nem mondok többet). A lényeg az, hogy Charlie hisztije helyenként igazán fárasztó volt, különösen, hogy egy jó képességekkel rendelkező, okos és talpraesett nőről beszélünk, akinek a karaktere egyébként is arra épül, hogy képes megoldani bármit – akkor meg minek ez az elcsépelt dráma? Egyedül akkor találtam őt érdekesnek, amikor a történet vége tájékán kezébe vette végre a sorsát, és badass főszereplőként kiállt az ügyeletes főgonosz ellen.

Összességében Az éj könyve sajnos a legkevésbé sem hozta azt, amit vártam tőle, és emiatt nem tudtam szeretni. Nem helyeztem magasra a lécet, illetve nem egy újabb A kegyetlen herceg-szintű történetet szerettem volna olvasni, szimplán az alapvető elvárásokról beszélek, melyek egy regényt élvezhetővé és értékessé tesznek. Egy kedvelhető főhőst, 2 személyiségjegynél többel rendelkező mellékszereplőket, igényesen kifejtett világépítést, alaposan átgondolt cselekményt és jóval dinamikusabb, izgalmasabb történetvezetést szerettem volna. Sajnálom, hogy így alakult, hiszen nagyon vágyom egy élvezetes, modern boszorkányos történetre, amit elővehetek néhány évente az őszi időszakban (jelenleg egyébként Shea Ernshaw két regénye, a Télerdő és a Gonosz mélység áll legközelebb ehhez a stílushoz a korábbi olvasmányaim közül, amelyeket bátran tudok ajánlani, ha ti is hasonlót kerestek). Jelenleg azonban még az is kétséges, hogy szeretném-e később folytatni Az éj könyvét a következő résszel (amiből nem tudom, mennyit tervez a szerző, de kétlem, hogy egy duológiánál több potenciál van ebben a történetben).


5 / 3 csillag

Kiadás: Könyvmolyképző (2024)
Oldalszám: 392
Sorozat: Az éj könyve 1. (Zafír pöttyös könyvek)
Eredeti cím: Book ​of Night (2022)
Fordította: Szabó Csilla
Műfaj: (dark, urban) fantasy

Hátborzongatóan ​izgalmas dark fantasy a The Cruel Prince – A kegyetlen herceg rajongva szeretett szerzőjétől!

Charlie Hall nem találkozott még olyan zárral, amit ne tudott volna feltörni, olyan könyvvel, amit nem tudott volna ellopni, vagy olyan rossz döntéssel, amit nem hozott volna meg egy pillanat alatt.

A lány a fél életét azzal töltötte, hogy árnymestereknek dolgozott: olyan mágusoknak, akik az árnyékukat titkok kilesésére, gyilkolásra vagy még annál is rosszabbra tanítják. Az árnymesterek féltve őrzik a titkaikat, így hamar kialakult a mágiakönyvek feketepiaca. A többi varázsló kifosztásához pedig Charlie Hallra van szükségük.

De Charlie éppen azon igyekszik, hogy távol tartsa magát a múltbeli hibáitól. Ez azonban nem is olyan egyszerű. A kocsmában, ahol pultosként dolgozik, túl közel van Berkshires korrupt központjához. Emellett a húga, Posey mindennél jobban vágyik arra, hogy mágikus képességei legyenek, a pasija pedig, akinek nincs árnyéka, és talán még lelke sem, titkokat rejteget Charlie elől.

Amikor a múltjából felbukkan egy rettegett alak, Charlie fejest ugrik a gyilkosságok és hazugságok vad forgatagába. Eltökélt szándéka, hogy élve keveredik ki a zűrzavarból, de az útjában állnak a hasonmások, a szeszélyes milliárdosok és az árnymesterek. És azok, akiket a legjobban szeret.

Ráadásul mindenki azt a titkos tudást akarja megszerezni, ami szörnyű hatalommal ruházná fel.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás


Charlie Hall igazi ásznak számított, amikor mágiakönyvek ellopásáról volt szó, ám a lány hátrahagyta életének azt a részét, amikor az árnymestereknek dolgozott. Ma pultos egy egyszerű kocsmában, de múltjának egyik rettegett alakja ismét felbukkan. Vajon milyen kalandokba sodorja Charlie-t?
Tartsatok bloggereinkkel Holly Black legújabb könyvének blogturnéján, és játsszatok a turné végén megnyerhető Book of Night – Az éj könyve című kötetért!

Nyereményjáték

Játékunk egyszerű lesz, drága könyvmolyok: olvasnotok kell! A Könyvmolyképző Kiadó oldalán található beleolvasót elolvasva választ találhattok az állomásokon fellelhető kérdésekre. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Milyen színe van a Mini Coppernek?

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

11.26. Kelly és Lupi olvas
11.29. Readinspo
12.01. Hagyjatok! Olvasok! ~ extra
12.06. Hagyjatok! Olvasok!
12.09. Dreamworld
12.12. Spirit Bliss Sárga könyves út

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Annak idején a Föld és vér házát legnagyobb részben azért olvastam el, mert nem szerettem volna tovább kimaradni a Sarah J. Maast övező őrületből. Azelőtt nem olvastam sem az Üvegtrón, sem pedig a Tüskék és rózsák udvara-sorozatot, és frusztrált, hogy nem értem, miért rajong a fél világ eszeveszetten ennek a nőnek minden szaváért. Őszintén, a Föld és vér háza elolvasása után sem értettem meg. Sem a folytatása, az Ég és lélegzet házát követően. Sem pedig a Tüskék és rózsák udvara öt kötete után, amit végül csak idén nyár elején sikerült sorra kerítenem. Talán majd egyszer el tudom engedni a FOMO-t, ami rávett a trendek követésére, de jelenleg úgy érzem, olyan lenne nem haladni SJM életművének követésével, minthogyha nem olvastam volna el a Harry Pottert. Ezen túl pedig képtelen vagyok elviselni, hogy legyenek olyan sorozataim, amelyeket nem folytatok, ezért ütemeztem be végül a Láng és árny házát is.

FIGYELEM: a bejegyzés spoilereket tartalmaz a Föld és vér háza, valamint az Ég és lélegzet háza könyvekből!


Az előző epizódban a valódi ellenség felfedte magát Bryce Quinlan (vagyis Danaan) számára. Kiderült ugyanis, hogy valójában még Danika meggyilkolása mögött is az Aszterek állnak. Bryce és csapata betört ugyan a Kristálypalotába és megszerezte az információt, ami annak idején Sophie Renast életébe került, de borzalmas veszteségek árán. Elveszítették Cormac herceget, Hunt, Ruhn és Baxian az Aszterek fogságába került, Bryce pedig eltűnt – vagyis egy másik világban rekedt. Miközben az Aszterek börtönében a férfiaknak brutális kínokat kell kiállniuk, a Csillagfényű hercegnő Rhysandék világában próbál válaszokat találni arra, hogyan lehet megbuktatni az óriási erejű zsarnokaikat.

A Láng és árny háza elolvasására már csak azért is nehezen vettem rá magamat, mert az előző kötetet, az Ég és lélegzet házát két évvel ezelőtt olvastam. Sajnos eleve szörnyű a memóriám, nehezen emlékszem vissza még fél évvel ezelőtt olvasott könyveimre is, egy fantasy esetében ráadásul a legapróbb részletek is rendkívül fontosak lehetnek. Ezért a Láng és árny háza beütemezése számomra azt jelentette, hogy a sorozat két korábbi, csaknem 900 oldalas kötetét is be kell szorítanom valahova. Nem kis erőfeszítésembe került, de nem bántam meg, hiszen az élmény így volt teljes – és ha teheted, neked is ezt javaslom, ha hozzám hasonlóan állsz a sorozatokhoz.

Szerencsére a Láng és árny házában már nem tapasztaltam azt, mint az előző részben, hogy bizonyos szakaszoknál elül a történet. Jó dinamikája volt az események láncolatának, egy percre sem hagyta unatkozni az embert. Igaz, Maas ezt sok helyen azzal érte el, hogy rövid jeleneteket írt egy-egy szereplő egyébként lassabban csordogáló történetszálához, és gyorsan váltogatott az egyes szemszögek között. Néhol szeretem ezt a taktikát, de itt előfordult azért, hogy túlzásnak éreztem.

Sajnos azonban a szerző olyan taktikákat is alkalmazott a feszültség generálására, amelyeket nem tudok ilyen könnyedén elfogadni. A következetlenség az egyik olyan dolog, ami teljesen kiveri nálam a biztosítékot, és a Láng és árny háza hemzseg tőlük. Többször előfordul a regényben, hogy a szereplőink már elhatározták magukat egy döntés mellett (ami egyébként egyértelműen a helyes irányba terelte az eseményeket), majd a cselekvés kapujában mégiscsak megtorpantak, hogy még egyszer, utoljára felsorakoztassák azokat a kétségeket, amelyeken már kétszer túllendültünk azelőtt. Számomra ez a feszültségkeltési taktika minden esetben azt üzeni, hogy a szerző kimerítette a készleteit és semmiféle egyéb ötlete nincs arra, hogy megbonyolítsa és izgalmasabbá tegye az eseményeket. Ez egyértelmű jelzése annak, ha egy történet túlírt és feleslegesen elnyújtott.

"– Mit kellene megérteni? Király vagyok. A királyok nem tartoznak magyarázattal.
– Az apák igen."

A leginkább azonban Bryce karakterében csalódtam. A Föld és vér házában egy komolytalan partihercegnőt ismertünk meg benne, aki, bár a valódi, intelligens oldalát rejtve tartja a nagyvilág előtt, de mégis van benne önzés, önsajnálat és önpusztításra való hajlam. Az Ég és lélegzet házától azonban mintha teljesen kicserélték volna, hirtelen érdekelni kezdi vadidegen emberek sorsa, és annak ellenére sodródik bele a lázadók tevékenységébe, hogy maga az Aszterek vezetője fenyegette meg néhány héttel azelőtt kínhalállal. Ezután Bryce olyan, mintha kicserélték volna: egy tiszta szívű, önzetlen, talpraesett és odaadó amazon, aki nem hibázik, nem vall kudarcot, minden titokra egyedül jön rá, és minden, amit tesz, helyénvaló. Maga a megtestesült erkölcs, aki harcol minden elnyomottért, és képvisel mindenkit, aki nem tudja hallatni a hangját. Hirtelen valamiféle szupernővé válik, aki… tökéletes. És ez a probléma. Hiszen ilyen ember nincs. Kifejezetten zavart, hogy Bryce efféle szuperhősszerepbe lépett, mert igenis mentse meg a világot, de alig néhány hónappal ezelőtt még inkább ember volt, mint vanír, sántított, gyászolt és alkalmazottként robotolt egy régiségkereskedésben, teljes gőzzel gyűlölve a vér szerinti apját, a testvérét és saját magát is. Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy egy fiatal, átlagos képességű lányból ennyire könnyedén legyen valaki a világa megmentője. Sokkal izgalmasabb és érdekesebb lett volna a történet, ha Bryce képes lett volna hibázni, vagy rosszul gondolni valamit – mint ahogyan az az első részben néhol elő is fordult.

Szívesen beszélnék még bővebben arról, hogyan viszonyultam az egyes jelenetekhez, a mellékszereplőink sorsához vagy a szerelmi szálhoz, de mint mindig, most is a spoilermentesség jegyében készül a bejegyzés, ezért nem folytatom. Sajnos a végkifejletről sem áll szándékomban sokat elárulni, de annyit igen, hogy teljes értékű lezárást kapott a sorozat. Amelyen egyébként megdöbbentem. Igen, ideje volt végre dűlőre jutni az Aszterek és a lázadók csatájában, de: egyrészt a kiadó is határozottan állítja, hogy folytatódni fog még a sorozat, másrészt a széria egyes részei Midgard négy házát állította középpontba, és eddig csak hármat pipáltunk ki közülük. A logika azt diktálja, hogy születnie kellene még legalább egy könyvnek Ezer víz háza címmel, amely valamiképpen a vízilényeket állítja a középpontba. A legfőbb probléma azonban, hogy Maas a Láng és árny házában kivétel nélkül minden fő konfliktust lezárt, megoldotta a főbb szereplőink összes problémáját, és a mellékszereplők részéről is minden fontosabbat. Semmiféle hiányérzetem nem maradt a végére, ezért elképzelni sem tudom, hogyan tervezi továbbgörgetni Maas a történetet. Ugyan Tharion, a sellő sorsa valóban nem lett egyértelműen elrendezve, de az ő problémája szerintem igencsak gyenge alap ahhoz, hogy egy negyedik 900 oldalas regényt ráépítsen a szerző.

Összességében a Láng és árny háza olyan történet volt, amit egyszer szívesen elolvastam, de bőven elég volt az élmény hosszú időre, vagy örökre. Leginkább a főszereplő hiteltelensége és a vérszegény drámák tartottak vissza attól, hogy belefeledkezzek a történetbe. Úgy érzem, a szerzőnek bőven lett volna lehetősége bonyolultabb és izgalmasabb cselekményt alkotni, de több lehetőséget is kihagyott – köztük a legfájóbbat, a Rhysandékkal való találkozást. Egyértelműen a kötet legunalmasabb része volt az a néhány fejezet, amit Bryce Rhysék világában töltött, holott valószínűleg a szerző rajongótáborának 90%-a ezeket a jeleneteket éhezte az Ég és lélegzet háza utolsó szava óta. Mivel ezzel a kötettel a széria számomra teljes értékű lezárást kapott, nem vagyok biztos benne, hogy szívesen folytatnám az esetleges negyedik könyvvel (amiről jelenleg konkrétumot nem tudok, csak az érkezése szándékát). De őszintén, szerintem jobb lenne teljesen elengedni mindenféle folytatást.


5 / 3.5 csillag

Kiadás: Könyvmolyképző (2024)
Oldalszám: 880
Sorozat: Crescent City 3. (Zafír pöttyös könyvek)
Eredeti cím: House of Flame and Shadow (2024)
Fordította: Sándor Alexandra Valéria 
Műfaj: (urban) fantasy, romantikus

A ​szerelem áthidalja a világok közti távolságot is?

Bryce Quinlan soha nem gondolta volna, hogy Midgardon kívül másik világot is megismerhet. De most, hogy ez megtörtént, másra sem vágyik, csak a hazatérésre.

Minden, amit szeret, Midgardon van: a családja, a barátai, a társa. A furcsa új világban rekedve minden erejére és okosságára szüksége van ahhoz, hogy hazajusson, és ez nem könnyű mutatvány, ha fogalma sincs, kiben bízhat meg.

Hunt Athalar átvészelt már néhány mélypontot az életében, de talán a mostani a legmélyebb. Néhány röpke, felhőtlenül boldog hónap után mindennel, amire valaha vágyott, most újra az Aszterek börtönében találja magát, megfosztva a szabadságától. És fogalma sincs Bryce sorsáról. Kétségbeesetten szeretne segíteni a szerelmének, ám amíg nem tud kiszabadulni az Aszterek fogságából, szó szerint meg van kötve a keze.

Bryce és Hunt világa az összeomlás szélén áll, a jövője pedig csak a szétszakított szerelmespáron múlik…

A várva várt folytatásban új dimenziókba emelkedik Sarah J. Maas Crescent City-sorozata.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás


A Könyvmolyképző Kiadónál megjelent Sarah J. Maas nagysikerű Crescent City sorozatának harmadik kötete, a Láng és árny háza. Byce-nak, Huntnak és szövetségeseiknek megannyi veszéllyel kell szembenézniük, hogy helyreállítsák Midgardon a békét, és megdöntsék a fennálló káros hierarchiát. De vajon milyen áldozatokkal jár mindez? Érdemes követni a turnét és válaszolni az állomások feladványaira, hiszen egy szerencsés megnyerheti a kiadó által felajánlott könyvpéldányt!

Nyereményjáték

A nyereményjáték a Crescent City szereplőire fókuszál. Minden állomáson találtok egy-egy nevet, amiből kihagytunk pár betűt. A Ti dolgotok megfejteni, melyik karaktert rejti a feladvány. A megoldást írjátok a Rafflecopter megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

L_d_a Ce_v_s

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

09.24. Kitablar
09.28. Insane Life
09.30. Readinspo

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

A levegő népe-trilógiával először 2019-ben ismerkedtem meg. Nem rajongok a negatív karakterekért, ezért messze nem Cardan herceg volt az, ami lenyűgözött benne, de az első könyv végére egyértelművé vált már számomra is, hogy a véleményem később meg fog változni. Úgy gondolom, a fő sorozatban túl kevés időt és lehetőséget kaptunk a szerzőtől, hogy belelássunk Jude és Cardan gyönyörű kapcsolatába akkor, amikor már mind a ketten megértették végre egymást, ezért örvendek az ehhez hasonló kiegészítő köteteknek.


A Hogyan gyűlölte meg Elfhon királya a történeteket egy rövid, kvázi kisregénynek is titulálható történet, mely Cardan szemszögéből játszódik nem sokkal a trilógia vége után. A fejezetek során Cardan visszaemlékezik életének egy-egy jelentőségteljesebb részletére (pl. gyerekkora az anyja mellett és nélküle, Balekinnel és családjával való viszonya, Nicasiával való kapcsolata), nagyrészt olyan történésekre, amelyekről a trilógia során már értesülhettünk, de talán kevésbé gondoltunk bele, milyen lehetett a hercegnek átélni őket. A visszaemlékezésekben színre lép egy troll is, Aslog, aki több alkalommal is hatással volt a fiatal Cardanra a tanmeséivel, de a jelenben konfliktusba keverednek.

Bár eleinte kissé más jellegű írásra számítottam, végülis szerettem ezt a kiegészítő kötetet. Imádtam Cardan szemszögéből szemlélni az eseményeket, még annak ellenére is, hogy nagyrészt már jól ismert eseményeket éltünk át újra vele. Nem mondhatni azonban, hogy nem adott többletet ez az írás. Cardan szemszögéből olvasva sokkal jobban megértettem, hogyan vezettek a traumái ahhoz a szörnyű stílushoz, amelyet kénytelen volt felvenni és hosszú éveken át páncélként viselni. Holly Black gyönyörűen levezeti ezt a folyamatot. Különösen tetszik az, hogy Cardan egy kőszívű fiúról szóló meséből vette az ötletet. Az sem mellékes szempont, hogy – különösen a végén – Cardan Jude-dal való kapcsolata is kap egy kis mélységet azáltal, hogy belelátunk a herceg szerelmes gondolataiba.

"A gonosztevők csodálatosak. Lehetnek kegyetlenek és önzőek, tükör előtt illegethetik magukat, almákat mérgezhetnek meg, és lányokat ejthetnek csapdába üveghegyeken. Engedhetnek a legrémesebb vágyaiknak, bosszút állhatnak a legapróbb kihágásért, és mindent, de mindent elvehetnek, amit csak akarnak. Persze, végül szöges hordóban végzik, vagy kénytelenek izzó vascipőben táncolni, és nem elég, hogy életüket vesztik, megszégyenülten, fájdalomsikolyok közepette halnak meg.
De mindezek előtt ők a legszebbek e vidéken."

A regény címe ugyanakkor megtévesztő, hiszen nem az a sztori lényege, milyen kapcsolatban van Cardan a történetekkel. A történetek a szöveg keretét és dinamikáját biztosítják, nem pedig a témát. A téma az, hogyan lép túl Cardan herceg a traumáin, és gyógyul ki az ellenszenves viselkedési stílusából.

A téma mellett szerettem még a regény humorát is, amely nem csupán a szövegben, de az illusztrált fejezetcímekben is megjelent. A kötet vizuális kivitelezése egyébként nagyszerű, imádtam a ceruzarajzos stílust és Cardan ábrázolását (de főleg azt). Lenyűgözőnek nem nevezném az illusztrációkat, de azt nem tagadhatom, hogy remekül passzoltak a történet hangulatához.

Mindent összevetve rendkívül örülök, hogy magyarul is megjelenhetett a Hogyan gyűlölte meg Elfhon királya a történeteket. Nem számítottam rá, hogy ilyen szerencsénk lesz, már be is szereztem az angol verziót, és igencsak meglepett végül a kiadó döntése. Úgy gondolom, hogy kifizetődő lesz, hiszen a fent említettek miatt kell a magyar rajongói közösségnek is ez az iromány. Általa nem csupán jobban megértjük Cardan herceget, de átéljük és átérezzük a fájdalmát, ami átformálta őt fiatal korában, és ez empátiára tanít. Az én lelkemnek pedig azért esett jól különösen az olvasása, mert azonosulok azzal a döntéssel, hogy egy felvett, nem teljesen önazonos viselkedési stílussal próbálja elkerülni azt, hogy még több fájdalmat szenvedjen el. A Hogyan gyűlölte meg Elfhon királya a történeteket gyorsan elolvasható, rövid, de annál emlékezetesebb iromány, amit minden rajongónak szívből tudok ajánlani.


5 / 4,5 csillag

Kiadás: Könyvmolyképző (2023)
Oldalszám: 192
Sorozat: A levegő népe 3,5 (Vörös pöttyös könyvek)
Eredeti cím: How the King of Elfhame Learned to Hate Stories (2020)
Fordította: Szabó Krisztina
Műfaj: (urban) fantasy, ifjúsági, romantikus

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy éles nyelvű fiú.

Mielőtt kegyetlen herceggé, majd gonosz királlyá vált volna, kőszívű tündérgyermek volt. A kötet mélyebb bepillantást enged Elfhon titokzatos királyának drámai életébe. Izgalmas részletek a The Cruel Prince – A kegyetlen herceg előttről, kalandok, amelyek a The Queen of Nothing – A semmi királynője után játszódnak, és ismerős pillanatok A levegő népe-trilógiából – mind-mind Cardan szemszögéből.

A sorozat új kötetében visszatérhetünk a szívdobogtató romantikához, veszélyhez, humorhoz és drámához, melyek a világ minden táján elvarázsolták már az olvasókat. Minden fejezethez gyönyörű, megkapó, színes illusztrációk készültek, így tökéletes gyűjtői példány régi és új olvasóknak egyaránt.

Szerezd meg, és hagyd, hogy magával ragadjon!

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás



Bár A levegő népe trilógia már véget ért, egy különleges kiegészítő kötet révén most ismét visszatérhetünk Elfhonba, hogy ezúttal Cardan szemszögéből ismerhessük meg a történet néhány fontos momentumát, és azt is megtudjuk, hogy miért is vált olyan rideggé a későbbi nagykirály. A Könyvmolyképző Kiadó által megjelentetett, gazdagon illusztrált kötetet pedig akár te is megnyerheted, ha velünk játszol!

Nyereményjáték

Ha hozzánk hasonlóan te is végigolvastad A levegő népe trilógiát, akkor mostanra bizonyára jól ismered a főbb szereplőket. Ezért most egy is karakterfelismerésre hívunk: írd meg nekünk a fan artokon látható szereplők neveit a Rafflecopter dobozban!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

03. 20. Utószó
03. 22. Dreamworld – extra
03. 24. Readinspo
03. 26. Hagyjatok! Olvasok!
03. 28. Dreamworld
03. 30. Csak olvass!

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Már nem emlékszem tisztán, mi volt az az ok, amely miatt el szerettem volna olvasni Emma Törzs első történetét. Az biztos, hogy a figyelmemet a cím és az élfestés keltette fel, a borítóba beleszerettem, de igazán csak a témája döntötte el a dolgot. Hogy varázskönyvekről szóló fantasy? Ugye nem gondoltátok, hogy én ezt ki fogom hagyni? Szerencsére a Libri Kiadó jóvoltából ez a tragédia nem következett be.


A Kalotay család nemzedékek óta őriz mágiával bíró könyveket annak érdekében, hogy a bennük lakozó tudás ne kerülhessen rossz kezekbe. A család két lányára, Estherre és Joannára azonban túl hamar szakad rá a feladat (és az ezzel járó veszélyek) terhe. Az idősebbik, Esther 18 éves kora óta járja a világot, minden évben másik országba utazva annak érdekében, hogy édesanyja gyilkosai ne találhassanak rá. Joannát viszont családi otthonukhoz láncolja a kötelesség, hogy őrizze a mágikus könyveket, ráadásul apjuk halála óta ezt egymagában teszi. Sorsuk pedig óhatatlanul is összefonódik egy harmadik fiataléval, Nicholassal, eggyel azon kevés személyek közül, akik új könyveket képesek alkotni.

A Vér, tinta, nővér, írnok legerősebb eleme számomra egyértelműen a könyvek mágiája. Bár sajnos nem lelhető fel sok adat a magyar származású amerikai szerzőről, Emma Törzsről, de van egy olyan gyanúm, hogy a könyvek iránti erős szerelme felelős a témaválasztásért is. Gyakran beszélünk mi, olvasást szerető emberek átvitt értelemben arról, mennyi varázslat rejlik a könyvekben – de a Vér, tinta, nővér, írnok ez szó szerint veszi. Felruházza őket olyan mágikus atmoszférával, melyet egyébként mi is köréjük képzelünk, és amelyre titkon szerintem sokan vágyunk is, hogy valóság legyen. Bár a könyvek efféle mágikus képessége nem egyedi a popkultúrában, de így is lenyűgöző és könnyen megérinti a célközönséget.

"Mi értelme harcolni, ha nincs miért vagy kiért harcolnunk?"

A történet tulajdonképpen három szálon fut. A két nővérnek és Nicholasnak nincs kapcsolata egymással, de egy váratlan történés elindítja azt az eseményláncolatot, mely során a sorsuk összefonódik – ez pedig a Kalotay-nővérek édesapjának halála. Abe-t az egyik vérszomjas könyve öli meg, épp az, amelyet már évek óta tanulmányozott. Még Joanna, aki Abe nyomába lép a könyvek őrzését illetően, sem talál magyarázatot a történtekre. De van egy másik rejtély is, amely a fiatal nőt foglalkoztatja: a mágikus könyvek keletkezésének módja és miértje. Itt jön képbe Nicholas személye, aki birtokolja azt a képességet, amely elengedhetetlen a könyvek létrehozásához. Esther pedig, aki 18 éves kora óta otthontalanul tengődik a világban, talál egy helyet, ahol szeretne megállapodni – csakhogy a biztonsága érdekében hozott szabályok felrúgásának súlyos következményei vannak. Lényegében ezek a regény katalizátorai, melyek meghatározzák a cselekményt.

Azt már kevésbé értékeltem, hogy szó szerint meg kellett küzdenem a haladásért. Az eleje rendkívül vontatott lett annak érdekében, hogy minél lassabban épüljön fel a történet, illetve minél nagyobb feszültséget keltsen. Sajnos ez csak azt eredményezte az esetemben, hogy napokig félretettem és nem szívesen nyúltam hozzá újból. Jó néhány fejezetnek el kellett telnie ahhoz, hogy olyan eseményt találjak, amely miatt érdemes volt gyakrabban is kézbe vennem a könyvet. Ez a vontatottság azonban túlságosan rányomta a bélyegét az élményre ahhoz, hogy teljesen el tudjam felejteni.

Összességében a Vér, tinta, nővér, írnok nem a következő könnyed, hétvégi olvasmányod. Jellemző rá minden, ami egy fantasyra általában (elrepít a valóságból és lebilincselő), de olvasni nem könnyű. Ha azonban sikerül belerázódni, egy szépen megírt, igényes, érdekfeszítő történet lesz a jutalmad. Nem ez lenne a legelső regény, amit a műfajban, vagy akár hasonló témában javasolnék másnak, de ha te is szerelmes vagy a könyvekbe, és imádsz róluk olvasni, rossz választás nem lehet.


5 / 4 csillag

Kiadás: Libri (2023)
Oldalszám: 408
Eredeti cím: Ink Blood Sister Scribe (2023)
Fordította: Borbély Judit Bernadett
Műfaj: (urban) fantasy

Varázslatos ​regény hűségről, árulásról és a mágia feletti hatalom megszerzéséről.

A Kalotay család generációk óta őrzi könyvritkaságokból álló gyűjteményét. Olyan köteteket, amelyek képessé teszik az embert arra, hogy falakon hatoljon át, tükrökön keresztül üzenjen, vagy virágba borítsa a szobát – varázskönyveket, amelyeket a két nővér, Joanna és Esther gyerekkorától fogva csodálattal tisztel, és amelyeknek a megvédésére a családi hagyomány kötelezi őket.
Egyesek ugyanis szemet vetettek a különleges régiségekre, és semmitől sem riadnak vissza, hogy megszerezzék őket. Így aztán Esthernek tizennyolc éves korában el kell hagynia a családját, és minden évben más országba kell költöznie. Csak így kerülheti el azt a végzetet, ami az anyjának jutott, akit vérfagyasztó kegyetlenséggel meggyilkoltak. Joanna pedig bezárkózik a szülői házba, ahol a mágikus könyvek tanulmányozásának szenteli életét.
Amikor azonban az apjuk egy varázskönyv lapozgatása közben hirtelen meghal, Joanna rájön, hogy össze kell fognia évek óta nem látott nővérével, hogy megmentsék a családi örökséget – és az életüket. Azt azonban nem sejtik, hogy a könyvtár mélyén halálos titok várja őket…

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés



Ismerjétek meg a Kalotay testvéreket, akinek a családja generációk óta őrzi könyvritkaságokból álló gyűjteményét. Apjuk halála után a nővéreknek össze kell fogniuk, de vajon mi vár Joannára és Estherre?
Kövess minket ezen az izgalmas blogturnén, és ne feledd, a Libri kiadónak hála a turné végén egy szerencsés olvasónk meg is nyeri a Vér, tinta, nővér, írnok című regényt!

Nyereményjáték

Játékunk ezúttal egy IGAZ VAGY HAMIS játék. Minden állomáson találtok egy állítást, és a ti feladatotok, hogy eldöntsétek igaz vagy hamis! Jó nyomozást!

(Az értesítő levél megküldése után a nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!)

Emma Törzs írónő rák csillagjegyű. IGAZ VAGY HAMIS?

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

02.05. Könyv és más 
02.07. Readinspo
02.09. Dreamworld
02.11. Hagyjatok! Olvasok!

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Régebbi posztok


Üdv!
Sára vagyok, kávé-, könyv- és kisállatfüggő, ellátva némi íráskényszerrel.

Ha szeretnél többet tudni rólam, kattints!

Kapcsolat: readinspo.blog@gmail.com

2026 Reading Challenge

2026 Reading Challenge
Sarah has read 0 books toward her goal of 50 books.
hide
0 of 50 (0%)
view books

A héten népszerű

  • Marissa Meyer: Csillagos egek
  • 50 könyv, amit elolvasnék 2020-ban
  • Hogyan választom ki a következő olvasmányomat?

A hónap könyve (katt)

Katt az értékeléshez

Archívum

  • ▼  2026 (25)
    • ▼  szeptember (2)
      • Kathryn Stockett: Lázadó ​nők klubja
      • Marissa Meyer: Csillagos egek
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (4)
    • ►  június (3)
    • ►  május (6)
    • ►  április (2)
    • ►  március (1)
    • ►  február (1)
    • ►  január (4)
  • ►  2025 (25)
    • ►  december (3)
    • ►  november (4)
    • ►  augusztus (1)
    • ►  július (5)
    • ►  június (2)
    • ►  április (6)
    • ►  március (1)
    • ►  január (3)
  • ►  2024 (65)
    • ►  december (6)
    • ►  november (7)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (7)
    • ►  augusztus (4)
    • ►  július (4)
    • ►  június (5)
    • ►  május (8)
    • ►  április (3)
    • ►  március (1)
    • ►  február (4)
    • ►  január (10)
  • ►  2023 (71)
    • ►  december (12)
    • ►  november (12)
    • ►  október (7)
    • ►  szeptember (8)
    • ►  augusztus (6)
    • ►  július (2)
    • ►  június (5)
    • ►  május (3)
    • ►  április (5)
    • ►  március (1)
    • ►  február (2)
    • ►  január (8)
  • ►  2022 (43)
    • ►  december (8)
    • ►  november (3)
    • ►  október (3)
    • ►  szeptember (2)
    • ►  augusztus (3)
    • ►  július (3)
    • ►  június (2)
    • ►  május (2)
    • ►  április (6)
    • ►  március (2)
    • ►  február (7)
    • ►  január (2)
  • ►  2021 (63)
    • ►  december (3)
    • ►  november (3)
    • ►  október (3)
    • ►  szeptember (4)
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (5)
    • ►  június (9)
    • ►  május (8)
    • ►  április (8)
    • ►  március (6)
    • ►  február (3)
    • ►  január (9)
  • ►  2020 (110)
    • ►  december (6)
    • ►  november (13)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (10)
    • ►  augusztus (12)
    • ►  július (16)
    • ►  június (9)
    • ►  május (7)
    • ►  április (5)
    • ►  március (8)
    • ►  február (8)
    • ►  január (10)
  • ►  2019 (55)
    • ►  december (18)
    • ►  november (11)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (3)
    • ►  augusztus (8)
    • ►  július (9)

Értékelés

  • 1 csillag (2)
  • 1.5 csillag (2)
  • 2 csillag (1)
  • 3 csillag (19)
  • 3.5 csillag (40)
  • 4 csillag (65)
  • 4.5 csillag (60)
  • 5 csillag (142)

Műfajok

antológia (2) chick lit (4) cozy fantasy (2) családregény (4) dark fantasy (10) dark romance (1) disztópia (10) epikus fantasy (5) erotikus (6) esszé (1) fantasy (115) fikció (2) filmkönyv (1) filozófia (1) folk horror (1) grimdark (2) gyerekkönyv (11) hard sci-fi (1) heroikus fantasy (1) high fantasy (21) horror (9) ifjúsági (18) interaktív (3) ismeretterjesztő (28) kalandregény (7) klasszikus (7) krimi (29) képregény (2) lovagregény (1) low fantasy (10) lélektani (5) memoár (13) mese (6) munkafüzet (1) mágikus realizmus (5) napló (2) new adult (25) novella (12) portré (1) pszicho-thriller (4) pszichológia (6) regény (227) romantikus (133) sci-fi (11) skandináv krimi (1) szakácskönyv (4) thriller (29) tudományos (6) történelem (1) történelmi fantasy (6) történelmi fikció (28) történelmi regény (1) történelmi romantikus (1) urban fantasy (15) vers (7) young adult (82) életmód (12) életrajz (5) önfejlesztő (17) önsegítő (3)

Rovatok

#BlogturnéKlub (339) #HAUL (2) #Polc (15) #TAG (12) #Top5 (7) #borítómustra (5) #cikk (33) #filmsorozat (14) #haviösszegző (4) #idézet (11) #interjú (5) #kihívás (6) #könyvértékelés (347) #megjelenések (4) #témázás (5) #érdekesség (3)

Kiadók

Agave (19) Athenaeum (4) BOOOK (2) Bookline (8) Cartaphilus (1) Central Könyvek (1) Ciceró (2) Európa (2) Gabo (3) General Press (4) HVG (1) Helikon (7) Jaffa (4) Jelenkor (5) Kolibri (8) Konkrét könyvek (1) Kossuth (4) Kulcslyuk (1) Könyvmolyképző (97) Labrisz (1) Lampion Könyvek (1) Libri (21) Magnólia (4) Maxim (26) Menő/Manó (24) Móra (3) Next21 (13) Pagony (1) Park (15) Partvonal (4) Trend (2) XXI. század (37) Édesvíz (3)
Created By SoraTemplates | Distributed by GooyaabiTemplates