Eleinte nem érdekelt ez a könyv. Bár Mary E. Pearson sorozata óta sokkal szívesebben nyúlok a fantasy műfaj felé, de A kegyetlen herceg még különböző ajánló bejegyzések elolvasása után sem keltette fel annyira az érdeklődésemet, hogy a várólistámnak akár csak a végére is felkerüljön. Az egyetlen ok, amiért elolvastam az, hogy a Blogturnés listában szerepelt a sorozat második része, és a józan eszemre nem hallgatva jelentkeztem rá. És milyen jó, hogy néha a szívemre is hallgatok!

A történet a tündérek világában játszódik, ahol közel sem olyan az élet, mint a mesében. A halandókat megvetik, igézéssel és tündérgyümölccsel bármikor a hatásuk alá vonhatják őket, máskor viszont kínzással félemlítik meg a közöttük élő embereket. Jude-t és nővéreit a szüleik gyilkosa hozta erre a helyre évekkel ezelőtt, ám az rajtuk áll, hogy megpróbálnak beilleszkedni, vagy inkább megváltoztatják a rendszert.

A világ felépítéséért hatalmas taps jár Holly Black-nek. Alaposan átgondolt, részletesen kidolgozott, és mindez tökéletesen átjön a lapokon. Láttam magam előtt a tájat, a növényeket és az állatokat, és a rendszert is nagyjából megértettem. Egyedül azt sajnáltam, hogy a különböző lények kinézetére nem tért ki az írónő, így még mindig nem tudom hova tenni a goblinokat, phookákat, vízitündéreket, shagfoalokat, barghesteket és a többieket.

Jude, a főszereplő karaktere rengeteget dob a történeten. Kifejezetten mély és komplex személyiségre sikeredett, akinek láthatóan van múltja, abból fakadó céljai és sérelmei, és nem csak a regény ideje alatt történnek vele különleges események. Okos, bátor és erős, de sokat hibázik, így hiteles marad. Imádom, az ikertestvérével ennyire különböző irányba sodorta őket az élet: Taryn nőies szereplő, akinek minden vágya, hogy boldog párkapcsolatban éljen egy tündérrel, Jude viszont lovag szeretne lenni.

Nagyon jól jött, hogy épp a szociológia vizsgám előtt olvastam a könyvet. Érzékeny lélek lévén nehezemre esett a sok kegyetlenkedésről és kínzásról olvasni, amit a tündérek műveltek a halandó ikrekkel az iskolában, de ezt a jelenséget jól rá tudtam vetíteni az egyik megtanulandó fogalmamra. Bár szinte biztos vagyok benne, hogy Holly Black nem szándékosan alakította így a világot, teljesen más szemszögből tekintettem azután a történetre, miután erre rájöttem. A társadalmi ellenőrzés ugyanis - legalábbis aszerint a definíció szerint, ami az anyagomban szerepel - egy olyan (automatikus) folyamat, mely a társadalom sajátosságait védi. Az én értelmezésemben a tündérek tehát azért kegyetlenkednek az emberekkel, mert ezzel magukat védik.

Összességében A kegyetlen herceg egy rendkívül jól felépített, izgalmas történet, tele váratlan fordulatokkal és misztikus elemekkel. Gyorsan olvasható, teljesen leköti az embert. A végső csavar óriási meglepetés volt, de szerencsére nincs kínzó függővége, így a következő kötet beszerzése nélkül is elolvasható.

Semmiféle negatívumot nem tudok kiemelni (a lények bemutatásának hiányán kívül, de lehetséges, hogy ez a következő részekben bepótolódik), így jár neki az 5 csillag. Már értem, mi ez a rajongás körülötte, és nagyon örülök neki, hogy adtam egy esélyt a dolognak. Tegyetek ti is így!

Kedvenc szereplő: Jude - a legvalóságosabb módon az egyik legerősebb női főszereplő, akivel eddig találkoztam

Mindenkinek, aki szereti a young adult fantasy sorozatokat. Aki bírja lelkileg a rengeteg kegyetlenkedést, vagy esetleg már saját maga is átélt hasonlót. És aki szereti az erős női főszereplőket.