Katharine McGee: Királyi élet
Mi történik, mikor a Párválasztó találkozik a The Royals című sorozattal? Katharine McGee Királyi élete engem speciel erre a két nagy kedvencemre emlékeztet erősen. Stílusában és hangulatában inkább az utóbbi: a mai, modern időkben játszódik egy fiktív királyi családdal a középpontban, rengeteg drámával, ármánykodással és csillogással. Dilemmákban és célközönségben azonban az előbbire hajaz. Eleinte tartottam tőle, hogy nem tud majd ennek a kettőnek a nyomdokába lépni, de szerencsére nagyon hamar egyértelművé vált számomra, hogy ezt is imádni fogom. Az viszont meglepett, hogy ennyire!
A könyv alapötlete egyszerűen zseniális. Katharine McGee egy alternatív Amerikát képzel el és tár elénk, amely jelenleg köztársaság helyett alkotmányos monarchiaként működik. Abból a feltevésből indul ki, hogy mi lett volna, ha annak idején, a függetlenségi háború végén George Washingtonnak nem az elnökséget, hanem a koronát ajánlják fel, és ő el is fogadja azt. A szerző szerint a mai napig a Washington-ház ülne a trónon, és mostanában jönne el az ideje annak, hogy megkoronázzák az első női uralkodót – amit egy viszonylag friss törvénymódosítás tesz lehetővé.
A könyv érdekessége, hogy négy különböző, nagyjából egyenlő fontosságú szereplő szemszögéből játszódik, végig E/3-ban. Mindannyian 17-21 év körüli lányok, akik vagy a királyi családhoz tartoznak, vagy pedig erősen, több szálon kötődnek hozzájuk.
- Beatrice, a trónörökös. Világéletében erre a feladatra készült, ami Amerika első női uralkodójaként minimum kétszer nehezebb lesz számára, mint bármelyik férfi elődjének. A nép imádja, és kétségkívül tökéletesen alkalmas jövendő királynénak, de a párválasztás kényszere miatt újfajta kétségei támadnak ezt illetően. Beatrice ugyanis közrendűt szeret, de a régi törvények világosan kimondják, hogy nem házasodhatnak össze. Kérdés, hogy győz-e az egetrengető szerelem a kötelességek felett?
- Samantha, a tartalék trónörökös, Beatrice húga. Mindig is a nővérére irányult minden figyelem, ezért nem meglepő, hogy úgy érzi, az ő személye jóval kevésbé számít a királyi családban. Eszerint is él: féktelen bulizások, csínytevések töltik ki az idejét, és fittyet hány a következményekre. Mikor azonban igazán közel kerül egy sráchoz, akivel komolyra is fordulhatnának a dolgok, rájön, hogy ő számára tiltott gyümölcs.
- Nina, a pénzügyminiszter lánya. Közrendű, de gyerekkora óta szoros barátság fűzi Samanthához, ezért már nagyon régóta tagja az udvari életnek. Titokban szerelmes Sam ikertestvérébe, Jefferson hercegbe, viszont nem biztos, hogy a kapcsolatukkal járó nagy nyilvánosságot és sajtóérdeklődést képes elviselni.
- Daphne, a törtető exbarátnő. Évek óta azért küzd, hogy ő is tagja legyen a királyi családnak Jefferson oldalán, de a srác néhány hónapja váratlanul szakított vele. Ez az “apróság” viszont nem állíthatja meg a terve véghezvitelében, és szó szerint bármint képes megtenni azért, hogy visszaszerezze a herceget.
A Királyi élet középpontjában egyértelműen a szereplők, és a dilemmáik, ármánykodásaik állnak. A szerelmi életük különösen hangsúlyos, a problémák java része is e köré szerveződik, de hogy ne legyen túl csöpögős a történet, megjelennek benne egyéb kérdések is. Kifejezetten tetszett például az, hogy Samantha hogyan képes végül megbékélni a helyzetével, és hogyan azonosul a királyságban betöltött szerepével – ez komoly jellemfejlődést eredményez nála.
A karakterek kivétel nélkül sablonosak (még a mellékszereplők is), de végülis ez számomra egyáltalán nem volt zavaró. Elég kárpótlás, hogy rendkívül részletesen kidolgozta őket McGee – egészen egyedi személyes történeteik is vannak, ami nekem mindig bizonyíték arra, hogy a szerző nem hanyagolta el a dolgot. Kifejezetten örültem, hogy LMBTQ+ és színesbőrű szereplők is vannak benne; nagyon szívmelengetőek azok a jelenetek, ahol Nina két anyja felbukkan.
A főbb szereplők közül a kedvencem Samantha volt: az ő problémáját éreztem a legmélyebbnek, legjogosabbnak, ráadásul ez olyasfajta dilemma, amit szerintem csak fejlettebb érzelmi intelligenciával lehet igazán megérteni. Az, ahogyan ez hatott rá egész életében, és az is, ahogyan végül helyretette magában, mind nagyon reális és hihető volt. Érdekes módon (nem jellemző rám, hogy kedveljem a főgonoszokat) rögtön utána Daphne jön nálam a rangsorban, mivel valamilyen szinten az ő motivációi is érthetők, csak a módszereivel esik óriási túlzásokba. Beatrice viszonylag közömbös volt számomra, mivel kicsit bosszantott, hogy semmiféle személyisége és önálló akarata nincs amiatt, hogy egész életében az uralkodásra készítették. A közös jelenetei a szerelmével viszont irtó édesek voltak, és a lázadásra való hajlamával kivívta a tiszteletemet is. Ninát tudtam a legkevésbé megkedvelni, mert bár a dilemmái teljesen jogosak és reálisak voltak, valahogy túl sok volt már nekem az állandó nyafogása és döntésképtelensége.
A cselekményben – a karakterek jelleméhez hasonlóan – szintén nem tudott nekem újat mutatni McGee. Az események sablonosak, a fordulatok abszolút kiszámíthatók, de ennek ellenére meglepő módon mégis teljesen magával rántott a történet. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy mindegyik szereplő rejteget kisebb-nagyobb titkokat, amelyek csak fokozatosan derülnek ki (sőt, valamit egészen a könyv végéig elhallgat a szerző).
Már önmagában a fentiekből is látszik, mennyire hangsúlyosak a karakterek ebben a könyvben (nem véletlenül pötyögtem róluk ennyit), ehhez képest pedig a történet háttere alig jut térhez. Mégsem volt hiányérzetem ezzel kapcsolatban: bár nyilván érdekelne a fiktív történelme is ennek a fiktív királyságnak, de ez a regény nem disztópia, itt az ilyesmi nem hangsúlyos. Anglia példáján tökéletesen el tudjuk képzelni, hogyan nézhet ki az élet a fiktív amerikai monarchiában, és nagyjából milyen szabályok lehetnek érvényesek ezekben a körökben, ennyi pedig elég. Azért a szerző csöpögtet nekünk morzsákat a királyság kitalált korábbi uralkodóiról (ami elég mulatságos), illetve megemlíti azt is, hogy a világ többi része sem tért át végül a köztársaság államformájára (létezik még az Osztrák-Magyar Monarchia is).
Összességében a Királyi élet az évem egyik legkiemelkedőbb YA fikciója lett, amit a hibái ellenére is maximálisan élvezni tudtam. Szerintem nincs brutális függővége, ezért akit nagyon érdekel, az szerintem nyugodtan elkezdhetni. Nagyon remélem, hogy elég népszerű lesz ahhoz, hogy a kiadó elhozza nekünk a következő rész(eke)t is, mert az biztos, hogy ezt a sorozatot nem fogom félbehagyni!
Értékelés
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szeretne egy drámával és mély érzelmekkel átszőtt YA kötettel kikapcsolódni.
"Választani a királyt vagy a királynőt – micsoda nevetséges ötlet volt! Mindenki tudta, hogy választani csak a bírákat és a képviselőket szokás. Ha a végrehajtó hatalom hízelegni és könyörögni kezdene a népnek a szavazatokért, annak csak katasztrófa lenne a vége. Ez a rendszer a leghitványabb embereket segítette volna a nyeregbe, akik a legnagyobb aljasságokra is képesek a hatalomért."
Oldalszám: 384
Sorozat: American Royals 1. (Dream Válogatás)
Eredeti cím: American Royals (2019)
Fordította: Bihari György
Műfaj: ifjúsági, romantikus, történelmi fikció
Miután Amerika győzelmet aratott a függetlenségi háborúban, a nép felajánlotta George Washington tábornoknak a koronát. Kétszázötven évvel később még mindig a Washington-ház ül a trónon. A dinasztiák többségéhez hasonlóan Washingtonéknál is van egy trónörökös és egy tartalék. Minden gyerek pontosan tudja, mit várnak el tőle. De ők nemcsak felségek, hanem amerikaiak is. Beatrix hercegnő, akire az a sors vár, hogy Amerika első női uralkodója legyen, hirtelen elviselhetetlenül fojtogatónak találja az egész életét kitöltő feladatot. A tartalék senkit sem érdekel, kivéve, ha éppen felrúg valamilyen szabályt, ezért Samantha hercegnőt sem érdekli semmi, leszámítva… leszámítva a fiút, aki szigorúan tiltott gyümölcs számára. És akkor ott van még Samantha ikertestvére, Jefferson herceg. Ha egy nemzedékkel korábban születik, ő lenne a király, de az új öröklési törvény miatt csupán harmadik a trónöröklés rendjében. Az amerikaiak túlnyomó többsége imádja a szédületesen jóképű hercegüket… akinek szívéért két lány – két szélsőségesen ellentétes lány – vetélkedik.
Te hozzámennél egy királyi család tagjához?
Mi lett volna, ha George Washington inkább királlyá koronáztatja magát a függetlenségi háború végén? Katharine McGee szerint mind a mai napig a Washington-ház ülne a trónon. A Maxim kiadó idei újdonságából megtudhatjuk, hogyan képzeli el az írónő az amerikai királyi család mindennapjait, különös tekintettel annak három legifjabb tagjára. Tartsatok velünk, ha tudni szeretnétek, mit gondolunk a könyvről!
Nyereményjáték
A játékunkban a disztópiáknak adózunk. Olyan regényekből hoztunk idézeteket, amelyek az USA jelenéről vagy jövőjéről festenek alternatív képet. Nektek nincs más dolgotok, mint a szerző nevét és az adott könyv vagy a sorozat címét beírni a Rafflecopter doboz megfelelő helyére.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
"Amikor vele vagyok, akkor Americának érzem magam. Akkor nem egy kaszt tagja vagyok, nem is valami program résztvevője. Sőt, rá sem úgy szoktam gondolni, mint aki messze fölöttem áll. Ő egyszerűen csak ő, én pedig én vagyok."
Állomáslista
12.01. Kelly és Lupi olvas
12.03. Sorok Között
12.05. Deszy könyvajánlója
12.07. Pandalány olvas
12.09. Readinspo
0 megjegyzés