Zalka Csenge Virág: A Varjúherceg

by - szeptember 18, 2021


Zalka Csenge Virág két könyve, a Ribizli a világ végén és A kalóz királylány többször is szembejöttek már velem, de valahogy mégsem jutott eszembe alaposabban utánanézni, ki ő, és miről szólnak ezek a kötetek. Aztán fél füllel meghallottam, hogy az előbbivel megnyert egy komolyabb elismerést (mint később kiderült, a 2020-as Év Gyerekkönyve díját), és ez már elég indok volt számomra, hogy megfontoljam A varjúherceg elolvasását. Szeretem ugyan a meséket, de inkább csak filmben fogyasztom őket; könyvformában ritkán kerülnek a kezembe, hiszen nincs olyan fiatal gyerek a családban, aki miatt érdemes lenne gyakrabban szemezgetnem a kínálatból. Ám ennél a példánynál megakadt a szemem a borítón lévő feliraton – vagyis, hogy “ismert népmesék ismeretlen változatai” szerepelnek ebben a gyűjteményben –, innentől kezdve pedig nem volt kérdés, hogy ez engem érdekelni fog.

Mint azt ugyebár általános iskolában megtanultuk, a népmesék annak idején szájról szájra terjedtek, ezért végtelen számú verziójuk van, és nincs egyetlen, eredeti történet sem, amit alapul vehetünk. A legtöbb ismert mesének pedig a világ minden táján megtalálható a helyi változata. Ezeket az adott kulturális légkörre, környezetre szabták, de sokban egyértelműen felismerhetők a jellegzetes jegyek, amelyek alapján összehasonlíthatjuk az általunk ismert verzióval. A varjúhercegben Zalka Csenge Virág úgy válogatta össze ezeket a történeteket, hogy közben figyelt arra is, a női és a férfi főszereplők egyenlő arányban kapjanak helyet benne.

Így olvashatunk a kötetben többek között férfi Csipkerózsikáról és Hamupipőkéről, ami már önmagában különleges, ám még izgalmassá teszi a koncepciót a mesék származása. Ha azt mondom, a világ minden tájáról bekerült a gyűjteménybe valami, azt szó szerint értem: az európai országok történeteitől Ázsián és Afrikán át Dél-Amerikáig mindenhonnan talált a szerző olyan mesét, amit érdemesnek tartott megosztani a magyar közönséggel. Van benne cseh, finn, izlandi, török, román, ugandai, brazíliai, amerikai, dominikai, cajun, és még sorolhatnám.

A mesék típusában is rendkívül változatos ez a kötet. Nem maradhatott ki belőle természetesen a nagy klasszikus Hamupipőke, Hófehérke és Csipkerózsika, amelyekből van libanoni, indiai és szvázi verzió is, de ennél jóval színesebb a kínálat. Megtudhatjuk, hogyan képzelték el az égig érő fát (paszulyt) Nauruban, milyen Rapunzel van Kínában, mennyire szereti a sót a török padisah, mivel leckézteti meg Puerto Ricóban Holle anyó azt, akit meg kell, és így tovább.

A három citrancs című mese illusztrációja

Rettentő izgalmas volt követni a különböző kultúrák folyamatos váltakozását: Kína után Skóciába, majd Libanonba csöppenni, majd Haitira és Szváziföldre látogatni. És ez egyáltalán nem okozott nehézséget. Mindössze apró különbségek voltak a mi európai történeteinkhez képest, például az állatokban és növényekben – hiszen mindenhol azzal meséltek, ami az adott helyen őshonos volt (pl. szövőmadár, citrancs) –, vagy a nevekben. De előkerültek helyi mondák fantázialényei is, például a Nya-Nya Bulenbu szörny az egyik afrikaiban, vagy a jaksaszellem a kínaiban.

Mindezzel valamennyi mese megteremti a saját kultúrájára jellemző légkört, de mivel a történetek alapja nem változik, így továbbra is tökéletesen érthetők maradnak. Ebből úgy tűnt számomra, hogy annak idején, amikor ezek keletkeztek, nem sok különbség lehetett az emberek mindennapi életében, hiába választotta el őket egy világ egymástól. Hasonló dolgok foglalkoztathatták őket, hasonló problémákkal küzdhettek, és ezeket ugyanazokkal a típusú mesékkel oldották, dolgozták fel.

Rendkívül sokat hozzáadott az olvasmányélményhez, hogy a szerző minden egyes meséhez fűz egy rövid magyarázatot is. Ebben elmondja, melyik ismert népmeséhez hasonlít az adott történet, hogyan és kitől gyűjtötte, illetve ha akad benne a kulturális különbségektől fogva érthetetlen részlet, akkor azt is elmagyarázza számunkra. Ebből is látszik, hogy ez inkább egy felnőtteknek szóló mesekönyv – persze nem baj, ha felolvas az ember belőle kisebbeknek is, csupán az elsődleges célközönség a kialakításából adódóan nem a törpe korosztály.

Amellett, hogy kifogástalan a belső, egy egyébként nagyon jól megszerkesztett, igényes, gyönyörű könyvről beszélünk. Az illusztrációk lélegzetelállítóak és színesek (de olyan harmonikus módon) – kár, hogy csak néhány oldalanként kapunk egyet-egyet belőlük, szívesen fogadtam volna még párat. Ebből is látszik mellesleg, hogy idősebb korosztálynak szánták, hiszen a szöveg jelentős túlsúlyban van.

Kedvenc mesét rettentő nehéz lenne választanom, hiszen mindegyik történetben van valami, ami megfogott valamilyen módon. De a legizgalmasabb számomra az egzotikus helyekről, és köztük is inkább az afrikai régióból származók voltak. Egy biztos: nagyon élveztem az olvasását, különösen, hogy épp olyan időszakban került a kezembe, amikor könyv nehezen kötötte le a figyelmemet. Teljesen feltöltött, és tuti, hogy gyakran utána fogok nyúlni a polcra, hogy néhány oldal erejéig újra belefeledkezzek az atmoszférájába.

Összességében nehéz leírni, mennyire imádtam A varjúherceget, és mennyire bánom, hogy nem előbb ismerkedtem meg Zalka Csenge Virág munkásságával. A Ribizlit és a Kalóz királylányt már kívánságlistára tettem, szeretném előbb-utóbb beszerezni mindkettőt, hogy bármikor elővehessem őket, ha ilyesfajta feltöltődésre van szükségem. Illetve komolyan érdemes lenne fontolóra vennem, hogy a jövőben gyakrabban nyúlok gyerekkönyvhöz, mert az tényleg bármikor, bármilyen élethelyzetben tud segíteni.

Értékelés


Kinek ajánlom? Bárkinek, aki egy igazán szívmelengető kikapcsolódásra vágyik, és közben szívesen utazgatna képzeletben a világ egyik pontjáról a másikra.

Kiadás: Móra (2021)
Oldalszám: 208
Kiadói sorozat: Népmesék mai gyerekeknek
Műfaj: mesekönyv, mesegyűjtemény

Úgy ​szeretlek, édesapám, mint a sót! Ismerős mondat, ugye? Ezúttal azonban nem a magyar király legkisebb lánya felel így – ahogy azt gyerekkorunkban megszokhattuk –, hanem a török padisah legkisebb fia. Vajon az ő sorsa is úgy alakul, mint a magyar királylányé? Vagy ezúttal máshogy kanyarodik a történet? Kiderül dr. Zalka Csenge Virág legújabb mesegyűjteményéből. A varjúherceg meséi ugyanis egyszerre kínálják az otthonosság és a felfedezés örömét. Az olvasó számára ismerős népmesék itt közölt, távoli változatai közel hozzák a világ népeit. Megmutatják, mennyi hasonlóság van közöttünk, de azt is, milyen lenyűgözően sokfélék vagyunk. Hiszen Hamupipőke néha fiú, és a három kismalac kalandjai olykor erdei manókkal esnek meg. Így még izgalmasabb! Sorozatunk első része, a Ribizli a világ végén – Régi magyar népmesék mai gyerekeknek 2020-ban Év Gyerekkönyve díjat kapott. A kalóz királylány – Nemzetközi népmesék mai gyerekeknek után itt a harmadik kötet, benne ismerős ízek és a nemzetközi mesekincs sava-borsa.
2020-ban dr. Zalka Csenge Virág kapta az Év Gyerekkönyv írója díjat a Ribizli a világ végén című mesegyűjteményért. A sorozat A kalóz királylány című kötettel folytatódott, a legújabb kötet pedig A varjúherceg című kötet. A szerző gyakorló mesemondó, így a hagyományos történeteket a mai közönség érdeklődésének megfelelően válogatja és fogalmazza újra közérthető és szerethetően mai nyelven. Eközben megőrzi és továbbadja a mesék eredeti cselekményét, fontos kérdéseit és évszázadokon át őrzött, ma is elgondolkodtató, változatos kincseit.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés



A Ribizli a világ végén és A kalóz királylány után ismét mesegyűjteményt olvashatunk Zalka Csenge Virág jóvoltából a Móra kiadónál. A Varjúherceg című válogatás közismert népmesék kevésbé ismert változatait tartalmazza a világ minden tájáról, így a libanoni Hófehérkétől kezdve az indiai Csipkerózsikáig mindenféle különlegességet olvashatunk benne. Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, mit gondolunk a könyvről!

Nyereményjáték

A játékunk keretében minden állomáson megtaláljátok egy-egy ismertebb népmese kellékeit. Ezek alapján kell kitalálnotok, melyik mesére gondolhattunk – de mivel egynek több variációja is létezik, ezért nem csupán egy jó megoldás van.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

aranyalma, köpönyeg, bocskor, ostor


Állomáslista

09.18. Readinspo
09.20. Könyv és más
09.22. Veronika’s Reader Feader

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Talán ez is tetszhet még

0 megjegyzés