Zalka Csenge Virág: A százegy ajtajú palota

by - augusztus 03, 2022

A mesék felnőtt fejjel is megunhatatlanok. Tavaly ősszel volt szerencsém elolvasni a külföldön is híres, díjnyertes mesemondó, Zalka Csenge Virág egyik gyűjteményét, ami teljesen levett a lábamról. A Varjúherceg című kötetben a szerző ismert népmesék különböző változatait gyűjtötte össze a világ minden tájáról. Imádtam a könyvben, hogy kiválóan szemléltette azt, hogy bizonyos történettípusok mennyire fontossá tudnak válni két, akár egymástól teljesen eltérő kultúrában is. És hogy bár a karaktereket és a történetek háttérközegét (helyszínt, éghajlatot, állat- és növényvilágot) az adott kultúrák mesemondói a magukéra formálták az idők során, de bizonyos elemeken mégsem változtattak meg bennük. Ezek mutatják meg, hogy éljünk bárhol a világon, mindannyian hasonló kérdésekkel, problémákkal szembesülünk, amelyeket aztán történetekbe öntve dolgozunk fel.


A Varjúhercegben tehát Zalka Csenge Virág már létező, más gyűjtők által lejegyzett, majd magyarra fordított meséket válogatott össze számunkra. A százegy ajtajú palotában viszont már kicsit más irányt vett a koncepció. Ezúttal ugyanis olyan történeteket gyűjtött össze, melyeket saját maga kreált (igaz, időnként külső segítséggel). A “kreál” szó használata szándékos: a szerző létező meséket és mondákat dolgozott fel, átalakítva azon elemeiket, melyekkel nem tudott azonosulni, és úgy ítélte meg, hogy más verzióban hatékonyabban közli a tanulságot. A külső segítségét pedig általában a kisgyerekekből álló hallgatósága jelentette, akik különféle ötletekkel más-más irányba terelték a meglévő történeteket. Ezzel egyúttal szemléltették azt is, mire van szüksége a korosztályuknak, vagyis mit szeretnének visszahallani ezekből a mesékből.

A kötetben 16 történet található, és, ahogy az előbb említettem, mindegyik Zalka Csenge Virág tollából született. Azért különleges ez a kötet a szerző többi könyvéhez képest, mert ő inkább mesemondóként hivatkozik magára, mint alkotóként, vagyis mások történeteit adja elő a hallgatóságnak. De megvan az oka, miért döntött mégis amellett, hogy kiadja a saját meséit. Erről be is számol nekünk a kötet elején található bevezetőben, és kitér benne arra is, hogyan keletkeztek ezek az irományok. Mindemellett valamennyihez mellékel egy rövid leírást is, melyben pontosítja, melyik, már létező nép- vagy műmeséből, mondából, legendából inspirálódott, vagy éppen milyen szempontokat vett figyelembe az alkotáskor.

Az írásstílusa tökéletes, csodásan leképezi azt a jellegzetes nyelvezetet, amelyet a régi, kedvenc mesekönyveinkben olvashatunk, vagy a Magyar Népmeséket nézve hallgatunk. Számomra ez meglepetés volt, mert nem tapasztaltam még kortárs gyerekkönyvszerzőtől, hogy ilyen jól megragadja ezt a nyelvezetet. De az is igaz, hogy elég ritkán olvasok ebben a műfajban.

A kötetet Orosz Annabella illusztrálta. Aki olvasta az előzményeket (Ribizli a világ végén, A kalóz királylány, A Varjúherceg), annak biztosan feltűnt, hogy ez a borító már egészen más stílusban készült el. Bevallom, hozzám a korábbi kötetek illusztrátorának, Herbszt Lászlónak a stílusa sokkal közelebb áll, és már nagyon összekapcsolódott a fejemben az a fajta dizájn Zalka Csenge Virág nevével. Talán ezért fordulhatott elő az, hogy eleinte nem is igen figyeltem fel A százegy ajtajú palotára a többi könyvújdonság között. Viszont ezzel nem azt mondom, hogy Orosz Annabella alkotásai ne lennének szépek. Talán gyerekkönyvbe még jobban is illenek (itt megleshettek még párat a munkáiból).

Ahogy Zalka Csenge Virág is említi a bevezetőben, a mesékben az a különösen szép, hogy mindenki azt a tanulságot olvassa ki belőle, amely a saját élethelyzetéhez leginkább illeszkedik. Nekem a Gréta és a királynő című történet ragadta meg leginkább a figyelmemet, amely az erős női barátságok éltetésére készült, de számomra egészen más tanulság emelkedett ki. Ebben egy olyan leányról olvashatunk, aki rossz helyre született. Grétát a szülőfalujában megvetették amiatt a tulajdonsága miatt, amely meghatározta őt, és amelyen változtatni nem tudott. De a lány később másik környezetbe került, ahol az addig gyűlölt képessége a legfőbb erényévé vált. Ez számomra azt üzeni, hogy ha valakinek problémája van veled, nem biztos, hogy te vagy a hibás – lehetséges, hogy akkor, abban az időszakban csak nem a megfelelő emberek között vagy.

Összességében, bár tudtam, hogy nem fogok csalódni Zalka Csenge Virág munkájában, de mégis meglepően élvezetes volt olvasni A százegy ajtajú palotát. A Varjúherceget inkább felnőtteknek ajánlottam annak idején, de ez a kötet tökéletes ahhoz, hogy szórakoztassuk a törpekorú családtagjainkat. Elképesztően kedves, jó hangulatú történetekkel van tele, amelyek tényleg a gyerekek igényei, szájíze alapján készültek el – hiszen nem egy alkalommal gyerkőcök is segítettek megalkotni őket. Kíváncsi vagyok, mi kerül ki legközelebb a szerző kezei közül.


Értékelés


Kiadás: Móra (2022)
Oldalszám: 160
Műfaj: mese

2020-ban ​dr. Zalka Csenge Virág kapta az Év Gyerekkönyv írója díjat a Ribizli a világ végén című mesegyűjteményért. Mesekönyvei a magyar és a nemzetközi népmesekincs gazdag világából adnak egyéni és izgalmas válogatást közérthető nyelven, különös figyelemmel a mai gyerekek számára érdekes kérdésekre és történetekre.

A százegy ajtajú palotában sokan megfordulnak: hosszú fülű szamarak és lefátyolozott hölgyek éppúgy, mint kíváncsi hősök. Zalka Csenge Virág meséibe is sokfelől érkeznek vendégek: viking legendákból, hun mondákból és a görög mitológiából egyaránt. Ami közös bennük, az a mese sodró lendülete. Mindegyik történeten érezni, hogy a szerző gyakorlott mesemondó, aki biztos kézzel választja ki a mai gyerekek számára izgalmas témákat az önbizalomhiányos lajhármakitól a darumadár hátán útra kelő hercegnőig.
Az Év Gyerekkönyve-díjas írónak ez a ötödik kötete a Móra Kiadónál. Ezúttal saját meséit adja közre, azaz ebben a gyűjteményben az általa továbbgondolt mesetöredékek és a hallgatóságával együtt alakított történetek olvashatók. Talán ezért is olyan könnyű magunkra ismerni a római kori mutatványosokban, rémült istenekben és hűséges sárkányokban. Hiszen Zalka Csenge mesepalotájában mindenki szívesen látott vendég.



Zalka Csenge Virágnak, Magyarország egyik leghíresebb kortárs mesemondójának nagy sikere van, különösen a Móra Kiadó olvasóinak körében. Idén újabb mesegyűjteményt jegyez szerzőként, melyben ráadásul nem mások által kidolgozott népmeséket, hanem saját alkotásait olvashatjuk. Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, mennyire vagyunk oda és vissza a kötetért.

Nyereményjáték

Minden állomáson találtok egy híres műmese címet. A feladatotok, hogy kitaláljátok, melyik híres mesemondóhoz köthető az adott történet.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A kis gyufaáruslány

Állomáslista

08.03. Readinspo

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Talán ez is tetszhet még

0 megjegyzés