Ha követtek már egy ideje, feltűnhetett, hogy időről időre igyekszem behozni a lemaradásomat a klasszikusok terén is. Charles Dickens többek között egy olyan szerző, akinek életművére rettenetesen kíváncsi vagyok. Legismertebb művét, a Karácsonyi éneket én is olvastam már – igaz, nem rajongtam érte különösebben (ennek ellenére minden filmes feldolgozását megnézem, ami csak szembejön velem, és a legkedvesebb színházi élményemet is egy ennek nyomán készült darab okozta). A David Copperfield, avagy a mai alanyunk talán a harmadik legkedveltebb regénye a Karácsonyi ének és a Twist Olivér után.

David Copperfield – mert nem vagyok hajlandó a magyarítást használni; a Twist Olivért már megszoktam, bár az is teljesen indokolatlan, de itt nem alkalmazkodom – történetét a kezdetek kezdetétől ismerjük meg. Még magzatkorában érte az első szerencsétlenség, mivel édesapja hat hónappal David születése előtt elhunyt. Gyermekévei viszonylagos békességben telnek, azonban mikor édesanyja újra férjhez megy, minden megváltozik. Anyja számára ez az új, reményekkel teli kezdetet jelenti, David sorsa azonban az ellenkezőjére fordul. A következő évek szenvedéssel, nélkülözéssel és sok csalódással telnek a számára. Jobbra fordul-e vajon David élete a végén?

Elsőre engem a regény erősen emlékeztetett a Twist Olivérre – habár azt a történetet még nem olvastam, de nagyrészt tudom, miről szól. Ez a hasonlóságérzet a végére sem múlt el, hiszen összességében mindkettőnek ugyanaz a célja: egy borzasztóan szerethető, ugyanakkor kicsit naiv és jólelkű, illetve rendkívül hányattatott sorsú fiatal fiú karakteren keresztül bemutatni a 19. századi Anglia olykor szörnyű valóságát.

David Copperfield és a szerző élettörténete között sok hasonlóságot felfedezhetünk. Mindettejük gyerekkora viszonylagos békében és jómódban telt, a körülmények szerencsétlen összejátszása következtében azonban mindketten egyik pillanatról a másikra megtapasztalták a nyomort és a nélkülözést. Dickens számára az ebben az életszakaszban megtapasztaltak jelentették későbbi regényeinek fő vonalát és mondanivalóját, mellyel később töretlen, világszintű hírnevet szerzett magának. A David Copperfieldben tehát a szerző saját élményei is elrejtette, melynek tudatában még nehezebb szívvel olvastam a sorokat.

Összességében a David Copperfield egy rettenetesen szerethető regény annak ellenére, hogy a mai, felgyorsult hétköznapokhoz alkalmazkodott ingerküszöb számára lassú és vontatott. Részletes leírások és többszörösen összetett mondatszerkesztés jellemzi, amely az én, a nyelvi esztétikát és a nyelvvel való játékot éltető lelkem számára fantasztikus élmény volt. Ajánlom annak, aki intellektuális utazást tenne a kanapén ülve, és rendelkezik erre néhány, viszonylag nyugodt délutánnal, mikor le tud lassulni. Ez a regény megköveteli.

Értékelés

Kiadás: Menő Könyvek (2023)
Oldalszám: 544
Kiadói sorozat: Örök Kedvencek
Eredeti cím: David Copperfield (1850)
Fordította: Ottlik Géza
Műfaj: klasszikus

Copperfield Dávid kora gyermekévei békességben és boldogságban telnek. Bár édesapja nem érhette meg fia születését, édesanyja, Clara, és hűséges cselédjük, Pegotty szerető gondoskodással veszik körül. Mikor édesanyja feleségül megy a keményszívű Edward Murdsone-hoz, intézetbe küldik, majd anyja korai halála után Londonba kerül, hogy munkával keresse meg kenyerét. Jósorsa összehozza a kalandos életű, ám jólelkű Mr. Micawber-val és annak szerető feleségével. Csakhogy Mr. Micawber az adósok börtönébe kerül. A magára maradt Dávid nénjének, Betsey Trotwoodnak a házába menekül. Nénikéje jóvoltából megnyílik előtte a világ, és nélkülözésekkel teli élete ismét új fordulatot vesz.

A hányattatott sorsú angol ifjú mára klasszikus történetében a XIX. századi angol realista regényirodalom legjelentősebb alakja, Charles Dickens számos személyes történetet elevenített meg, megmutatva, milyen élmények járultak hozzá a leendő író fejlődéséhez.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés

Állomáslista

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥