Marissa Meyer fantasztikus sorozata, a Holdbéli krónikák (Cinder, Scarlet, Cress és Winter) mély nyomot hagyott a szívemben. Az olvasását olyan hosszúra nyújtottam el, amilyenre csak tudtam, hogy minél tovább velem maradjon az élmény. Így a sorozatot a Cinderrel 2021. elején nyitottam meg, de a Winterrel csak az idei év elején zártam le. Rettenetesen rajongtam a főszereplő karakterért, és annak ellenére, hogy nem áll különösebben közel hozzám a sci-fi műfaja (nyitott vagyok rá, de inkább fantasyt választok), a futurisztikus, kiborgokkal és űrhajókkal teli világépítése is lenyűgözött. Mindezek után persze nagyon izgatott voltam az új könyve miatt – ugyanakkor tartottam is tőle, hogy a Holdbéli krónikák nyomába sem fog érni. Melyikre tippeltek? Az utóbbi a nyerő.

Serilda egy kis faluban él az édesapjával, a molnárral. Születésének körülményeiről igen érdekes történetet hallott: állítólag édesapja megmentett egy istenséget a Rémkirálytól, aki hálája jeléül gyermekkel ajándékozta meg a férfit. Serilda különleges ajándékot is kapott az istentől az életén kívül: egy képességet, mellyel történeteket tud mesélni. Csakhogy nem egyszerű történetek ezek, hanem legtöbbször hazugságok, füllentések – legalábbis a falubeliek szerint. A közösség ezért a képességéért megveti Serildát és messziről elkerülik őt. Az átka egyik éjszaka komoly bajba keveri: szembetalálkozik a Rémkirállyal, a vadhajsza vezetőjével, kinek azt hazudja, képes aranyat fonni a szalmából. A Rémkirály a következő holdtöltekor a kastélyába hívatja Serildát, ahol a képessége bizonyítására kényszeríti, halálbüntetés terhe mellett, ha nem teljesíti a kérését.

Ha ismeritek a Holdbéli krónikák legalább egy kötetét, talán a fentiek fényében már jobban érthető a csalódottságom az Aranyfonóval szemben. Nem “egészségesen”, hanem teljesen más ahhoz a stílushoz és mondanivalóhoz képest, amelyet Meyertől eddig kaptam. Mintha nem is ugyanannak a szerzőnek a könyvét olvastam volna, akit annyira megszerettem.

Számomra az olvasási élményt teljes egészében elrontja, ha a főszereplőt nem tudom megkedvelni – és Serildát nem tudtam. Bosszantott, hogy ennyire szerencsétlenül bánik a saját képességével, nem ismeri azt és még irányítani sem tudja. Az, hogy nem tudja tartani a száját, és nincs befolyása arra, milyen történet jön ki rajta, folyamatosan bajba keveri. Olyan, mintha nem lenne kontrollja a saját teste felett, és mintha a képessége irányítaná őt. Az egész furcsa volt számomra és szokatlan.

A regényt szinte egyedüli fénypontját Arany karaktere jelentette számomra. Nem árulok el nagy titkot azzal, ha elmondom, ő az aranykészítő “manónk”, aki végül segít Serildának aranyat teremteni a szalmából a Rémkirály kastélyának pincéjében. Persze már az elejétől sejteni lehet, hogy a személye körül komoly rejtély kering, és a végére egy igazán izgalmas akció bontakozik ki ebből.

Összességében az Aranyfonó számomra önmagában is egy középszerű fantasy történet, nem csak annak a fényében, hogy mit reméltem tőle előzőleg. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy folytatni fogom a második résszel (ha jól tudom, a sorozat duológia), egy rettenetesen izgalmas ponton ért véget a történet, és megöl a kíváncsiság a megoldásáért. Továbbá imádom az olyan pasi-karaktereket, akiket meg kell menteni, Arany pedig igazán belopta magát a szívembe.

Értékelés

Kiadás: Könyvmolyképző (2023)
Oldalszám: 464
Sorozat: Aranyfonó 1. (Vörös pöttyös könyvek)
Eredeti cím: Gilded (2021)
Fordította: Szabó Krisztina
Műfaj: fantasy, young adult

Réges-régen a hazugságok istene megátkozta a szegény molnár lányát, aki most mesterien szövi varázslatos, lenyűgöző történeteit – csakhogy egyetlen szó sem igaz belőlük.

Legalábbis mindenki így hiszi.

Amikor Serilda az egyik történetével magára vonja a gonosz Lidérckirály figyelmét, hirtelen egy szellemektől hemzsegő, sötét világban találja magát, ahol hollók figyelik minden egyes mozdulatát. A király a várbörtönbe zárja Serildát, és megparancsolja, hogy fonjon aranyat szalmából, máskülönben az életével fizet az egyik hazugságáért. Serilda kétségbeesésében akaratlanul megidéz egy titokzatos fiatalembert, aki bele is egyezik,

hogy a megfelelő fizetségért cserébe segít neki. Csakhogy szerelemről nem esett szó az alku megkötésekor…

Serilda hamarosan rádöbben, hogy a kastély falai közt számos titok lapul, és egy ősi átok, amit muszáj megtörnie, ha véget akar vetni a király rémuralmának.

Hagyd, hogy elvarázsoljon!

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥