Katharina Neuschaefer: A világ legszebb mondái
Azért szeretem a mondákat, mert általuk úgy érzem, kapcsolódhatok a régmúlt embereivel, az ő világlátásukkal, érzéseikkel. A mondák, történetek leképezik azt, hogyan éltek, mit tartottak fontosnak, mivel szórakoztatták önmagukat és a gyerekeiket. Fontosnak tartom, hogy ezeket a mondákat ne felejtsük el, időről időre foglalkozzunk velük, tájékozódjuk. Továbbá remek eszköznek tartom őket arra, hogy tágítsuk a gyerekeink világlátását, már viszonylag kisebb koruktól fogva.
A német Katharina Neuschaefer A világ legszebb mondái című könyvében a(z Európában a) legismertebb civilizációk legnépszerűbb mítoszait gyűjtötte össze, méghozzá gyerekbarát formába öntve. A lapokon a skandináv, görög, római, kelta, egyiptomi, germán, válogatott európai és kis-ázsiai mítoszok leghíresebb alakjai elevenednek meg, bepillantást engedve őseink hitrendszerébe. A gyönyörű kiadvány lapjait Bölecz Lilla illusztrációi díszítik.
A kötetben három mondavilág erősen túlsúlyban van a többihez képest – ezek nem meglepő módon a skandináv, görög/római és a kelta (brit). A skandináv esetében a fókusz a világ teremtésén, a legismertebb istenek bemutatásán, majd pedig a világ pusztulásán (és újjászületésén) van. A görög/római válogatásban szerepel többek között Odüsszeusz, Héraklész, a Minótaurosz, valamint Romulus és Remus története. A kelta szakasz pedig Artúr király legendáját mutatja be több mesén keresztül. A kötet többi részében előkerül például Tell Vilmos, Rőtszakáll, a Bolygó Hollandi, Robin Hood, vagy éppen Gilgames.
A világ legszebb mondái olvasása során végig azt éreztem, hogy ezt a könyvet biztosan megtartom addig, amíg a saját gyermekeim (ha leszek olyan szerencsés) a megfelelő korba lépnek az elolvasásához. A mítoszok, de különösen a skandináv mondavilág tudnak rendkívül erőszakosak, véresek, kegyetlenek lenni, Katharina Neuschaefer azonban mindent olyan köntösben tálalt, hogy az tökéletesen befogadható legyen mindenki számára. Itt nem a megszépítésükön van a lényeg, hiszen ezeket a történeteket sokféleképpen el lehet mesélni, és bőven lesz még idejük később szembesülni egyéb verzióikkal.
Akadt ugyan egy-két olyan történet a gyűjteményben, amit egyáltalán nem ismertem korábban, de a kedvencem határozottan a kelta mondavilág bemutatása volt. Az az igazság, hogy Artúr király legendáját darabonként ismertem, de nem egészen volt világos számomra, hogyan kapcsolódnak időben és térben egymáshoz, valamint a személyek egymással. A világ legszebb mondái ezt segített megérteni és kontextusba helyezni.
A könyvvel szemben egyedül annyi ellenérzésem van, hogy teljesen félrevezető a címe. Ahelyett ugyanis, hogy a szerző a világ minden tájáról válogatott volna mítoszokat, megmaradt Európánál, legfeljebb Kis-Ázsiáig és Egyiptomig merészkedett el egy-egy történet erejéig. Egyrészt nem értek egyet azzal, hogy kizárólag európai mítoszokat tituláljunk a világ legszebbjeinek – nem hiszem el, hogy az indián, japán vagy afrikai mondák között ne találnánk hasonlóan érdekeseket. Másrészt ha már a gyerekek világának tágítása a cél, igenis mozduljunk ki a kontinensről. Akkor tudnám maradéktalanul elfogadni ezt a válogatást, ha folytatódna sorozatként, és legalább ennyi mítoszt bemutatna a világ többi tájáról is, akár több részben.
Összességében A világ legszebb mondái a félrevezető címe ellenére is remek válogatás, amit nagyon szívesen adnék a gyermekeim kezébe, ha/amikor lesznek. A Kiadó az olvasását 9 éves kortól ajánlja, és ezzel nem tudok, de nem is szeretnék vitatkozni. A tartalom kedves, könnyen befogadható, olvasmányos és érdekes, és úgy gondolom, csak jót teszünk a gyerekekkel azzal, ha már korán lehetőséget adunk nekik, hogy megismerjék más népek kedvelt történeteit – amelyek egyébként az alapműveltség részét képezik a későbbiekben.
Oldalszám: 208
Eredeti cím: Die schönsten Sagen aus aller Welt nacherzählt (2016)
Fordította: Nádori Lídia
Műfaj: gyermekkönyv
.jpg)
0 megjegyzés