Colleen Hoover: Minden tökéletesed
Mindig óvatos vagyok azokkal a dolgokkal, amelyeket mindenki szeret, és talán egy kicsit szigorúbban is ítélem meg őket, mint általában bármi mást. De hogyha az az adott dolog tényleg jó, akkor azt nem félek beismerni. Colleen Hoover pedig tényleg jó! Nincs a kedvenc szerzőim között, de az új regényeit majdnem olyan lelkesen várom mostanában, mintha ott lenne. Minden története nagy hatással van rám, de a kedvenceim az utóbbi néhány év megjelenései körül kerültek ki. A Verity-t elképesztően élveztem, és nem valószínű, hogy azt bármi letaszítja számomra a dobogóról, de a Merit nélkül szorosan utána kullog. Eddig talán a November 9-et választottam volna harmadiknak, de az a helyzet, hogy döntetlen alakult itt ki az új versenyzővel, aki nem más, mint a Minden tökéletesed.
Quinn és Graham életük legszörnyűbb napján találkoznak egymással először, egy lépcsőházban. A mellettük lévő ajtó mögül összetéveszthetetlen zajok szűrődnek ki, teljesen összetörve a két fiatal szívét. Ám rájuk különösen igaz a mondás, hogy ami valaminek a végét jelenti, az egyben egy másik dolog kezdete is. Így találnak rá egymásra, mint lelki társra – a lehető leglehetetlenebb helyzetben.
Ez a regény azért nagyon különleges, mert a legtöbb romantikus regény befejeződik annál a pontnál, hogy a két főszereplő egymásra talál. Azzal már nem foglalkoznak, mi történik utána kettejükkel, hiszen evidensnek vesszük, hogy – mivel a sors is egymásnak teremtette őket – semmiféle súrlódás nem lehet közöttük a jövőben. Pedig szerintem kifejezetten izgalmas téma, hogy milyen problémák merülhetnek fel egy párkapcsolat különböző szakaszaiban, és a különböző, lehetséges döntések milyen következményeket vonhatnak maguk után. A Minden tökéletesedben Quinn és Graham “összejövés-története” tulajdonképpen csak egy mellékes cselekményszál, ugyanis a könyv lényege a kapcsolatuk válságáról szól.
A regény két idősíkon játszódik tehát. Az “Akkorban” azt követhetjük végig, hogyan talál egymásra a két főszereplő, és mennyire idilli a kapcsolatuk első néhány hónapja, éve. A “Mostban”, a jelenben 7 évvel a házasságkötésük után járunk, és rá kell döbbennünk, hogy Quinn és Graham lényegében a válás küszöbén állnak. A fejezetek során fokozatosan megtudjuk, hogyan és miért alakult így ez a csodálatosnak indult kapcsolat, majd pedig a legvégén választ kapunk rá, hogy megmentik, vagy inkább végleg feladják a házasságukat.
De mindenekelőtt tegyünk egy kanyart a címválasztás felé – sokatokban felmerülhet ugyanis a kérdés, miért ilyen furcsa eredménye lett a fordításnak. Az eredeti és a magyar cím is a történet egyik pontjáról (viszonylag az elejéről) származik, mely során a két főszereplő kínait eszik, és felolvassa egymásnak a saját szerencsesüti-üzenetét. Az egyiküké angolul így hangzik: “If you only shine light on your flaws, all your perfects will dim.” Ugyanezt a mondat a magyar fordításba így került bele: “Ha csak a hibáidra világítasz rá, akkor elhalványul minden tökéletesed.” A lényeg ebben az, hogy angolul helyesen perfect lenne perfects helyett, és ezt a nyelvtani tévedést próbálták valahogyan átültetni a magyar címbe is. Az eredménnyel azonban én magam sem értek egyet. Míg angolul az a potya -s betű nem kifejezetten zavaró, addig a magyar cím teljesen értelmetlen, értelmezhetetlen lett.
Na de vissza a történethez. Általában nagyon könnyen megkedvelem a főszereplőket – különösen, ha egyben narrátorok is –, de Quinnt sajnos nem sikerült. Még annak ellenére sem, hogy több ponton is tudtam volna azonosulni vele. A párkapcsolatuk válságát az okozza, hogy Quinn terméketlen (endometriózisa van), és 6 évnyi próbálkozás után sem esett még teherbe. A nő minden vágya egy kisbaba, és minden alkalommal, amikor szóba kerül a téma, vagy akár csak meglát egy gyerekes párt az utcán, belemar a lelkébe a fájdalom. A férjével pedig már csak peteéréskor hajlandó szeretkezni, mert egyébként a szex is csak a kudarcát juttatja eszébe. Amiatt is ostorozza magát, mert úgy gondolja, Graham sem vágyik másra, csak egy kisbabára. Ezt a belső feszültséget rávetíti a férjére, de nem osztja meg vele a fájdalmát, és hogy mit szeretne. Mindennek a hatására pedig rettenetesen eltávolodnak egymástól, és ezzel lényegében konkrét szavak, tettek nélkül bántják egymást. Teljesen reális forgatókönyv. Részben mindketten hibásak benne, de mégis inkább úgy gondolom, nagyrészt Quinn felelőssége, hogy eljutottak idáig. Már az első kudarcok során teljesen elzárkózott a férjétől, semmit nem osztott meg vele, Graham pedig így egyszerűen nem tudott segíteni neki. Mindemellett Quinn a végén már kifejezetten szörnyen bánt a férfival – szerintem a bántalmazás határát súrolja az, amit művelt Grahammel.
Mindezzel nem azt akarom hangsúlyozni, hogy szörnyeteg az, aki nem tudja, hogyan kezelje a traumáját. Sőt, kifejezetten jó dolognak tartom, ha ellenpéldákat látunk a könyvekben – hiszen annak az is a célja, hogy a könyvben maradjon, és ne történjen meg ugyanaz a valóságban. A probléma itt az volt, hogy Quinn nem kért bocsánatot. Hogy nem ismerte fel a hibáját, meg egyébként is, a szerző sem úgy közvetítette felénk mindezt, mintha hiba lenne.
Összességében, bár tényleg imádtam ezt a regényt, de a fentiek miatt mégsem tudok 5 csillagot adni a Minden tökéletesednek. A koncepciója rettenetesen erős, de a kivitelezésén lehetett volna még dolgozni. Rengeteg potenciál lett volna benne, akár a fentiek terén, akár egyéb témákban, mint amilyen az endometriózis, a párkapcsolati kommunikáció, vagy akár a gyermektelen párok hosszútávú jövőképe. Persze van egy határ, amin túl már nem lett volna fogyasztható, ha mindez bővebben ki van fejtve, és így legalább széles réteg számára befogadható lett a könyv üzenete. Nem egy jó hangulatú történet, de Colleen Hoover fantasztikus stílusában minden nehéz téma könnyen csúszik.
Értékelés
Oldalszám: 304
Kiadói sorozat: Rubin pöttyös könyvek
Eredeti cím: All Your Perfects (2018)
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
Műfaj: new adult, romantikus
0 megjegyzés