Egészen eddig kimaradtam a T. Kingfisher könyveit övező várakozásból. Néhány hónapja viszont megragadt bennem egy ismerősöm félmondata, amelyben a szerzőt emlegette, így tudat alatt elkönyveltem magamban, hogy ez nem maradhat így. Mivel nagyban egyezik az érdeklődésünk és ízlésünk ezzel a bizonyos emberrel, úgy döntöttem, az Éjjeli lakmározót még annak ellenére is bevállalom a megjelenése környékén, hogy a Holtak mozgatóját még nem olvastam. Gyorsan előkerestem hát a regényt a Voiz-on, hogy felzárkózzak Alex Easton első kalandjából.

Az Éjjeli lakmározó nem sokkal a Holtak mozgatója után játszódik. Alex Easton Ruráviából Galláciába, vagyis a szülőhazájába érkezik, hogy a tulajdonában lévő vadászlakban töltsön néhány hetet. Az épületet azonban üresen találja, holott egy gondnok gondjaira volt bízva. Némi nyomozást követően fény derül rá, hogy a gondnok nem sokkal azelőtt, tüdőgyulladásban elhunyt – csakhogy a szóbeszéd úgy tartja, nem a betegség, hanem valójában egy gonosz szellem végzett vele. A moroi-okról azt tartják, olyan emberek visszamaradt lelkei, akiket megszenteletlen földbe temettek, ezért visszajárnak, és álmukban ellopják a még élők lélegzetét. Alex egészen addig nem hisz a falusi legendában, amíg ő maga is meg nem tapasztalja az éjszakai légszomjat.

Nem jellemző rám, hogy horrort olvassak, ám T. Kingfisher könyveire kíváncsibb voltam, mint amilyen komoly az ellenérzésem a műfajjal szemben, ezért (és ha már egyébként is novemberben járunk) hagytam magam bevezetni ebbe a világba is. Előre bocsátom, nem fog gyakran megtörténni, hogy én ilyen tájakon barangoljak. Szerencsére ennek nem kifejezetten az az oka, hogy megijedtem volna, vagy különösebb kényelmetlenséget okoztak volna a horrorisztikus elemek, mindössze nem érzem úgy, hogy ez nekem való műfaj volna. Ám mindent összevetve úgy gondolom, a Sworn Soldier sorozat nem egy rossz bevezetés a horrorba, így ha te nálam nyitottabb vagy, de még nem mertél vele próbálkozni, itt az idő.

A borzongató atmoszférát nem kis mértékben enyhíti Alex Easton csípős humora. Meglepődtem, hiszen az előző könyvben sokkal kevésbé nyilvánult ez meg, ám itt sokkal több tér és lehetőség volt arra, hogy elejtsen egy-egy keserédes megjegyzést, amit imádtam. Kedvelem ezt a fajta humort, és szerintem kifejezetten illett a szöveghez. Magáról Alexről megtudunk további részleteket, így tovább árnyalódik az ő, egyébként kevéssé kibontott karaktere.

A Holtak mozgatójához képest ez a regény kevésbé hátborzongató, de egyben kevésbé érdekes is. Imádtam annak a sztorinak a megoldását, egyszerre volt természetfeletti és realisztikus; inkább talán paranormális. Az Éjjeli lakmározó ezzel szemben teljesen természetfeletti megoldásokkal játszik, ám sajnos kreativitásában számomra nem ért fel az első résszel. Kifejezetten tetszett viszont a folklór, a falusi legendák és a paraszti babonák megjelenítése, amellyel egyúttal megismertük a fiktív országot is, ahol a főszereplőnk született.

Összességében az Éjjeli lakmározó nem ért fel az elvárásaimhoz, de ez nem jelenti azt, hogy nem tudom ajánlani. Ami azt illeti, vegyes érzéseim vannak vele kapcsolatban. Egyszerre tetszik kifejezetten a terjedelme, amely miatt inkább kisregénynek minősül, és gondolom azt, hogy ez nem elegendő egy effajta világ, illetve karakter kifejtéséhez. Egyszerre élveztem, hogy nem terjengős, és éreztem bizonyos szakaszoknál, hogy szívesen olvasnék még róla, hogy több részletet tudjak meg. A szerkesztéssel sem voltam maradéktalanul elégedett: egy-egy részlet a szövegben többször is említésre kerül (ami egy kisregényben igencsak szembetűnő), míg más gondolatokba belekezdenek ugyan, mégsem állnak bele, így a végén is megválaszolatlan kérdésként lebeg előttünk. Mindenesetre azt nem állítom, hogy bánom, hogy elolvastam. Igaz, nem valószínű, hogy megteszem még egyszer, de mindenképpen érdekes tapasztalat volt számomra

Kiadás: Kossuth (2026)
Oldalszám: 224
Sorozat: Sworn Soldier 2.
Eredeti cím: What Feasts at Night (2024)
Fordította: Tamás Gábor
Műfaj: fantasy, horror

Az Usher-házban átélt rettentő megpróbáltatásokat követően Alex Easton nyugalomra, megszokott mindennapokra és napfényre vágyik, ehelyett – Angusnek és Miss Potternek tett szívességként– a család vadászlakja felé, Galláciahideg és nyirkos erdőségének mélyére veszi az irányt.

Amikor Easton megérkezik, a gondnokot holtan találja, ráadásul a vadászlak elhanyagolt, és különös, nyugtalanító csönd telepszik a környékre. A falubeliek arról suttognak, hogy egy lélegzetlopószörnyeteg telepedett meg Easton otthonában. A nyugállományú katona bölcsebb annál, hogy hitelt adna az efféle helyi babonáknak, csakhogy ő is érzékeli, hogy valami nincs rendjén sem az otthonában, sem az álmaiban.

A díjnyertes Holtak mozgatója folytatásában újabb hátborzongató és különös események várnak Alex Eastonra. Ha szereted a sötét, gótikus, horror elemekkel és humorral fűszerezett történeteket, ezt is imádni fogod!

„Hátborzongató, klausztrofób hangulatú és végig lenyűgözően szórakoztató.”- Erin A. Craig

Az Éjjeli lakmározó a Sworn Soldier sorozat második része.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés

Köszönöm a kiadónak a recenziós példányt!

Állomáslista

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Tiktokon és Instagramon! ♥