Hayley Chewins: Aranyfakasztók

by - május 16, 2021


Ritkán olvasok gyerekeknek szánt irodalmat, pedig esetenként kifejezetten jól tud esni az ilyesmi az ember lelkének. Bár, azt be kell vallanom, az Aranyfakasztókat nem éppen emiatt választottam. Elég volt csak egy pillantást vetnem a borítójára, és tudtam, hogy ezt semmi esetre sem szeretném kihagyni. Nem hallottam korábban Hayley Chewinsről, és a fülszövegéből is alig tudtam valamit kihámozni, de valahogy éreztem, hogy ez a könyv egészen különleges élmény lesz. Amiben nem is tévedtem, de erről majd később.

A 12 éves Delphernia Undersea az aranyfakasztók kolostorába zárva tölti mindennapjait. Feladata, hogy a gazdák által teremtett zenét átáramoltassa a csontjain, és aranyat gyúrjon belőle. Csakhogy ő erre már nem képes – sőt, olyanra vágyik, amit számára törvény tilt, és halálbüntetéssel súlyt. Egy nap viszont rájön, hogy nem csak kényszere van az éneklésre: hangjával életet is tud teremteni, ami egészen egyedi képesség. Bár így még kevésbé van biztonságban a kinti világban, Kilences Anya kegyetlenkedései elől bármi áron menekülni szeretne, és erre az első lehetőséget meg is ragadja.

Az első dolog, ami kezdés után rögtön feltűnt, hogy mennyire egyedi nyelvezete van a regénynek. Hayley Chewins nemcsak elképesztően költőien, líraian fogalmaz, de saját szavakat is teremtett a történetéhez (pl. aranyfakasztó, klastromszárnyas), amelyek tökéletesen tükrözik a sajátos stílusát is. Eleinte picit nehéz volt ugyan belerázódni az olvasásba emiatt, de hamar tisztázódott ezeknek a szavaknak a jelentése, és utána már teljes volt az élmény. Nem lehetett könnyű dolga a fordítónak, de Komáromy Rudolf elképesztő munkát végzett.

Az Aranyfakasztók egyébként Hayley Chewins bemutatkozó regénye, ami miatt csak még inkább le vagyok nyűgözve. Rögtön sikerült neki az, ami a többségnek soha: megtalálta a saját, nagyon egyedi és jellegzetes írói hangját. Már csak emiatt is mindenképpen szeretnék olvasni még tőle, ha a többi könyvét is lefordítják (egyelőre csak kettő van, a második The Sisters of Straygarden Place címen jelent meg). Mindemellett az alapötlet is rendkívül különleges, végig azon gondolkoztam, mennyire kell profinak lenni ahhoz, hogy ilyesmi az ember eszébe jusson.


A világépítéssel azonban mégsem vagyok maradéktalanul elégedett. Bár a cselekményhez valószínűleg nem sokat adott volna hozzá, mégis hiányoltam ennek a fantasy helyszínnek, Blightvárosnak a részletesebb bemutatását. Sok kérdésre választ kapunk ugyan (pl. mi az aranyfakasztók szerepe a társadalomban), de épp azok az információmorzsák maradtak ki, amelyek megkönnyítették volna a világ elképzelését. Nem tudjuk meg például, hogyan épül fel a város, hogyan és miből élnek az emberek, mit esznek, vagy egyáltalán mi tartja össze ezt a társadalmat. Viszont nem lehetetlen, hogy a célkorosztálynak nem lesz ilyesfajta hiányérzete, hiszen az ő képzelőerejük lényegesen tágabb, mint egy felnőtté.

A főszereplőnk, Delphernia érdekes és abszolút szerethető karakter. Bár kicsit nehéz elhinni, hogy 12 éves, hiszen annyira érett és talpraesett lány, de a helyzetéből adódóan ez talán nem is olyan meglepő. Különösen örülök, hogy Chewins behozta a családon belüli bántalmazó-bántalmazott vonalat, hiszen több gyerek tud azonosulni az ilyesmivel, mint gondolnánk (köztük én is). Igaz, Delphernia esetében az agresszor szigorúan véve nem családtag, hiszen nincsenek rokoni kapcsolatban Kilences Anyával, de mivel 12 évig ő neveli, és Anyának is nevezi, ebben az esetben tekinthetjük annak. Imádom azt, ahogyan Delphernia reagál erre a helyzetre, és amit végül megfogalmaz tanulságként: nincs elfogadható indok arra, ha valaki bánt téged, különösen arra nem, ha az az illető közel áll hozzád.

Delpherniát tehát nagyon megkedveltem, azonban sajnos a többi szereplő eltörpül mellette. Viszonylag sok karakterrel játszik a szerző, mégis alig tudunk meg róluk valamit. A cselekmény dinamikája viszont talán ezért is kárpótol. Rengeteg minden történik ebben a 200 oldalban, például lelepleznek egy felségárulást, fejlesztik Delphernia képességét, és azt is kiderítik, kik a családtagjai.

A vége számomra egy kicsit kusza volt, ezért is vontam le végül fél pontot az értékelésből. Több dolog is történik itt, amit nem értettem, hogyan lehetséges, és sajnos nem is szán időt a szerző ezek megmagyarázására. Vagy éppen bizonyos, korábban felmerülő kérdések megválaszolására. Mindemellett a végső fordulat is teljesen kiszámítható, már akkor tudtam, mi fog történni, amikor először szó esett a Tengerdalnokról. De végülis az, hogy icipicit összecsapottnak éreztem ezt a rövid szakaszt, nem vont le számomra jelentősen abból az élményből, amit a korábbiakban kaptam ettől a regénytől.

Összességében szerintem az Aranyfakasztók egy csodás ifjúsági regény, amely nem csupán a célközönség (10-14 évesek), de az érdeklődő felnőttek számára is lebilincselő élményt nyújt. A szöveg maga esztétikai élmény, ezzel a borítóval pedig a polc egyik legszebb dísze lesz. Vannak ugyan apróbb hibái és gyengeségei, de talán a fiatalabbak ezeket észre sem fogják venni.

Értékelés


Kinek ajánlom? Mindenkinek, akinek most egy minőségi, gyönyörűen megírt, szívmelengető ifjúsági regényre van szüksége.

"– Tudod, hogy csak a javadat akarom – mondja.
Bólintok, pedig nem tudom, nem, nem és nem. Nem akarhatjuk a javát annak, akit bántunk."
Kiadás: Maxim (2021)
Oldalszám: 288
Kiadói sorozat: Delfin könyvek
Eredeti cím: The Turnaway Girls (2018)
Fordította: Komáromy Rudolf
Műfaj: ifjúsági

Egy titokzatos város különös, viharok által tépázott szigetén a tizenkét éves Delphernia egész eddigi életét az aranyfakasztó lányok kolostorában töltötte, a tengertől és az égtől elzárva. A lányok dolga, hogy amíg odakint a gazdák muzsikálnak, ők bent némán arannyá változtassák a zenét. Delphernia azonban nem képes erre. Amit ő tud, drágább az aranynál. A hangokból új életet teremt. Ám ezt a képességét a kolostorban el kell titkolnia. Delphernia minden vágya, hogy maga mögött hagyja az otthonnak nevezett börtönt, és végre szabad legyen. Egy nap esélyt kap, hogy kijusson, de az ismeretlen veszélyeket tartogat számára. De miközben próbálja megtalálni a helyét, a sziget vészjósló gondnoka meg a titokzatos Királynőgyermek fenyegetésével találja szemben magát. De segítségére lesz egy titokzatos királyfi és egy lázadó lány. Segítségükkel nemcsak megízlelheti a szabadságot és kibontakoztathatja tehetségét, de olyan dolgokat is megtud a múltjáról, amelyek mindent megváltoztatnak. De vajon megtalálja azt, amire igazán vágyik?


Neked mi volt a kedvenc könyved gyerekként?


Hayley Chewins debütáló regénye, az Aranyfakasztók hozzánk is megérkezett a Maxim kiadónak köszönhetően. A turné keretében most 3 példányt sorsolunk ki ebből a csodás ifjúsági regényből, tartsatok velünk, ha ti is az egyikre pályáztok!

Nyereményjáték

Az Aranyfakasztók a kiadó Delfin Válogatásában jelent meg. Játékunkban ugyanebben a válogatásban lévő könyvekből hoztunk nektek idézeteket. A feladatotok, hogy kitaláljátok, melyik regényből származnak, és a címét beírni a Rafi megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

"– Honnan lehet tudni, hogy járt-e elefánt a hűtőszekrényben?
– Honnan?
– A lábnyomokról a vajban."


Állomáslista

05.15. Readinspo
05.19. Könyv és más
05.21. Utószó
05.23. Sorok Között
05.25. Hagyjatok! Olvasok!

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Talán ez is tetszhet még

0 megjegyzés