A tökéletes pár tipikusan olyan könyv, ami sem elsőre, sem sokadszorra nem ragadta volna meg a figyelmemet csak a borító vagy a fülszöveg alapján. Még szerencse, hogy nem teljesen új megjelenés, mivel így már lehetőségem volt véleményeket olvasni róla, és látni, hogy a fogadtatása nálunk is kifejezetten biztató volt. Nem gondolkoztam hát sokáig rajta. Mikor a netflixes adaptáció apropójából egy második turnét is indítottunk (volt már egy a könyv eredeti magyar megjelenése után), rögtön jelentkeztem. Még szerencse, hogy ezután már nem volt visszaút, hiszen eleinte valamiért mégis elhamarkodott döntésnek éreztem. Egészen addig, amíg az első néhány fejezetet el nem olvastam.

A történetről nehéz spoilermentesen beszélni – elég kezdetben annyit tudni, amennyi a fülszövegben is áll. Az alapötlet szerint egy tudós felfedezte azt a gént az emberi DNS-ben, amely alapján megállapítható, hogy ki az egyetlen ember a bolygón, akibe bele kell szeretnünk. Ez az információ bárki számára elérhető, aki rendelkezik okostelefonnal és az arra letöltött DNS-párod nevű alkalmazással. Mindössze annyit kell tenni, hogy a nyálmintádat elküldöd a labornak, és ha a Nagy Ő-d szintén szerepel a rendszerben, egy jelképes összegért cserébe megkapod az adatait. A könyvben 5 különböző ember történetét olvashatjuk, akik így találták meg a saját DNS-párjukat, azonban nem teljesen úgy alakult ez a kaland számukra, mint remélték.

Az 5 történetszál egyáltalán nem kapcsolódik össze, tehát lényegében 5 főszereplőnk van. Mindannyian különböző hátterűek, eltérő problémákkal, anyagi helyzettel és motivációkkal.

Mindannyiuknak ugyanannyi fejezet jut, és ezek ebben a sorrendben is következnek egymás után.

Eleinte kicsit soknak tűnhet, hogy 400 oldalba 5 teljesen különböző történetet sűrített a szerző, de számomra már az elejétől kezdve teljesen követhető volt minden. A főszereplők esetében kellett ugyan két kör (~50 oldal), hogy a nevekhez rögtön hozzá tudjam kapcsolni az oda tartozó sztorit, de magukba a sztorikba sosem keveredtem bele.

A könyv már az első oldalakon teljesen beszippantott. Az elejétől kezdve rettentő pörgős, ami egyaránt köszönhető az izgalmas, fordulatokban gazdag történetvezetésnek és a fejezetek rövidségének is (egy fejezet mindössze néhány oldalas, így összesen 103 van belőle, ami az oldalszámhoz képest elég sok). Mindegyikben történik valami, és jellemzően a legfeszültebb pillanatban, valamilyen drámai kijelentéssel záródnak, így egyszerűen muszáj mindig tovább olvasnia az embernek.

Nehéz megállni, hogy ne lapozz előre és haladj tovább egy-egy karakter történetszálával, de szerintem a feszült várakozás is a regény erősségei közé tartozik, ezért azt javaslom, legyetek erősek. Igaz, sokszor zavart egy picit, hogy amikor az egyik szakasz valami rettentő izgalmas fordulattal zárult, akkor valami mással voltam kénytelen tovább haladni, és ezzel kiszakadtam abból a hangulatból… de jelentősen nem rontott az olvasási élményen, és a végén örültem, hogy nem csábultam el.

A könyv kifejezetten elgondolkodtató, és remek, egészen aktuális kérdéseket vet fel. Ezeknek egy részét maguk a szereplők is megfogalmazzák. Ilyen például az, hogy milyen előnyei és hátrányai lehetnek egy ilyen találmánynak, illetve ezek felülírják-e egymást? Milyen változásokat indíthat be a társadalomban, és azok valóban jók-e nekünk hosszú-, illetve rövidtávon? Tudunk-e rendesen szeretni mást, ha a DNS-párunk már mondjuk meghalt? Egyáltalán akarjuk-e, hogy a tudomány és a technológia irányítsa az életünknek ezt a részét is?

(Én egyébként biztos vagyok benne, hogy szeretném tudni, ki a DNS-párom, ha lenne rá lehetőségem.)

A kedvencem a főszereplők közül Nick volt, mind a személyisége, mind az élethelyzete, mind pedig a saját történetszála miatt. Mandy-t tudtam a legkevésbé kedvelni, mert nagyon bosszantott a jelleme és a döntései, de ettől függetlenül rettentő érdekes volt az ő szakasza is. A másik két lány, Jade és Ellie is izgalmas kalandokba keveredett, de igazán csak Christophert érdemes még kiemelni. Az ő fejezeteiből remekül átjön, mi járhat egy pszichopata ember fejében, és mi késztetheti őt azokra a döntésekre, amiket meghoz. Szerintem kevesen értik csak, mennyire súlyos dolog is ez, és John Marrs könyve erre (is) próbálja felhívni a figyelmet.

Összességében nehéz szavakat találni arra, mennyire lenyűgözött A tökéletes pár. Kezdetben még abban sem voltam biztos, hogy olvasható lesz, de ez a regény nem egyszerűen csak jó, hanem már-már zseniális. Az alapötlet önmagában is izgalmas, de semmit sem ért volna ilyen nagyszerű kivitelezés nélkül. Nem gondoltam volna, hogy ekkora hatással lesz rám, de így történt, és rettentően örülök annak, hogy végül rátaláltam.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás

Minden állomáson egy-egy anagrammát találtok. A feladatotok mindössze annyi, hogy kitaláljátok, milyen szó rejtőzik bennük a DNS-hez kapcsolódóan.

05.28. Readinspo

05.31. Könyvvilág

06.03. Zakkant olvas

06.06. Utószó