Nagyon ritkán történik meg az, hogy kizárólag a borító alapján kerül egy könyv a várólistámra (talán eddig csak az Ahol a folyami rákok énekelnek esetében fordult elő, ám az végül telitalálat is volt), viszont emellett a csodaszép virágos remekmű mellett képtelen voltam csak úgy szó nélkül elmenni. Amikor megláttam, percekig hüledeztem, hogy mégis ki volt képes ilyen csodát alkotni (hát Féder Márta, ki más?), és mindenkinek megmutogattam, aki csak hajlandó volt vetni rá egy pillantást. Ugyan a fülszövege csalódást okozott, hiszen olyan, mintha a történet egy az egyben Margaret Atwood Alias Grace-ének a koppintása lenne, de ekkor én már rég eldöntöttem, hogy ezt nekem olvasnom kell.

A regény a jamaicai születésű angol cselédlány, a mulatt Frances Langton szemszögéből játszódik, akit kettős gyilkosság gyanújával tartanak fogva a Newgate börtönben az 1820-as évek végén. A vád szerint gazdáit, George és Marguerite Benhamet ölte meg kegyetlen módon, azonban ő egyáltalán nem emlékszik arra, hogy ezt valóban elkövette-e. Ennek fényében egyet tehet: az ügyvédjének címzett visszatekintéseiben beszámol a múltjáról és az idáig vezető útról, ezáltal próbálva meg érzékeltetni, miért nem lehet ő a tettes.

Bevallom, az Atwooddal vont párhuzam miatt kezdetben kissé cinikus módon álltam neki az olvasásának: az Alias Grace-ben ugyanis szintén egy cselédlányt vádolnak meg burtális kettős gyilkossággal valahol az 1800-as években, aki ugyancsak nem emlékszik arra, hogy elkövette-e a bűntényt, és éppen emiatt válik érdekessé az élettörténete egy pszichológus számára. Kísérteties a hasonlóság. A kezdeti enyhe ellenérzéseim azonban rögtön az első sor után elpárologtak, és a végére kijelenthetem, hogy akár koppintás, akár nem (egyébként nagyon nem), én kérek még belőle.

Amit szinte mindenki megemlít a könyvvel kapcsolatban - hogy gyönyörűen megírt, magával ragadó, mély érzelmeket kiváltó regény -, azt mind csak alátámasztani tudom. Sara Collins gördülékeny írásstílusa kiváló történetvezetéssel és karakterépítéssel párosul, és mindebből egy jól érthető, követhető, de mégis mély értelmű regény született. Az első szótól az utolsóig alaposan átgondolt írás ez, ami olyan kemény kérdéseket boncolgat, mint a rabszolgaság, rasszizmus, identitás, női jogok, homoszexualitás és igazságszolgáltatás (átvitt és szó szerinti értelmében is).

Maga Frannie Langton igazán érdekes karakter. Mivel minden bizonyíték arra utal, hogy ő követte el a gyilkosságokat, olvasóként talán némi fenntartással kellene kezelnünk a vallomásait, ám ez azután már nem olyan könnyű, hogy tudomást szerzünk az általa átélt szörnyűségekről. Már a származása együttérzést ébreszt bennünk, Frannie ugyanis nemcsak szimpla rabszolgának születik egy jamaicai ültetvényen, hanem mulattnak. Emiatt egész életében kívülállónak érzi magát, sehová sem tartozik igazán, hiszen feketének túl fehér, fehérnek pedig túl fekete. Ám nem csak ez teszi őt különlegessé: megtanul írni és olvasni (a könyvszeretete végigkíséri a történetet), a gazdája tudományos kísérleteiben segédkezik, és eközben sokkal többre vágyik, mint amit ebben a korban nem fehér bőrű nőként valaha megkaphat.

A regényben végigkísérjük az életútját, egészen a gyermekkorától kezdve számol be mindarról, ami őt azzá tette, aki a jelenben. Kendőzetlen őszinteséggel ír mindenről: az öröméről, bánatáról, vágyairól és a bűneiről is. Tisztában van a hibáival, felvállalja a rossz döntéseit, és az akkoriban a társadalmi státusza miatt nevetségesnek számító vágyait. Talán éppen ezek miatt érződik annyira emberinek, annyira hitelesnek a karaktere, amit nem nehéz megkedvelni.

Egy történelmi fikció esetében fontos lenne beszélni a korszak ábrázolásáról is, azonban ez itt most elmarad. Sajnos csak halvány fogalmam van az 1820-as évek Angliájának és gyarmatainak társadalmi berendezkedését, valamint eszméit, ideológiáit illetően, így képtelen vagyok jól megítélni, mennyiben valósághű a regény. Viszont ennek ellenére nekem is feltűntek furcsaságok. Nem tudtam például elhinni azt, hogy ha Madam Benham nadrágot visel, az nem zavar senkit, sem azt, hogy Frannie szobalányként együtt étkezik a gazdáival, vagy éppen azt, hogy a nők közötti homoszexuális viszony nem vált ki nagyobb felháborodást a törvényszékben. Erről a témáról Flora the Sweaterist beszél bővebben az értékelésében.

Összességében Sara Collins debütálása egyszerűen fantasztikusan sikerült. Bár a korszak ábrázolásának pontossága vitatható, az nem kérdés, hogy lenyűgöző, megindító és magával ragadó regény, amely kívül-belül gyönyörű, és amely emlékezetes olvasmányélményt nyújt.

Elgondolkoztam azon, hogy a korszakábrázolás miatt fél csillaggal kevesebbet kapjon tőlem, de jelenleg többet ér nekem a fantasztikus írói munka, mint ez a pár apró pontatlanság. Összességében megérdemli az 5 csillagot és a népszerűséget, ami mostanában övezi.

Borító: igazi mestermunka, ami egészen biztosan a kedvenceim között szerepel majd a továbbiakban. Maga a kép viszont inkább a könyv hangulatát tükrözi vissza, mint a történetet, hiszen a virágoknak nem sok szerepe van benne - de ez részemről egyáltalán nem számít negatívumnak. Örülök, hogy nem követte a külföldi borítók mintáját, mert bár az eredeti angol inkább jellemzi a történetet, ez a virágos csoda mindent felülmúl.

Mindenkinek, akinek van elegendő lelkiereje az emberi sötétségről, bűnökről és kegyetlenségről olvasni. És talán annak is, aki kedvelte az Ahol a folyami rákok énekelneket, hiszen ehhez hasonló a stílusa.



A Libri kiadónak hála idén magyarul is megjelent a jamaicai származású Sara Collins debütáló műve, a Frannie Langton vallomásai. A Costa Book Awards legjobb első regénynek járó díját is elnyert mű a címszereplő személyes vallomásán túlmutatva a rabszolgaság intézményének borzalmaira is rávilágít. Játsszatok velünk, hiszen a kiadó jóvoltából két szerencsés olvasónk meg is nyerheti a könyv egy-egy példányát.

Nyereményjáték

Mivel a Frannie Langton vallomásai majdnem kétszáz évvel ezelőtt játszódik, szeretnénk titeket egy kis időutazásra hívni. Az állomásokon egy-egy rövid meghatározást olvashattok, ami a történet témájához kötődő személyre, fogalomra vagy dátumra utal. A feladatotok annyi lenne, hogy a helyes megfejtést (nevet, fogalmat vagy évszámot) beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő helyére. A helyesen válaszolók közül két szerencsés megnyerheti a könyv egy-egy példányát.

(Figyelem! A sorsolás során véletlenszerűen kerülnek kisorsolásra a címek, amelyen nem áll módunkban változtatni. A megfejtések beküldése után már nincs lehetőség javításra. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Állomáslista

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Metaforaszennyezésre! ♥