Kiss Nikoletta: Régmúlt ​napok fénye

by - április 11, 2021


Két évvel ezelőtt, ősszel került a kezembe Finy Petrától a Marlenka című regény. Nem ez volt a legjobb, amit valaha magyar szerzőtől olvastam, de a hangulata és a témája olyan jól passzolt az évszakhoz, hogy utólag végül összekapcsolódott számomra a kettő. Tavaly is szerettem volna hasonló élményben részesülni, így mikor szembejött velem a Régmúlt napok fénye hirdetése, tudtam, hogy ez megadja majd nekem, amit keresek. A bizalmat csak fokozta ez az elképesztő borító (Féder Márta munkája), illetve a tény, hogy a könyv eredetileg külföldön, német nyelven jelent meg. Azt viszont ekkor még nem is sejtettem, hogy a 2020-as évem egyik legmeghatározóbb olvasmánya lesz.

A történet két idősíkon játszódik, két különböző főszereplővel, két különböző országban.
  • Az elsőben 1949 és 1956 között vagyunk, Budapesten és egy vidéki faluban. Bárdossy Rebeka színésznőnek készül, de édesapja révén nemesi származású. Egy vendéglőben ismerkedik meg Szabó Istvánnal, a festőművésszel, aki menten és végérvényesen beleszeret az elbűvölő fiatal nőbe. Rákosi diktatúrája a szemük láttára épül fel és bontakozik ki, és hamar rájönnek, hogy ebben az új világban csak egymásra számíthatnak.
  • A második idősíkban 2017-ben vagyunk, először Berlinben, majd Budapesten. Anna Rebeka unokája, de semmit sem tud arról, mi történt a nagymamájával az ‘50-es évek elején. Jelenleg egy galériában dolgozik, és csupán azért kezd nyomozásba a gyökereit illetően, mert hozzá kerül Szabó István egyik festménye.

Már az alaphelyzetet is nehéz érthetően, átláthatóan leírni, hiszen annyi szálon fut a történet. Anna szakaszai kevésbé hangsúlyosak, de ugyanúgy fontosak, mivel ő az, aki végül fényt derít a múltban történtekre (és egyébként közben megvan a saját magánéleti dilemmája is). A főbb idősíkon Rebeka és István lassan fejlődő, formálódó kapcsolata a lényeg, de közben rengeteg izgalmat tartogatnak a körülmények. A kommunizmus eleve mindenki életére hatással volt, de Rebekát a nemesi származása miatt különösen rosszul érintette. A vidéki faluban játszódó jelenetek voltak a kedvenceim – kegyetlen helyzetbe kerülnek ők ketten, de lenyűgöző volt követni, milyen hatással van ez a viszonyukra.

A kapcsolatuk egyébként példaként szerepelhetne a szótárban a “se veled, se nélküled”-típusnál. Mikor már úgy tűnik, hogy egy következő szintre lépnek, visszatáncolnak kettőt, és a mínuszról kezdődik minden elölről… Más esetben ez lehet, bosszantó lett volna, de itt inkább csak izgalmas, mint idegesítő. Ez a szenvedélyes viszony az egész regény mozgatórugója, rengeteg fordulatot tartogat.


A főszereplők (István és Rebeka) rendkívül élő karakterek. Sokat hibáznak és sok negatív tulajdonságuk van, de épp ezek teszik őket annyira hitelessé. Rebekát a végére sem sikerült megkedvelnem, hiszen szeszélyes, túl büszke, önző és éretlen jellem, de nagyon jó karakter. Istvánt sokkal jobban szerettem, de sajnáltam, hiszen tipikusan az a férfi, aki bármit képes feláldozni azért, akit szeret; még akkor is, ha a negyedét sem kapja vissza tőle. De még csak nem is vár semmiféle viszonzást.

Az alapanyag (a szereplők, a cselekmény és az alaphelyzet) terén tehát semmi sem sántít, de mindez nem érne sokat, ha a kivitelezés nem lenne olyan, amilyen. Kiss Nikoletta fantasztikusan ír, szépen lassan, de nem bosszantó tempóban bontakoztatja ki a történetet, ugyanakkor a regény mégis mozgalmas, dinamikus. A hangsúlyok éppen ott vannak, ahol lenniük kell, a végkifejlet pedig hatalmasat üt. A fordítás is gyönyörű lett – a szöveg rendkívül olvasmányos, valódi esztétikai élmény.

A múltban játszódó szakasz vége nagyon kegyetlen, de el sem tudom képzelni, hogy máshogy történhetett volna. Ekkorra derül ki ugyanis a könyv két fő kérdése: ki Anna nagyapja (István, vagy valaki más?), illetve hogyan és mikor került Rebeka külföldre. Kicsit befejezetlen és lezáratlan hatást kelt, de éppen ezért életszerű – hiszen csak egy kiragadott időszakot mutat be a szereplők múltjából. Hiába fiktív karakterekről van szó, ezzel a lezáratlansággal azt érezteti velünk, hogy az életük az utolsó legépelt szó után is ugyanígy folytatódik tovább.

A Régmúlt napok fénye azon kívül, hogy szórakoztat István és Rebeka szerelmével, illetve a magyar történelem egyik különleges korszakába kalauzol bennünket, aktuális üzenetet is hordoz. Akadnak benne például elég konkrét és kritikus hangvételű aktuálpolitikai utalások. Ezeknek nem csak a tartalmát imádom, de azt is, hogy végre könyvekben is helyet kap ez a látásmód. Ezen kívül István egyik gondolata (az ‘56-os események kapcsán) nagyon megragadt bennem: azért vett részt a harcokban, mert nem azt akarta később mesélni a gyermekeinek, hogy megfutamodott.

Összességében a Régmúlt napok fénye szerintem méltatlanul kevés figyelmet kapott eddig, és remélem, valamilyen szinten hozzá tudok járulni ahhoz, hogy ez megváltozzon. Rendkívül érdekes, izgalmas és élvezetes regény, ami ezzel a borítóval a könyvespolc egyik éke lesz. Azoknak is bátran ajánlom, akik kicsit tartanak a magyar szerzők könyveitől – bevallom, én is sokszor nehezen veszem fel a stílusukat, de ez a regény messze nem az a kategória.


Értékelés


Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki egy jól kivitelezett, lebilincselő és megható olvasmányt keres, magyar szerzőtől.

"Mi itt egy mélyen megosztott országban élünk. Lövészárkok húzódnak családokon belül. Azon kapom magamat, hogy ha idegenekkel beszélek, először kipuhatolom a nézeteiket. Ha az enyémmel ellentétesek, hamvába hal a kommunikáció."
Kiadás: Libri (2020)
Oldalszám: 460
Eredeti cím: Das Licht Vergangener Tage (2019)
Fordította: Blaschtik Éva
Műfaj: családregény

Budapest, ​1949
A fiatal és ambiciózus Bárdossy Rebekának döntenie kell, hogy a tehetséges, ám nincstelen festő szerelmét viszonozza, vagy a tehetős és jó kapcsolatokkal bíró Breitner professzor udvarlását fogadja el. Gondtalan életére azonban nemcsak ez az érzelmi dilemma vet árnyat, hanem az egyre fokozódó Rákosi-diktatúra is… Vajon képes lemondani az álmairól, és helytállni a történelem viharai közepette?

Berlin, 2017
A fiatal és sikeres galériatulajdonos Anna megtudja, hogy gyermeket vár. Nehéz döntés előtt áll, s ráadásul egy titokzatos férfi is felkeresi berlini galériájában. Az ügyvéd a nagyanyja, Bárdossy Rebeka negyvenes évek végén készült portréját nyújtja át neki. A festmény eredetét kutatva Anna régmúlt idők családi titkainak ered nyomába, hogy utazásának végén nem várt kérdésekre is választ kapjon.
Nikoletta Kiss regényében Budapest, Berlin és Bécs, illetve a 20. századi európai történelem kulisszái között elevenedik meg egy család három generációjának élete és egy különleges szerelem története.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés

A recenziós példányért köszönet a kiadónak! 💖

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Metaforaszennyezésre! ♥

Talán ez is tetszhet még

0 megjegyzés