Leigh Bardugo Grisa-trilógiája (Árnyék és csont, Ostrom és vihar, Pusztulás és felemelkedés) a tavalyi évem egyik nagy felfedezése volt. A szerző nem csak Alina izgalmas és fordulatokban gazdag történetével nyűgözött le: a világ, amit teremtett hozzá, legalább olyan megkapó. Egy pillanatig sem volt kérdés, hogy szeretnék-e még több időt tölteni a Grisaverzumban, ha van rá lehetőség. A Hat varjúval mégis sokat vártam, hiába mondják sokan, hogy számukra messze felülmúlta a Grisa-trilógiát. A sorozatadaptáció, illetve a regény folytatásának megjelenése viszont már elég nyomós indoknak bizonyult, hogy végre előrébb vegyem a várólistámon.

Ezúttal nem Ravkában, hanem Kerch szigetén, a híres kikötővárosban, Ketterdamban járunk. Kaz Brekkert, az éleseszű bűnözőt egy lehetetlennek tűnő küldetéssel bízzák meg: ki kell szabadítania valakit a világuk legjobban biztosított börtönéből. A siker kulcsa azonban nem a terv, hanem az, hogy kit visz magával. Így kerül a csapatába egy szerencsejátékfüggő mesterlövész, egy akrobata kém, egy szívtörő grisa, egy grisákat üldöző fjerdai és egy robbantó.

A Hat varjút igazság szerint épp a témája miatt halogattam ennyi ideig. Sosem voltam olyan, aki a filmekben, könyvekben a rosszfiúkért rajong, de még csak a szimpla antihősös sztorik sem tudtak megfogni. Bár Brekkeréknek mindenre, amit tesznek, megvan a maguk oka, de mégiscsak olyan típusú karakterek, akik nem tudtak igazán közel kerülni hozzám. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a regény végül nem tudott beszippantani.

Pedig a szereplők egyébként zseniálisak – ha nem lennének ennyire jó karakterek, valószínűleg az első 100 oldalon le is teszem a könyvet. A legizgalmasabb közülük egyértelműen Kaz Brekker, akinél eszesebb, ravaszabb szereplővel biztosan nem találkoztam még. Mindig vannak trükkök a tarsolyában, bármilyen szorult helyzetbe is kerüljenek, és bárkin képes átlátni. A legérdekesebb (nekem személyes kedvencem) Inej Ghafa volt, aki akrobata családból származik, de 14 évesen rabszolgakereskedők eladták egy bordélyháznak, ahonnan Kaz szabadította ki a szerződésének megvásárlásával. De a legszórakoztatóbb Jesper Fahey, aki a bosszantó szerencsejátékfüggőségét a mesterlövészi tehetségével ellensúlyozza.

A három központi karakter mellett még Nyinának és Matthiasnak van saját szála. Előbbi egy szívtörő grisa (vagyis képes összeroppantani mások szívét, ugyanakkor szabályozni a is keringést, például megnyugtatni vagy kiütni az embert), utóbbi pedig egy grisákat üldöző drüskelle, egyfajta boszorkányvadász (merthogy a fjerdaiak a grisákat boszorkánynak tartják, és kivégzik őket). Hogy hogy fér meg ez a két ember egy csapatban? Hát, szerelmesek egymásba. Felettébb izgalmas párosítás, ami rengeteg konfliktust szül, ugyanakkor folyamatosan szurkolunk értük, mikor jönnek már rá végre erre.

De még ilyen jól megformált, ennyire élő szereplőkkel sem működött volna a könyv, ha nincs mind a hatuknak megfelelő motivációja erre a küldetésre. Lényegében mindannyian a múltukban elkövetett hibákat és/vagy felhalmozott adósságokat szeretnék törleszteni az ígért jutalomból. Ez természetesen azt is jelenti, hogy – visszaemlékezéses formában – minden karakter háttértörténetét megismerjük. Talán épp az a legjobb a regényben, ahogyan minden szép lassan a helyére kerül, mint egy puzzle-ben.

Több mint egy évvel a Grisa-trilógia olvasása után fantasztikus élmény volt újra belépni a Bardugo teremtette világba. Az eredeti sorozatban jól megismertük már Ravkát (amit Oroszország ihletett), illetve bekukkantottunk Novji Zembe is, de a többi országról – Kerchről, Fjerdáról és Shu Hanról – alig esett szó. A Hat varjú viszont az előbbi két helyen játszódik, de főleg Fjerdában, így a regénynek hála tovább ismerkedhetünk Bardugo Grisaverzumával. Külön öröm volt számomra, hogy Fjerdát a skandináv országok ihlették (most tekintsünk el attól, hogy amúgy egy barbár, elmaradott régiónak alkotta meg a szerző), ráadásul még a könyvben itt-ott felbukkanó fjerdai szavaknak, mondatoknak is erős, svédre-norvégra hajazó hangzása van.

Azonban annak, aki még csak most ismerkedne Bardugo műveivel, mindenképp azt javaslom, hogy az Árnyék és csonttal kezdje, mivel a szerző a Hat varjúban egyáltalán nem fektetett energiát arra, hogy bemutassa az olvasónak a világot. Ez részben jogos, hiszen ez a regény 2 évvel a Grisa-trilógia vége után játszódik (van is utalás benne arra, mi lesz Alina sorsa), tehát azt feltételezi, rendelkezünk már ennyi előismerettel.

Összességében a Hat varjú sajnos számomra a legkevésbé sem múlta felül a Grisa-trilógiát. Valószínűleg ennek a karakterek antihős jellege az elsődleges oka, de az sem segített, hogy sokáig lassúnak éreztem a történetvezetést. Az eleje kifejezetten lassan indult, és a lényeg (a börtönbe való betörés) is csak a könyv felénél kezdődik. Viszont nem mondom, hogy nem érdemes elolvasni, hiszen nem véletlenül áll Molyon jelenleg is 94%-on a csillagozások átlaga.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás

Itt a Hat varjú következő része! A sorozatadaptáció megjelenésével egyidőben hozzánk is megérkezett a Bűnös birodalom, amely Leigh Bardugo csodás Grisaverzumába kalauzol vissza bennünket. Kövesd velünk együtt Kaz Brekker és csapata legújabb kalandjait, és vegyél részt a játékban, melynek végén kisorsoljuk a könyv egy példányát!

A játékunk most az adaptáció köré épül, amely Bardugo két sorozatát (az Árnyék és csontot, valamint a Hat varjút) veszi alapul, és a turnénk kezdésével azonos napon debütál Netflixen. Nincs más dolgotok, mint kitalálni, melyik színész szerepel az egyes állomásokon mellékelt képeken, és beírni a Rafi megfelelő helyére, Bardugo melyik karakterét (!) játssza.

04.23. Sorok Között

04.25. Dreamworld extra

04.27. Readinspo - Hat varjú értékelés

04.29. Sorok Között extra

05.01. Readinspo extra (sorozatajánló)

05.03. Kelly és Lupi olvas

05.05. Readinspo

05.07. Olvasónapló