– Az idő minden sebet begyógyít. Nem igaz, Jack? – Így van – mondom. Pedig én tudom, hogy maga az idő is okoz sebeket.

Azt szokták mondani, bármit megtennék, hogy újra láthassam, csak még egyszer hallhassam a hangját, de azt nem veszik számításba, hogy akkor megint el is veszítenék az illetőt. Hogy nem lesz könnyebb. Sőt, nehezebb lesz. Sokkal nehezebb.

Néha a jó cél érdekében rosszat kell tenned.

Már megtanultam, hogy nem az számít leginkább, amit mondasz. Vagy amit nem mondasz. Ezek hasznos dolgok, néha segítenek. De a cselekedetek számítanak igazán. Csinálj valamit! Csinálj bármit! Tedd meg, amit csak tudsz, és mikor úgy tűnik, mindent megtettél, akkor is tegyél még!

– Tudod az a legdurvább, hogy a kórházban mindig azt kérik, hogy határozd meg a fájdalmad erősségét egy egytől tízes skálán. De az itt lévő fájdalomról senki sem érdeklődik – mutat a fejére. – Vagy arról, ami itt van – a szíve irányába mozdítja az ujját. – Mert az nem mérhető skálán. Nem ismerünk hozzá elég magas számokat.

– Ne félj! Kockáztass! És ha nem jön össze, kockáztass még.

– Az a helyzet, hogy nem áldozhatod be az egész világod, csak hogy bebizonyítsd valakinek, hogy szereted. Össze kell egyeztetni a világaitokat. Többet kell kapnod, nem kevesebbet.

Végül a legkisebb döntések számítanak a legtöbbet.

Az életben semmi nem jön könnyen, de a lényeg, hogy minden egyes nap meghozod a döntést, hogy igenis kitartasz.

Nyereményjáték