Kiadó: Maxim

Karen M. McManus neve már nem volt ismeretlen számomra. Tavaly év elején olvastam a Lehull a lepel című debütáló regényét, amely hihetetlenül lenyűgözött: imádtam az ifjúsági vonallal vegyített krimi jelleget, a karakterek megformálását, és azt, hogy még úgy is képes volt gyanúba keverni a főszereplőket, hogy mind a négyük szemszögéből olvashattuk a történetet. Ezek után nem is volt kérdés, hogy kíváncsi leszek a következő regényére.

Ez a történet egy Echo Ridge nevezetű kisvárosban játszódik, ahol féleletes dolgok történnek. A múltban nyom nélkül eltűnt egy lány, később egy másikat meggyilkoltak, és a tettes azóta sem került elő. A közelmúltban ismét meghalt valaki, és egy ismeretlen alak fenyegető feliratokat hagy a város különböző pontjain. Nem is lehetne ez jobb helyszín a főszereplőnk számára: Ellery ugyanis imádja a rejtélyeket, és feltett szándéka kideríteni, mi folyik Echo Ridge-ben.

Az alaptörténet tehát elég komplex, több izgalmas elemből áll, amelyek már a könyv legelejétől kezdve piszkálják az olvasó fantáziáját - legfőképpen abból a szempontból, hogy mi lehet a kapcsolat a különböző halálesetek és az eltűnés között. Mert hogy van, az nyilvánvaló, hiába nincsenek vele tisztában eleinte még a szereplők sem.

A történetet két ember szemszögéből követhetjük végig. Az egyik a fent már emlegetett Ellery, aki ugyan először jár a városban, de a rejtélyek kiderítése mégis személyes ügy a számára - ennek pedig rendkívül izgalmas oka van. A másik Malcolm, akinek a kisváros szinte minden tagja a bátyját gyanúsítja Lacey meggyilkolásáért, és ez az ő életére is hatással van. Ahogy a regényben ők maguk fogalmaztak: az érem két oldalán helyezkednek el, ugyanis az egyiküknek az áldozathoz, a másikuknak a gyanusítotthoz van köze.

A legjobban a helyszín tetszett a történetben. Nem is lehetett volna jobb környezetet választani, mint egy tipikus kisvárost, ahol mindenki ismer mindenkit, mégis annyi titkot rejtegetnek a lakosok, hogy annak a súlya szinte érződik a könyv lapjain keresztül. Ha valaki gyanúba keveredik, azt még a családja is örökre megsínyli, ennek a hatására pedig a gyanakvás úgy terjed át az olvasóra, mint egy fertőzés.

Kevésbé nyűgözött le ez a kötet, mint anno a Lehull a lepel, de mivel nincs különösebb kifogásolnivalóm rajta, megérdemel egy jó, 4.5 csillagos értékelést. A fél csillagos levonás oka pedig az, hogy nem éreztem vele kapcsolatban semmi különlegeset.

Kedvenc szereplő: Ellery - főleg egy vonása miatt, ez pedig a krimikért való rajongása, amivel tudok azonosulni