Namrata Patel: Meena Dave őszinte élete
Elég elöljáróban annyit elmondanom, hogy már az első fél oldaltól fogva imádtam ezt a regényt? Ne aggódjatok, nem tudom le ennyivel a 2024-es év első könyvértékelését, mindössze a figyelmeteket szerettem volna felkelteni egy fantasztikus regényre. Ha ugyanis én könyvesboltban vagy az online piactéren nézelődnék, nem biztos, hogy éppen egy efféle könyv megvásárlásán gondolkoznék el. A fülszöveg nem tesz komoly ígéreteket, a központi témája pedig az identitáskeresésnek egy olyan szűk szegmense, amellyel az olvasók többsége nem feltétlenül tud azonosulni. Ráadásul a fontosabb szereplői amerikai indiai bevándorlók, az indiai kulturális örökség pedig szándékosan hangsúlyos szerepet játszik a történetben. Mindezek miatt úgy gondolom (ne legyen igazam), hogy a Meena Dave őszinte élete nem fogja olyan mértékben felkelteni a magyar olvasók figyelmét, mint amelyet megérdemelne. Ám épp ezért fontos a bloggerek munkája: figyelmeztet arra, mit nem szabad kihagynod.
Meena Dave-nek nincsenek gyökerei. Csecsemőként fogadta örökbe egy gyermektelen házaspár, és bár korán rájött, hogy sem bőrszínben, sem a csontozatában nem hasonlít hozzájuk, a származása mindig is tabu maradt a családjában. Egy szerencsétlen baleset következtében viszont Meena 16 éves korában elvesztette imádott szüleit, ezért már nincs is lehetősége pótolni a hiányzó lyukakat a múltjában. Már épp megbékélt ezzel a helyzettel, mikor meglepő hírt kap: örökölt egy értékes ingatlant egy idős, de ismeretlen indiai hölgytől. Meena rövid időre beköltözik a váratlan ajándékba, remélve, hogy kiderítheti, ki volt Neha Patel és mi késztette őt erre a döntésre.
Látható, hogy az alaptörténet semmi olyannal nem kecsegtet, amelyet ne láttunk/hallottunk volna már néhányszor ilyen-olyan verzióban. A központi rejtély sem különb ennél, hiszen nem okoz különösebb meglepetést a végkifejlet. Hogy mi teszi mégis érdekessé ezt a regényt? A főszereplő identitáskeresése, illetve az, ahogyan Meena lerombolja, majd újraépíti a saját magáról alkotott képét a cselekmény során megtudott újdonságok alapján.
Meena Dave a kezdetekkor még olyan ember, aki a gyökértelenséget és az otthon hiányát azzal kompenzálja, illetve kezeli, hogy ide-oda utazgat a világban. Nemzetközi fotóriporterként még lakása sincs sehol a világon, holmijai pedig bőven elférnek egy bőröndben és kézitáskában. Az éjszakákat hotelekben és kanapékon tölti, kevés emberi kapcsolata pedig többnyire online zajlik. Szülei titkolózása miatt még azzal sincs tisztában, milyen etnikumhoz sorolhatná magát, pusztán találgathat ezt illetően. Abban a pillanatban azonban, hogy a múltjai hézagjai kitöltődni látszódnak, Meenát már nem elégíti ki korábbi életvitele. És ezt számomra izgalmas volt végigkövetni.
A változásban jelentős szerepet játszik az a közösség is, amelybe az örökségével együtt bekerülni kényszerült. A társasház ugyanis, ahol az ingatlan található, egyedi szabályokkal rendelkezik még a lakóközösséget illetően is. Az itt élők szoros közelségben élnek, jól ismerik egymást és – talán túlságosan is – részt vesznek egymás életében. Ez a nyitottság olyannyira végletekig menő, hogy még a lakásuk ajtaját sem zárják a társasházon belül. Ebben az egyenletben Meena – aki a szülei elvesztése után el sem tudja képzelni, hogy valaha ennyire megbízzon másokban – nem érzi magát komfortosan. Mindez számomra rendkívül elgondolkodtató volt. Én magam sosem éltem faluban, de még a nagyszüleim révén sem kerültem soha ilyen környezetbe, ezért mindig is kényelmetlen volt, ha valaki túlságosan belemászott az életembe. A korunkra jellemző elmagányosodás azonban komoly veszélyt jelent az olyan, sündisznó-hajlamú személyiségek számára, mint amilyen én vagy Meena Dave vagyunk, ilyenkor pedig a hasonló (lakó)közösségek szó szerint életet menthetnek. Jól látható, hogy Meena számára is csupán azért nem komfortos a helyzet, mert nincs hozzászokva a hasonló figyelemhez, de egyébként meghatja a közösség kedvessége.
A regénynek van még egy rendkívül érdekes eleme: az indiai kultúra. A társasházat történelmi okokból (ebbe most ne menjünk bele) kizárólag indiai etnikumú családok lakják, akiknek felmenői generációkkal ezelőtt költöztek Amerikába. Bár asszimilálódtak (pl. tartják az amerikai ünnepeket), erősen igyekeznek megőrizni az indiai örökségüket. Az étkezésük, az indiai ünnepek tartása, valamint az életstílusuk mind erősen tükrözi a gyökereiket. Olvasóként egyrészt érdekes volt megfigyelni egy effajta bevándorlóközösség erősen kevert kultúráját, másrészt izgalmas volt látni, hogyan reagál mindezekre Meena, aki még a saját etnikumát illetően sem kapott soha egyenes választ senkitől.
Összességében a Meena Dave őszinte életét nagyszerű élmény volt olvasni. Az alaptörténet nyomán eleinte könnyen gondolhatjuk azt, hogy nehezen fogunk tudni azonosulni a főszereplő gondjaival, azonban a regény hamar bebizonyítja, hogy tévedünk. Rendkívül érdekes és aktuális kérdéseket feszeget, amelyek sokkal mélyebbre nyúlnak, mint a bevándorlók problémái. A hatást pedig csak fokozza, hogy fantasztikusan megírt, illetve fordított szövegről van szó. Ha a következő kortárs adult fiction olvasmányotokat keresitek, teljes szívből tudom ajánlani. És bár nem szívesen biztatok senkit a halogatásra, de a szezonálisan olvasni szeretők számára azt javaslom, hogy valamikor októbertől februárig kerítsék sorra, mivel a könyv reagál az ebben az időszakban zajló ünnepekre is.
Oldalszám: 321
Kiadói sorozat: KULT Könyvek
Eredeti cím: The Candid Life of Meena Dave (2022)
Fordította: Vereckei Andrea
Műfaj: kortárs
Meena Dave nomád fotóriporter. Nincs családja, állandó lakcíme, nem kötődik sehová, senkihez, akkor érzi jól magát, ha távolságtartó módon, a kamera lencséje mögül szemlélheti a világot. Magányos életvitele azonban feje tetejére áll, amikor örököl egy Boston történelmi városrészében található lakást. Ösztönösen el akarja adni, továbbra is utazgatni akar, de beindul az újságíró szimata: hogyan kötött ki egy idegen otthonában – érdekelni kezdi az ügy mögött rejlő sztori. Eldugott jelek vezetik nyomra, közben felbukkan három indiai származású nagynéni és egy jóképű szomszéd. Meenával egymás után csupa olyasmi történik, amiről eddig el se tudta volna képzelni, hogy megeshet vele. És az új információk birtokában muszáj feltennie magának a kérdést: voltaképp ki is ő?
.jpg)
0 megjegyzés