Holly Black: A fogoly trónja

by - június 17, 2025

Te tapasztaltad már, hogy nem kötnek le olyan történetek, amelyeket néhány évvel ezelőtt még imádtál volna? Sajnos mostanában gyakran átélem ezt az érzést. Hiába vagyok tisztában azzal, hogy természetes, mennyivel másabb impulzusokra vágyom felnőttként, mint tinédzserként, nehéz nemet mondani arra, amin egy korábbi éned nem is hezitált volna. Pontosan ezt érzem A fogoly trónja, illetve az egész Az elrabolt örökös sorozat kapcsán. Teljesen elvarázsolt annak idején A kegyetlen herceg, melynek világában a mai főszereplő történetünk játszódik, csakhogy már A semmi királynőjét sem sikerült maradéktalanul élveznem. És ezzel jött el az a pont, amikor azt mondom, akárhány bőrt szeretne még Holly Black lehúzni erről a szériáról, én abban már nem szeretnék részt venni.


Az előző kötet végével igencsak szorult helyzetben hagytuk ott Oak-ot: Wren, a Fogasudvar újdonsült királynője börtönbe vetette az árulása miatt. Oak tisztában van azzal, hogy megérdemli a büntetést és a lány haragját, de a fogságot nehezen viseli. Nap mint nap azon töri a fejét, hogyan tudná visszaszerezni Wren bizalmát, és közben megvédeni őt attól, hogy felesleges diplomáciai bonyodalomba keveredjen Elfhonnal az ő bebörtönzésének köszönhetően. Oak ugyanis rájött, menthetetlenül beleszeretett a lányba, és addig nem nyugszik, amíg helyre nem állít mindent, ami elromlott.

A fogoly trónja Az elrabolt örökössel ellentétben már inkább Oak szemszögéből mutatja be az eseményeket. Nagyon kedvelem Wren karakterét, ezért eleinte furcsa és kényelmetlen volt számomra a váltás, de végső soron tökéletesen indokolt. A szerző nagyobb feszültséget tud kelteni azzal, hogy Wren gondolatait nem narrálja, továbbá a lényeg ezúttal Oak tetteiben mutatkozott meg.

Igen kíváncsi voltam, milyen módon oldják fel a kettejük között húzódó konfliktust, különösen, hogy az ő párosuknak valóban érdemes volt szurkolni. Sajnos a kelleténél jobban tudok azonosulni Wren azon vágyával, hogy végre szeresse valaki, hiszen egész addigi életében mindenki átverte és megsebezte. Oak pedig, bár valóban követte ezt a mintát, de nem a rosszindulat vezérelte, és nem követett el megbocsáthatatlan bűnt.

"– Az a fajta szerelem vagy, ami akkor születik, ha két lélek tisztán látja egymást – lép közelebb hozzá Oak. – Még akkor is, ha félnek hinni, hogy ez valóság lehet. Imádlak. Játszani akarok veled. Meg akarom veled osztani a szívem minden igazságát. És ha tényleg hiszed, hogy szörnyeteg vagy, hát legyünk együtt szörnyetegek!"

Értékeltem azonban azt is, hogy ebben a regényben már aktív szereplőként tűnik fel Jude és Cardan is. Az előzőben csak említés szintjén jelentek meg, reméltem, hogy ebben a részben többet kapunk belőlük. Szerintem ennek a sorozatnak az is célja volt, hogy lássuk, mi történt a kedvenc szereplőinkkel az eredeti széria lezárását követően, ehhez pedig szinte kötelező volt őket is megszólaltatni. Rengeteg utalás volt az abban történtekre, amelyekre már csak halványan emlékszem, mégis élvezetes volt nosztalgiázni.

Úgy érzem viszont, hogy ez a kötet épp azzal okozott csalódást, amellyel valószínűleg inkább le szeretné nyűgözni az olvasókat. Rendkívül szövevényes és bonyolult cselekményt mutat be, azonban ez számomra olyannyira átesett a ló túloldalára, hogy inkább hagytam ott lezuhanni. Képtelen voltam koncentrálni a regény többségére, és emiatt nem tudtam élvezni. Sajnos pontosan olyan dinamikára épült, mint a sorozat első tagja: az első 200-300 oldala lagymatag, a történetszálak felépítésére koncentrál, majd az utolsó 50-60 oldalon gyorsan lecsap minden labdát. Sokáig nehezen visz a cselekmény, majd hirtelen fogalmad sincs, hova kapd a fejed. Ezt sajnos nem tudtam értékelni.

Összességében A fogoly trónja valószínűleg nem fog többé a kezembe kerülni, de nem bánom, hogy elolvastam. Mind Wren, mind Oak karakterét sikerült úgy felépítenie az írónőnek, hogy abszolút megérdemeltek egy külön sorozatot, a kapcsolatuk pedig rendkívül bájos és szívmelengető. Maga a sorozat azonban már minden varázsát elveszítette számomra, így nem tudtam igazán élvezni a regényt. Szerencsére jelenleg úgy néz ki, ez duológiának készült, így több rész már nem várható belőle, bár úgy érzem, Holly Black azért fenntartott néhány lehetőséget annak, ha esetleg megrendelne még egy kötetet a kiadója. Mindenesetre senkit sem szeretnék eltántorítani attól, hogy tegyen vele egy próbát, igyekeztem hangsúlyozni, hogy nem az írás minősége hatott rám úgy, ahogy, hanem szimplán nem talált meg engem ez a történet, és ugyanezek valószínűleg egy igazi rajongót nem zavarnának.


5 / 3.5 csillag

Kiadás: Könyvmolyképző (2025)
Oldalszám: 360
Sorozat: Az elrabolt örökös 2. (Vörös pöttyös könyvek)
Eredeti cím: The Prisoner's Throne (2024)
Fordította: Sugár Fruzsina Beáta
Műfaj: fantasy, ifjúsági, romantikus

Egy fogságba vetett herceg. Egy bosszúra éhes királynő.
És egy háború, ami újraírhatja Elfhon jövőjét.

Oak herceg súlyos árat fizet az árulásáért. A messzi észak jeges fogságában, a hófödte vidék új szörnykirálynőjének akaratához láncolva csak ravaszságára és sármjára támaszkodhat, ha túl akar élni.

Cardan nagykirály és Jude nagykirályné a végletekig hajlandó elmenni, hogy kiszabadítsák elrabolt örökösüket, így Oak választásra kényszerül. Vagy megpróbálja visszanyerni annak a lánynak a bizalmát, akit mindig is szeretett, vagy hű marad Elfhonhoz, és megdönti Wren uralmát – még akkor is, ha ezzel őt is a pusztulásba taszítja.

Ahogy a háború fenyegető felhői egyre gyülekeznek, és minden sarokban új árulás lesi áldozatát, Oaknak rá kell ébrednie, hogy leleményessége közel sem elegendő ahhoz, hogy minden szerettét biztonságban tudhassa. Vajon kinek a sorsát pecsételi meg?

Add át magad a sodrásának!



Csupán néhány hónapja jelent meg Az elrabolt örökös, amely ismét Elfhonba kalauzolt minket, mostantól pedig már a duológia második, egyben befejező részét is olvashatjuk a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából. Térj vissza velünk a tündérek világába, és tarts a bloggereinkkel a blogturné állomásain. Ha pedig játszol velünk, akkor akár meg is nyerheted a könyv egy példányát.

Nyereményjáték

A fogoly trónja ismét Tündérföldére kalauzol minket, így a mostani játékunkban olyan könyvek nyomába eredünk, amelyekben szintén tündérek szerepelnek. Találjátok ki, hogy a blogokon szereplő idézetek mely könyvekből származnak, és a megoldást írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

„A tudomány csarnokában sose találsz tündért. Hogy miért? Mert a tudomány nem akar mást, mint elméleteket bizonyítani, és megérteni a világmindenséget. A tudomány mindent takaros, logikus, könnyen magyarázható csomagokba pakol. A tündérek varázsosak, szeszélyesek, illogikusak, megmagyarázhatatlanok. A tudomány nem tudja bizonyítani a tündérek létét, következésképpen persze mi nem létezünk. Ez a fajta hitetlenség végzetes a tündérekre nézve.”

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

06.07. Utószó
06.09. Kitablar
06.17. Readinspo

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Talán ez is tetszhet még

0 megjegyzés