Taylor Jenkins Reid: Egyetlen szerelmeim
Taylor Jenkins Reid az a népszerű szerző, akit én nem kedvelek különösebben. Nem utáltam a könyveit, viszont nem találtam meg bennük azt a pluszt sem, amely miatt az olvasók többsége megőrül érte. Sem a Daisy Jones & The Six, sem pedig a Szikrázó Malibu nem ragadott magával – számomra egyszerű történetek, melyeket egyszer, legfeljebb kétszer elolvasok az életem során, de egyébként hamar elfelejtem őket. Hogy miért próbálkozom mégis az életművével? Lényegében azért, mert nem szeretek kimaradni a népszerű könyvek körül csapott felhajtásból. És ha nem így teszek, nem találkozom az Egyetlen szerelmeim című könyvével, amely viszont teljesen elvarázsolt.
Emma Blair egy csendes amerikai városban nő fel idegesítő nővérével és könyvesboltot vezető szüleivel. A Blair házaspár álma, hogy nyugdíjba vonulásuk után boltjukat a két lányuk vezeti tovább – Emma viszont nem kér ebből a jövőből. Nemsokára találkozik Jesse-vel, aki ugyancsak szenved a szülei által rárakott tehertől, ezért a két fiatal egymást támogatva képes nemet mondani az elvárásokra. Hamar összeházasodnak, és minden lehetséges szabadidejüket utazással töltik. Csakhogy Jesse nem tér haza az egyik ilyen útjáról. Emma sokáig gyászolja élete szerelmét, és közben fenekestől felforgatja addigi életét. Visszatér a családjához, és olyan döntéseket hoz, melyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna számára. És találkozik egy férfival is (gyerekkori ismerősével), akivel képesnek érzi magát a továbblépésre. Már éppen a házasságot tervezik, amikor egy ismeretlen számon Jesse keresi Emmát – aki tehát mégiscsak életben van.
A regény időben nem teljesen lineárisan halad. Egy rövid kis bevezetőben eleve megtudjuk, hogy Jesse, Emma első férje vissza fog térni a “halálból” valamikor a regény közepén. Ezután viszont nagyot ugrunk az időben vissza, egészen Emma gyerek-tinédzserkoráig. Eleinte nem egészen értettem, miért szükséges időben ennyire távol kezdeni a történetet, de hamarosan értelmet nyert ez a döntés. Itt fekteti ugyanis le a szerző az alapokat: Emma Jessevel való mély kapcsolatának eredetét, a könyvesbolt átvételével szemben érzett ellenérzéseit és így tovább. Mindez szükséges ahhoz, hogy megértsük azon döntések sorozatának jelentőségét, melyeket Emma Jesse “halála” után hoz meg.
A regény első felében a szerző gyönyörűen végigvezet bennünket Emma Jesse-vel való kapcsolatán. Így maximálisan átérezzük, mit jelent(ett) számára a férfi, milyen volt a kapcsolatuk, milyen közös pontjaik voltak. A veszteség, amit Emma a férfi halálhíre kapcsán érez, a mi csontunkba is ugyanúgy belemar, és együtt sírunk a fiatal özveggyel. Később ugyanez megismétlődik Sammel. Az előzmények fényében tökéletesen átérezzük, milyen jelentősége van annak az átalakulásnak, melyen Emma keresztülmegy a Sammel való kapcsolata során, és tisztán látjuk, mit jelent számára a férfi – mind önmagában, mind az első férjéhez viszonyítva.
Marie a pultra bámulva elgondolkodik, majd kissé bátortalanul, de újra beszélni kezd.
– Szerintem nem az itt a kérdés, hogy melyiküket szereted jobban. Szerintem igazából azt kellene eldöntened, hogy melyik Emma akarsz lenni, az, aki Jesse mellett vagy aki Sam mellett lennél."
Mindemiatt a regény központi konfliktusa, vagyis az, Emma melyik férfit válassza Jesse hazatérését követően, ránk is komoly hatással van érzelmileg. Ezen a ponton ötletem sem volt, mi lesz a végső megoldás, de őszintén szólva nem is az a fajta olvasó vagyok, aki ilyeneken mereng két fejezet között. Helyette érdekes volt megfigyelni azt, hogyan reagál Emma erre a lehetetlen helyzetre, illetve hogyan viselkedik az egyik, majd a másik férfi jelenlétében. Talán annyit elmondhatok spoilermentesen, mennyire megdöbbentett, hogy az egyikük jelenlétében mintha teljesen elfeledte volna a másikat.
A szerző dilemmára adott válasza viszont zseniális. (Szerintem ez nem komoly spoiler, de aki még ennyit sem szeretne tudni, nyugodtan ugorja át a bekezdést!) Az egyetlen elfogadható tanáccsal Marie, Emma nővére áll elő, aki azt javasolja a nőnek, hogy ne arra koncentráljon, kit kellene választania, hanem arra, kicsoda, milyen ember is ő? Hogy aszerint döntsön, melyik Emma szeretne lenni: az, aki Jesse mellett volt, vagy az, akivé Sam mellett vált. Szerintem ez a lehető legnagyszerűbb tanács, amelyet erre a dilemmára válaszként meg lehetett fogalmazni, ráadásul olyan javaslat, amelyet mi magunk is megfogadhatunk a saját életünkre vonatkozóan – és nem kell ahhoz ennyire nehéz helyzetbe kerülni. Működhet akár párkapcsolati, akár karriertémában, vagy bármi másban.
Összességében imádtam az Egyetlen szerelmeimet, pedig igencsak kiábrándultam Taylor Jenkins Reidből a korábbi élmények hatására. Egyedül azt bánom, hogy nem Egyetlen igaz szerelmeim lett a végső magyar címe, mint ahogy akkor tervezték, amikor tudomást szereztem a megjelenéséről. Szerintem sokkal kifejezőbb, figyelemfelkeltőbb és izgalmasabb választás lett volna, illetve jobban tükrözte volna a történet központi dilemmájának nehézségét. Sőt, ha jól emlékszem, engem eleve ez a címverzió győzött meg arról, hogy olvasnom kell ezt a könyvet. Lényeg a lényeg, az Egyetlen szerelmeimet még Taylor Jenkins Reid-szkeptikus olvasóként is melegen ajánlom várólistára helyezésre, mert zseniális.
Oldalszám: 368
Kiadói sorozat: Arany pöttyös könyvek
Eredeti cím: One True Loves (2016)
Fordította: Hajdú Beáta
Műfaj: romantikus
Emma Blair huszonévesen feleségül megy a gimnáziumi szerelméhez, Jessehez, és maguk mögött hagyva az otthonukat és az otthoni elvárásokat, kitalálják a saját életüket. Belevetik magukat az utazásba, élveznek minden boldog pillanatot, megragadnak minden izgalmas kalandot.
Ki az ő egyetlen szerelme? Mit jelent tiszta szívből szeretni valakit? Emma tudja, hogy a szívére kell hallgatnia. Bár értené, hogy az mit súg neki!
0 megjegyzés