Nem túlzok, ha azt mondom, hogy nincs olyan könyv, amelynek a megjelenését jobban vártam volna a Bábelnél ebben az évben. Három évvel ezelőtt ismerkedtem meg a szerző első regényével, a Mákháborúval, amely nagyon hamar kitüntetett helyet kapott a kedvenceim listájában. Lenyűgözött a császárkori Kínán alapuló világépítése, valamint a nyers, szókimondó írásstílusa, mellyel az erőszakos, durvább jeleneteket ábrázolta. Ezeket a részleteket kizárólag olyan események ihlették, amelyek a történelem folyamán valamikor, valahol tényleg megtörténtek. Áttételesen szerepel benne például a nankingi mészárlás, Kína Japánnal való fagyos kapcsolata, az ópium pusztító hatása, vagy éppen a keresztény hittérítők erőszakossága. A Mákháború az a dark fantasy sorozat,  amely potenciálisan nagyobb közönséget is képes magával ragadni, de a zsenialitása különféle szakmai díjakkal is elismert. Rettenetesen boldog voltam, amikor megtudtam, hogy Kuang nem fog megállni annál a három monstrumnál, melyet az első sorozatához írt, és hamarosan egy újabb monumentális fantasy regényre számíthatunk tőle.

A Mákháború-sorozathoz kapcsolódó bejegyzéseim és értékelések: Mákháború, Sárkányköztársaság, Mi inspirálta R.F. Kuangot a Mákháború megírására?

A Kanton városában végigsöprő járvány miatt egy kínai kisfiú elveszíti az egész családját és brit nevelőnőjét. Amint ez megtörténik, egy titokzatos férfi jelenik meg az otthonában,  egyenesen Angliából, és jövőt kínál neki. A fiúnak, aki a Robin Swift nevet választja magának, egész hátralévő életét a nyelveknek kell szentelnie. A férfi vállalja a taníttatását, cserébe Robin mindent megtesz annak érdekében, hogy egy anyanyelvinél is folyékonyabban beszélje a férfi által kiválasztott nyelveket. Csakhogy nemsokára Robin rájön, hogy olyan eszköz képeznek belőle, amely képes lehet arra, hogy háborút indítson a saját szülőföldje ellen. Felismeri, hogy a Bábel, a nyelvekről folytatott minden kutatás színhelye egyúttal Anglia zsarnokságának egyik legfontosabb építőköve is. Robin pedig ezt nem hagyja annyiban.

A történet az 1800-as évek Angliájában játszódik, központi helyszíne pedig az oxfordi kampusz, amit a szerző a saját elképzelései szerint alakított át. Itt kap helyet a Bábel is, amely lényegében a nyelvészeti tanszék – ebben tárolják az összes nyelvészeti kutatást, melyet az elmúlt évszázadok során végeztek Angliában. Az Oxfordon kívül a regénynek két fontos, központi eleme van: a fordítás és a nyelvek, valamint az “ezüstmunka”, amely a történet mágiusságát biztosítja (de erről majd később).

A Bábel a világ legfontosabb fordítóközpontja, amely a lehető legmélyrehatóbban foglalkozik a nyelvekkel. Célja, hogy a tudósai jobban értsék az adott nyelvet, mintha anyanyelvi beszélői lennének – ehhez pedig nem csupán a szavait és nyelvtanát kell tökéletesen elsajátítaniuk, de a szavaik eredetét, mélyebb jelentéstartamát is ismerniük, érteniük kell. A lényük részévé kell tenniük az adott nyelvet, gondolkodniuk és álmodniuk kell rajta, hogy az tökéletesen beléjük ivódjon. Ez elsősorban két dolog miatt szükséges: a fordítás és az ezüstmunka (következő bekezdés) tökéletes elvégzéséhez. A fordítás kapcsán ugyanis a regény azt vallja, a szavak jelentéstartamának különbségei miatt sosem lehet egy adott nyelv szövegét tökéletesen átültetni egy másikra. Az adott szöveg minden nyelven egy kicsit mást fog jelenteni, ha pedig olyan szót is tartalmaz, melyet egyszerűen lehetetlen lefordítani más nyelvre, az még bonyolultabbá teszi a helyzetet. Imádtam, hogy a regény tele van különböző példákkal erre több nyelvből is (pl. kínai, francia, német, angol) – ez különösen izgalmassá, és persze hitelessé tette a leírtakat.

A Bábelben azonban nem csupán fordítókat képeznek, hanem egyúttal olyan szakembereket is, akik képesek bánni az ezüsttel. Kuang világában az ezüstnek ugyanis mágikus tulajdonsága van. Rudakat formáznak belőle, melyekre, ha két különböző nyelven felgravíroznak szavakat, azok az adott szópár jelentése alapján fognak viselkedni. Ilyen rudak találhatók Anglia-szerte, szabályozva a közműveket, biztosítva egyes épületek stabilitását, valamint játékszeréül szolgálva a gazdag, arisztokrata családoknak. A végzett bábeli tudósok feladata az, hogy olyan szópárokat gravírozzanak a rudakra (az általuk beszélt nyelveken), amelyek a lehető legjobban lefedik a működésük célját, és ebben – a különböző jelentéstartamuk miatt – kiegészítik, illetve erősítik egymást.

A regény első felében a főszereplőnk, Robin a tanulmányaira koncentrál. Szorgos diák először otthon, majd az egyetemen, az oxfordi Bábelben. Közben pedig megismerkedik a barátaival, akik csakugyan olyan számkivetettek, mint ő félig kínai származású diákként: az indiai Ramy-val, a női neme miatt diszkriminált Letty-vel, illetve a fekete és ugyancsak női mivolta miatt kinézett Victoire-ral. A könyv második felére azonban valami visszavonhatatlanul tönkremegy, és ezért Robin kapcsolatba kerül a Brit Birodalom ellen lázadók csoportjával – melyet egyébként a tulajdon bátyja vezet. Mindennek megfelelően a regény első fele jóval kevésbé eseménydús (de nem kevésbé érdekes), míg a második felére igencsak felpörögnek az események, és egyúttal a feszültség is a tetőfokára hág.

Lényegében minden adott volt ahhoz, hogy imádjam ezt a regényt – de sajnos valamiért mégsem állt olyan közel hozzám, mint a Mákháború az első pillanattól fogva. Kuang írásstílusában a legkevésbé sem csalódtam, és úgy gondolom, a fordítással szemben sincs kivetnivalóm. A témaválasztás különösen kedvező számomra, hiszen rettenetesen érdekel minden, ami a nyelvvel kapcsolatos. Már egészen fiatal koromtól fogva gondolkodom az anyanyelvem különböző szavainak jelentéstartamain, és szövegírás során mindig is figyeltem arra, hogy a lehető legkifejezőbb, legodaillőbb szinonimát találjam meg minden esetben. Továbbá rengeteg nyelven tanulok és szeretnék is a jövőben. Kicsiként folyékonyan beszéltem finnül (amit mára sajnos teljes mértékben elfelejtettem), francia kéttannyelvű középiskolába jártam, és az angol alapvető, jelenleg pedig németül és norvégul tanulok. Ha pedig ez a kettő már biztosabb szinten van, az olaszba is szeretnék belekóstolni, de a norvéggal a dán és a svéd nyelv is kitárulna előttem. Lényeg a lényeg, a könyvben szereplő minden, a nyelvekkel kapcsolatos részlet elkápráztatott. Mégis hiányzott belőle valami, amely miatt ez nem ért fel számomra a Mákháború zsenialitásához. Talán a karizmatikus, bátor főszereplő hiánya, vagy az igencsak visszafogott fantasy világépítés okozhatta, ezt nem tudom megmondani. Mindenesetre ez nem olyasmi, amit a könyv értékét minősíti, csupán szubjektív benyomás.

Összességében a Bábel egy izgalmas fantasy regény, melyben nem csupán a történet, hanem a mögötte álló tudásanyag is lenyűgöző. Boldoggá tesz, hogy jelenleg minden közösségi média-felület méltatja, hiszen ez a bizonyíték, hogy egy nagyobb közönség is kezdi megismerni a szerző munkásságát. Rebecca F. Kuang az a fiatal írónő, aki minden szempontból méltó erre. Bár a Bábel számomra meg sem közelítette a Mákháború szintjét, de rettenetesen kíváncsi vagyok a következő könyvére (Sárga), melyet már idén elolvashatunk magyarul.

Kiadás: Agave (2023)
Oldalszám: 640
Eredeti cím: Babel (2022)
Fordította: Horváth Vivien
Műfaj: (urban, történelmi) fantasy, mágikus realizmus

Traduttore, ​traditore: A fordítás mindig egyben árulás is.

1828, Kanton. Robin Swift elárvul a kolera következtében, és hamarosan Londonban találja magát a titokzatos Lovell professzornak köszönhetően. Ott éveken keresztül tanul latint, ógörögöt és kínait, hogy felkészüljön a napra, amikor beiratkozik a patinás Oxfordi Egyetem Királyi Fordítói Intézetébe – másnéven a Bábelbe. A torony és annak hallgatói a fordítói világ szíve, és ami még fontosabb, a mágiáé is. Az ezüstmunka – a fordítások közben elsikkadó jelentést ezüstrudak segítségével hasznosító tevékenység – a briteket páratlan hatalommal ruházta fel, mivel ezt a misztikus eljárást a Birodalom gyarmati terjeszkedésének szolgálatába állították.

Robin számára az Oxford utópia, amely által tudásra tehet szert. A tudás azonban meghajol a hatalom előtt, és mint Britanniában nevelkedett kínai rájön, hogy a Bábelt szolgálni nem jelent mást, mint elárulni a szülőföldjét. Ahogy halad a tanulmányaival, Robin a Bábel és az árnyak közt rejtőző, a birodalmi terjeszkedést megállítani akaró szervezet, a Hermész Társaság közé szorulva találja magát. És, amikor Britannia alaptalan háborút hirdet Kína ellen az ezüst és az ópium miatt, Robinnak döntenie kell…

Meg lehet változtatni egy nagyhatalmú intézményt belülről, vagy elkerülhetetlen az erőszak, ha forradalomról van szó?

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés+beleolvasás

R. F. Kuang köszöni szépen, nem áll le a fantasy regények gyártásával a Mákháború-sorozat után – mindenki legnagyobb örömére! 2023 őszén mi, fantasy-imádó könyvmolyok a Bábelért rajongunk, melyet az Agave Kiadó hozott el számunkra magyar nyelven. Ne feledd, ha végigköveted a turnét, akár a tiéd is lehet egy példány a regényből!

Nyereményjáték

Játékunkban a szerzőre fókuszálunk. Az állomásokon kérdéseket teszünk fel az életével, illetve eredményeivel kapcsolatosan, melyre nektek fel kell kutatnotok a helyes választ. A Rafflecopter doboz megfelelő sorába a válasz betűjelét és/vagy szövegét másoljátok be.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Melyik kínai városból származik Kuang családja?

a) Kanton

b) Peking

c) Hongkong

a Rafflecopter giveaway

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥