Nagyon szeretek európai lenni, és büszke vagyok arra, hogy egy olyan kultúrát, mint az ógörög, a magunkénak tudhatunk. A szimpátiám egészen a gyerekkoromig nyúlik vissza (egy ismeretterjesztó könyvből megtanultam az ógörög ábécét, amit a mai napig tudok), és az iskolai történelemórák csak táplálták ezt a rajongást. Még az sem tudott megrendíteni, amikor tudomást szereztem arról, mennyire lenézték a női nemet már ebben a társadalomban is. Mindezek miatt igencsak kapható vagyok arra, ha valaki feldolgozza valamelyik mítoszát egy regényben.

Mint ahogyan a cím is mutatja, Jennifer Saint a krétai királylány, Ariadné történetét beszéli el újra ebben a regényben. Ariadné mítosza közismert, hiszen ő volt az a lány, aki fonalat adott Thészeusznak azért, hogy kitaláljon a labirintusból, miután megölte a Minótauroszt. Ám azzal még én sem voltam tisztában, mi történt ezután a szereplőinkkel – vagy, hogy egyáltalán folytatódott-e valamilyen módon a mítoszuk. Pedig igen, és nem is akárhogyan. Thészeusz, annak érdekében, hogy megvédje Ariadnét az árulás vádjától, kimenekíti Kréta szigetéről, és házasságot ajánl neki. Csakhogy hamar meggondolja magát, és otthagyja azon a lakatlan szigeten, melyen az első éjszaka megszállnak. A regényből megtudhatjuk, hogyan élhette meg (Jennifer Saint szerint) Ariadné mindezeket a történéseket, valamint hogyan alakult az élete ezután.

A könyv két szemszögből játszódik, melyek fejezetenként váltják egymást. Az egyik főszereplőnk természetesen a címszereplő, Ariadné. A másik a húga, Phaidra, aki ugyancsak rendelkezik saját mítosszal a mondakörben, csupán nem kapott olyan mértékű ismertséget, mint a nővéréé. A váltott szemszög oka, hogy a Minótaurosz-esetet követően a két testvér elválik egymástól, és így mindkettejük sorsát nyomon tudjuk követni.

Az eseményekről nem szeretnék többet elárulni, de az kifejezetten tetszett, hogy Jennifer Saint nem tért el különösebben az eredeti mítoszokban történtektől. Bár többféle verziójuk fellelhető, de az a benyomásom, hogy választott egyet magának, és annak minden sarkallatos pontját megtartotta. Így a regény nem egészen újramesélés, hanem a létező mítosz hézagjainak kitöltése, méghozzá úgy, hogy a szereplők saját hangot kapjanak. Imádom, hogy Saint ehhez két női alakot választott, hiszen a görög mitológiában a nők legtöbbször csak mellékszereplők, konfliktusgeneráló tényezők vagy kellékek a férfiak mellett.

Őszintén szólva a kivitelezéssel már nem vagyok maradéktalanul elégedett. A cselekmény az én ízlésem számára rendkívül lassú lefolyású és eseménytelen volt. Nem tartalmazott nagy fordulatot, különösebben meglepő történést, vagy éppen drámai konfliktust. Sőt, igazán tanulságot sem. A végével sem vagyok kiegyezve, számomra túl hirtelen, különösebb magyarázat nélkül csapta le a történetet Saint, és bőven hagyva lezáratlan ügyeket.

Összességében az Ariadné nem volt egy rossz könyvélmény, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy emlékezetes is volt. Valójában a koncepció sokkal jobban tetszik, mint a kivitelezés. Elsősorban azoknak tudom ajánlani, akik valamiféle egyszerűbb, nyugodtabb, kellemesebb történetvezetésű regényre vágynak különösebb izgalmak nélkül. Vagy éppen azoknak, akik szívesen olvasnak női történelmi/mitológiai alakokat rehabilitáló regényeket.

Kiadás: Könyvmolyképző (2023)
Oldalszám: 400
Kiadói sorozat: Zafír pöttyös könyvek
Eredeti cím: Ariadne (2021)
Fordította: Szabó Krisztina
Műfaj: történelmi fikció, fantasy

A ​görög mitológiából jól ismert Thészeusz és a Minótaurosz történetének igéző újramesélése.

A félelmetes Minósz király lányai, Ariadné és a húga, Phaidra a krétai palota alatti labirintusba zárt Minótaurosz patadobogását és üvöltését hallgatva nő fel. A szörny – Minósz legnagyobb szégyene és egyben Ariadné öccse – minden évben vért követel.
Amikor Thészeusz, Athén hercege áldozatként Krétára érkezik, Ariadné beleszeret. De azzal, hogy segít Thészeusznak megölni a Minótauroszt, elárulja a családját és az otthonát, és Ariadné pontosan tudja, hogy a világot szeszélyes istenek uralják – ha az ember magára vonja a figyelmüket, mindene odaveszhet.
Vajon elhozhatja-e Ariadné számára a boldogságot, ha elárulja Krétát Thészeuszért egy olyan világban, ahol a nők nem többek a befolyásos férfiak bábjainál? Vagy végül ő is áldozatul esik a szeretett férfi becsvágyának?
Az Ariadné az egyik legismertebb görög mítosz elfeledett nőalakjainak ad hangot, és elmeséli, miféle erőről tettek tanúbizonyságot a haragos, dacos istenekkel szemben. Gyönyörűen megírt, magával ragadó, kivételes kötet.

Hagyd, hogy magával ragadjon!

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás

Az ókori Görögország kultúrája nem csupán lefektette a ma ismert világunk alapjait, de a mai napig meghatározza azt. Mítoszait rengetegféle adaptációban láthattuk és olvashattuk már. Ezúttal Ariadné történetének újragondolását olvashatjuk, melyben természetesen Thészeusz és a Minótaurosz is szerepet játszik. Jennifer Saint regénye a Könyvmolyképző Zafír Pöttyösei között jelent meg magyarul. Tarts velünk, ha kíváncsi vagy, mit gondolunk a kötetről!

Nyereményjáték

Játékunk az ókori görög istenekre fókuszál. A feladatotok, hogy az állomásokon felsorolt jelzők alapján kitaláljátok, melyik istenre gondoltunk.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

bor, termékenység, színjátszás

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

11.26. Readinspo

11.28. Könyv és más

11.30. Dreamworld

12.02. Dreamworld

12.04. Insane Life

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥