Bár itthon igencsak vegyes fogadtatásra talált, én azok közé tartozom, akiket R. F. Kuang Mákháborúja teljes mértékben megvett magának. Már az olvasása közben is motoszkált bennem a kérdés, mi késztethette a szerzőt ezeknek a regénynek a megírására, mit szeretett volna elérni velük, és miből merített ihletet, mikor a szereplőket és a fiktív világot megalkotta.

A sorozat második kötetének, a Sárkányköztársaság megjelenésének apropójából úgy döntöttem, kissé jobban utánanézek mindennek. Az alapján pedig, amit a kutatás során megtudtam, még érdekesebb dolgok állnak a könyvek hátterében, mint hittem, és jelenleg csak még jobban tisztelem miattuk Kuang munkáját, mint eddig.

(A sorozatot még nem olvasók kedvéért a spoilert igyekeztem a lehető legminimálisabbra csökkenteni, így bárki bátran elolvashatja a bejegyzést.)

A Mákháború világa

A sorozat fiktív világát 5 ország alkotja, melyek közül Nikan áll a történet középpontjában. A nagy kiterjedésű, egy hatalmas félszigetet elfoglaló birodalom 12 tartományra oszlik, melyek nevei a kínai horoszkópból származnak (Sárkány, Kígyó, Kakas, Tigris...), élükön pedig hadurak állnak. Az országot császárnő kormányozza, székhelye a főváros, Szinegard. A legnagyobb belső konfliktust az okozza, hogy a tartományok hadurai folyamatosan versengenek egymással, még fontos kérdésekben is képtelenek megegyezni.

Nikan ősellensége, a Mugeni Föderáció az országtól keletre fekvő szigetcsoporton található. Fejlettebb technológiával rendelkeznek, mint a nikarák, de a birodalmuk területe már nem elegendő számukra, ezért a céljuk a félszigetre való terjeszkedés.

Speer, avagy a Halott sziget (délkelet felé) jelenleg lakatlan, ugyanis a második mákháború alatt a Mugeni Föderáció kiirtotta az itt élő "fajt". A speeriek azelőtt Nikan hadseregében küzdöttek, rendkívüli fájdalomtűrő képességük és állatias harcmodoruk miatt értékes katonának számítottak.

Heszperia (nyugat felé, nincs a térképen) Európa parafrázisa. Az első mákháborúban inkább Mugent támogatta, ám a Föderáció által elkövetett szörnyűségeket látva a másodikban ellenük fordult, egyesülve a nikara erőkkel. Később azonban csak a misszionáriusok és csempészek maradhattak az országban. Hitük a keresztény valláshoz hasonlít.

A Hátvidék (északon) egy kietlen terület, a természeti erőknek csak a kereit nevű nép képes ellenállni. Emellett ők rendelkeznek a sámánizmust illető minden tudással.

R. F. Kuangról

Rebecca F. Kuang 1996-ban született Kantonban, de 2000-ben családjával letelepedtek az Egyesült Államokban. A Mákháború ötlete akkor fogalmazódott meg benne, mikor 19 évesen, a főiskola alatt egy évre Kínába utazott. A könyv megjelenésekor 22 éves volt.

Kuang 2018-ban a Georgetown Egyetemen nemzetközi történelemből diplomázott, majd a Cambridge-i Egyetemen kezdett tanulni Kína hadászatáról, háborúiról és történelmi traumáiról. Jelenleg az Oxfordi Egyetemre jár, ahol a modern kínai történelmet tanulmányozza.

Az eredetileg 2018-ban (nálunk 2019-ben) megjelent Mákháború elnyerte a Crawford- és Compton Crook díjakat, emellett Nebula-, World Fantasy-, Locus- és British Fantasy díjakra jelölték. A második rész Sárkányköztársaság címen 2019-ben (nálunk 2020-ban) jelent meg, a záró kötetet (The Burning God) pedig 2020. novemberére várják külföldön.

A II. kínai-japán háború

A Kuang alkotta fiktív világ a Távol-Kelet parafrázisa, melyben Nikan Kínát, a Mugeni Föderáció pedig Japánt jelképezi. A két ország közötti katonai konfliktust egy valós történelmi esemény, a második kínai-japán háború (1937. július 7. - 1945. szeptember 9.) ihlette.

Bár a két hatalom már Mandzsúria 1931-es japán megszállása óta harcolt egymással, ezek többnyire területi jellegű összecsapások voltak. A viszony azonban idő közben olyannyira elmérgesedett, hogy elegendő volt egy japán katona eltűnése a tényleges háború kirobbanásához. A konfliktussal Japán célja az volt, hogy Kínát politikailag és katonailag az uralma alá hajtsa, hozzáférhessen a fontos nyersanyaglelőhelyeihez, illetve hatalmas munkaerőt és élelmiszerkészletet biztosítson a maga számára. Kuang könyvében Mugen éppen ehhez hasonló célból robbantja ki a mákháborúkat.

Kínát eleinte Németország és a Szovjetunió, majd később az USA támogatta katonailag, de ennek ellenére Japán ért el nagyobb sikereket. A világháborúból való kapitulációjuk azonban a Kínával való konfliktusuknak is végett vetett 1945-ben.

A Nankingi mészárlás

A második kínai-japán háború legsötétebb pillanata az 1937-es Nankingi mészárlás volt, mely során a japán erők különös kegyetlenséggel gyilkolták meg a városban tartózkodó kínai katonákat és civileket egyaránt.

Az eset körül a mai napig sok a bizonytalanság, az áldozatok számát sem lehet tudni pontosan (Japán 20 ezerre, Kína 300 ezerre becsüli). Az viszont biztos, hogy az emberi kegyetlenség minden árnyalata megmutatkozott a 6 hétig tartó erőszakhullám során. Az amerikai származású szemtanú, Minnie Vautrin így írt róla a naplójában: "Talán nem is létezik olyan bűn, amelyet nem követtek el ma ebben a városban".

R. F. Kuang egy az egyben belefogalmazta a Nankingi mészárlást a Mákháborúba. Számára ez azért volt fontos, mert megdöbbenti, milyen keveset foglalkoznak az amerikai iskolákban Ázsiával, és ezért sokszor még a tanult emberek is tagadják, hogy ez az esemény valóban megtörtént. Kuang emellett a Mákháborút Iris Changnek, a The Rape of Nanking (saját fordításban: Nanking megerőszakolása) című könyv szerzőjének dedikálta.

Mindennek a komolyságát szemléltetve: személyes véleményem szerint a Mákháborúban az ezt feldolgozó fejezet brutálisabb, mint a Trónok harca összes kínhalála együttvéve.

Fang Zsu-nin karaktere

Számomra a legmegdöbbentőbb információ a kutatás során az volt, hogy a történet főszereplőjét, Zsin karakterét a szerző Mao Ce-tungról mintázta. A trilógia fő kérdése az, hogyan válhat egy egyszerű, paraszti származású emberből megalomániás, milliókat megölni képes diktátor - Kuang erre ugyanis a "szociopata" jelzőt nem fogadja el releváns válaszként. A könyvekben ezért nagy szerepe van a leki folyamatoknak, Zsin ráadásul mélyen empatikus és törődő jellemként indul, aki a körülmények hatására válik idővel antihőssé.

Mao Ce-tung (1893-1976) a Kínai Népköztársaság teljhatalmú vezetője volt annak megalapításától a haláláig, 27 éven át. Hazájában a gondosan felépített személyi kultusznak köszönhetően ma is a nemzet megmentőjeként tisztelik, de alapvetően ellentmondásos személyiség. Szociális-politikai programjai ugyanis nagy áron valósulhattak csak meg: 44-72 millió ember életét követelve, éhínségeket okozva, és ártva egyaránt a gazdaságnak, kultúrának, társadalmi életnek.

A mágia

Sokan a sorozat legerősebb elemének a természetfeletti, mágikus vonalat tartják. Kuang fiktív világában a nikaráknak nincs konkrétan meghatározott vallásuk, hiszen a birodalmuk eleve a korábbi sámánok leigázása miatt alakulhatott ki. Maradtak azonban itt-ott néhányan, akik még képesek utat találni a 64 isten egyikéhez a különböző pszichoaktív szerek segítségével.

Ennek a rendszernek a kialakításakor Kuang többféle hagyományra támaszkodott. Részben inspirálódott a tibeti és mongóliai sámánizmusból, de inkább a taoizmus, buddhizmus és a neolitikus Hongshan-kultúra (az első kínai királyság) jegyeit vegyítette. Megjelenik emellett egy ősi kínai jóslási technika, a Ji Csing is, mely a hagyományok szerint a 64 hexagramnak nevezett képleten keresztül ad választ a kérdéseinkre.

Immár a második része jelent meg magyarul az Agave Könyvek gondozásában R. F. Kuang nagy sikerű epikus fantasyjának, a Mákháborúnak. A Sárkányköztársaságban pedig még nagyobb a tét, ugyanis nem elég, hogy Zsinnek szembesülnie kell a szörnyű tettei következményeivel, de hamarosan egy újabb háborúban találja magát, ahol a fiatal lány talán még nagyobb kihívásokkal találkozik, mint korábban. Tarts bloggereinkkel, ismerd meg a könyvet, játssz velünk és talán te leszel az a szerencsés, aki megnyeri a regény egy példányát!

Nyereményjáték

A Sárkányköztársaság egy igazán kivételes fantasy, de szerencsére a műfaj kedvelői már magyar nyelven is rengeteg elképesztő történet közül választhatnak. Ezért mostani játékunkban híres fantasykat gyűjtöttünk össze, a feladatotok pedig mindössze annyi lesz, hogy az idézetek alapján felismerjétek, melyik regényre gondoltunk. A helyes választ (lehetőleg a szerző nevével együtt) írjátok be a Rafflecopter dobozba, és máris esélyetek van nyerni egy példányt a könyvből!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Metaforaszennyezésre! ♥