Sarah J. Maas neve és könyvei egészen a közelmúltig teljesen elkerültek. Ha nem furdal a kíváncsiság az egyre növekvő népszerűsége miatt, ez valószínűleg így is maradt volna, mivel azt a típusú YA fantasyt, amit ő ír, kevésbé kedvelem… Ám a regényei lassan világszerte kötelező olvasmánnyá válnak ebben a műfajban, így elhatároztam, hogy szép lassan bepótolom a lemaradásomat. Ez eddig csak a Macskanővel sikerült, és bár az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet, de nem szegte kedvemet sem, tekintve, hogy teljesen más jellegű történet, mint ami Maast bestsellerszerzővé tette. Az életművéből a Crescent Cityre különösen kíváncsi voltam, hiszen minden második külföldi bookstagram profilon belefutottam, így nagyon örülök, hogy a Könyvmolyképző ilyen hamar el is hozta nekünk.

Maas ezúttal egy “felnőtt” fantasynak szánt regénysorozattal rukkolt elő a Crescent City képében. A félig ember és félig tündér főszereplőnk, Bryce egy bukott angyallal, Hunttal társul annak érdekében, hogy közös erővel fényt derítsenek a városban egyre gyakoribbá váló, különös gyilkosságokra. Bryce számára ez egyúttal bosszúhadjárat is, hiszen a lény, amely ezekért vélhetően felelős, 2 évvel ezelőtt hozzá nagyon közel állókkal is végzett.

Bevallom őszintén, a fülszöveg és az alapsztori nem fogott meg – sem elsőre, sem sokadjára. Ha nem Sarah J. Maasról lenne szó, nem lenne ennyire elképesztő borítóba csomagolva és nem venné körül ilyen sűrű hypefelhő, egészen biztosan átsiklottam volna a könyv felett. A kapcsolati rendszer és a történések mozgatórugója (a gyilkosság) önmagában fantáziátlan, de tény, hogy Maas egészen különleges világot épít fel erre, és ezért olvasás során már nem zavaró.

Eleinte egyáltalán nem szippantott be a történet. Egészen a ~70. oldal környékéig unalmas és eseménytelen, tele lényegtelen információkkal, felesleges bekezdésekkel. Nem segített belerázódni az sem, hogy több szempontból is nehezen követhető: sok szereplőt vonultat fel, ezért könnyű belekavarodni a nevekbe és pozíciókba, illetve a rengeteg lény gondot okozhat a fantasyban kevésbé jártasak számára. Viszont egyértelműen szükséges ez a szakasz. Remek bepillantást nyerünk általa Bryce korábbi életébe, és a gyilkosság miatti veszteségérzetünk is nagyobb lesz.

Zavart az is, hogy nem igazán kapunk tartalmas leírásokat arról, hogyan képzeli el Sarah J. Maas a regény fantasy elemeit. Talán azok, akik találkoztak már valamelyik korábbi sorozatával, ki tudják pótolni a hiányosságokat ezen a téren, de új olvasóként nem éreztem magam így komfortosan. Nem láttam magam előtt, hogy nézhet ki Crescent City, vagy a világ többi része, amelyben a könyv játszódik. És nem elég tiszta az sem, milyen képességeket adott Maas a különleges lényeknek. Persze, tündérek és farkasok rengeteg másik fantasyban is előfordulnak, de mindegyik szerző máshogyan formálja meg őket, ezért nem lehetek elég biztos benne, hogy jól adaptálódom az aktuális történethez. És emellett ott vannak a speciálisabb teremtmények is (pl. daemonaki, kelpi, draki), amelyekkel kapcsolatban általában még előzetes tapasztalatom sincs.

A főszereplők sem igazán tudtak megfogni. Bryce karakterét egyáltalán nem sikerül megkedvelnem, ami központi szereplők esetében nálam nagyon ritka, ezért különösen rosszul is érint az ilyesmi. Huntot pedig Maas egyértelműen túlidealizálta, ami miatt lehetetlen nem csodálni, de belegondolva zavaró, hogy emiatt a hibái, rossz döntéseinek súlya jelentéktelenné válnak.

A romantikus szál Bryce és Hunt között lassan bontakozik ki, de megéri rá várni. Hátráltatja a kapcsolatuk elmélyülését, hogy eleinte ellenszenvesek egymásnak, illetve mind a ketten feldolgozandó traumákat hordoznak magukkal a múltból. Ám miután jobban megismerik egymást (és átesnek az elvárható jellemfejlődésen), már remek párost alkotnak együtt.

Szeretem a krimis-nyomozós elemeket egy regényben, ezért ez a fordulatos, izgalmas történetvezetés közel állt hozzám. A kezdeti döcögősséget túl kell élni, viszont utána már egyre nehezebb letenni a könyvet. De az elején tapasztalt terjengősséget, felesleges leírásokat azért később is érzékeltem bizonyos helyeken.

Összességében a Föld és vér háza után már sejtem, hogy nem leszek Sarah J. Maas-rajongó, de ez nem jelenti azt, hogy nem fogok esélyt adni más regényeinek is (hátha…). Addig is, a Crescent City-t imádni fogják azok, akik eleve kedvelik az írónő stílusát.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás

A játékunk során a hét arkangyal és egy bukott angyal nevének betűit rejtettük el a bejegyzésekben. A feladat mindössze annyi, hogy kitaláljátok, az adott állomáson melyik angyal neve szerepel, és beírjátok a nevét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

01.20. Könyvvilág

01.21. Fanni’s Library

01.22. Hagyjatok! Olvasok! extra állomás

01.23. Függővég extra állomás

01.24. Kelly és Lupi olvas

01.25. Könyv és más

01.26. Csak olvass!

01.27. Readinspo