Néhány évvel ezelőtt a Papír hercegnő még annak ellenére is teljesen rabul ejtett, hogy távol áll tőlem a műfaja. Fél év különbséggel kétszer is elolvastam a Megtört herceggel együtt, ami még ezeknél fényévekkel jobb könyvekkel sem fordult elő korábban. Bár a sorozat azóta megjelent újabb tagjai korántsem tartják azt a színvonalat, amibe annak idején beleszerettem, de a hűségem a Royal-kötetek iránt immár megtörhetetlen. Ezért sem volt kérdés, hogy a Bukott örököst el fogom-e olvasni.
A 4. kötetben már nem Ella és Reed története bonyolódik tovább, hanem a középső Royal-testvér, Easton kerül a középpontba. A korábbi könyvekben őt egy legtöbbször kifejezetten idegesítő, makacs, forrófejű és nehezen kezelhető személyiségnek ismertük meg, akit állandóan bajba kever a féktelen bulizás, bunyózás és ivászat, de a ritkán előforduló józan pillanataiban megmutatkozik a kisfiús, szeretetéhes énje. Már ebből sejteni lehetett, hogy az önpusztító magatartása mögött komoly lelki traumák állnak, és a problémája megoldásért kiált. A változást pedig természetesen egy lány hozza az életébe. Hartley ráadásul egészen más, mint a korábbi kalandjai - nem csupán azért, mert nem egy tipikus, feltűnő szépség, hanem azért is, mert Easton életében először tőle kap kosarat.
Eleinte furcsa volt számomra a szemszögváltás, hiszen Ella és Reed tökéletes főszereplő-alapanyag, de az ő lezárt és jó véget ért történetüket már nem lehetett, és nem is szabadott tovább bolygatni. Ennek fényében örülök, hogy az alkotók inkább egy másik Royal fivért vettek elő a folytatáshoz, ráadásul éppen azt, aki Reed után talán a legnagyobb népszerűségnek örvendhet az olvasók körében. Bár Eastont én személy szerint néha bosszantónak találtam korábban, ez a regény megkedveltette őt velem.
Mivel East személyisége a többi mellékszereplő testvérhez képest sokkal alaposabban ki lett építve az előző kötetekben, régi jó ismerősként köszönthetjük őt. Már a legelején örömmel konstatáltam, hogy a karaktere teljes mértékben hű ahhoz, ahogyan korábban megismertük. Megmaradt annak az aranyos, gondoskodásra és figyelemre éhes srácnak, ami a nőcsábász imidzs mögött rejtőzik, és amit csak Ella hatására fedett fel annak idején. A belső vívódásai, amit ebben a könyvben követhettünk végig, abszolút hihetőek voltak, és nagyon passzoltak a személyiségéhez. Sajnos azonban ezt a hitelességet nem sikerült elérni az összes szereplőnél - Ella viselkedése például valamiért nagyon idegennek hatott számomra ebben a kötetben.
A kezdést kifejezetten gyengének tartom - de nem az ötlet, hanem a kivitelezés miatt. Hartley-val már rögtön itt, az elején találkozunk, szinte szó szerint berobban a történetbe, és a különcségével felhívja magára Easton figyelmét. A megismerkedésük egy elképesztően furcsa, kellemetlen és vontatott párbeszédből áll, aminek semmi realitása nincs, de arra legalább jó, hogy megtudjuk, nagyon nem lesz könnyű dolga a lánnyal Mr. Mindenkit Megdöntök Royalnak.
Hartley személyisége viszont kárpótol mindenfajta kezdeti döcögősségért. Már korán egyértelművé válik, hogy tele van titkokkal és rejtegetnivalóval, amit senkivel, de a legkevésbé Eastonnal szándékozik megosztani, ezért természetesen a főhősünknek nincs is más célja, mint kideríteni őket. A karaktere éppen emiatt érdekes és izgalmas már az elejétől fogva, ahogy pedig halad előre a történet, és egyre több mindenre derül fény vele kapcsolatban, a csupaszív és talpraesett jelleme miatt nem veszíti el a szeretetünket. Hartley kétségkívül az egyik erőssége a történetnek.
A másik, ami igazán megfogott, azok a bonyodalmak voltak. Két csoportba lehet különíteni őket: az egyik a Hartley személyével kapcsolatosak, mivel a történet fő mozgatórugója az, hogy Easton egyszerre próbálja megfejteni és meghódítani a lányt, ami sok nehézséget szül. A másik pedig a Royal-fiú már a korábbi kötetekben is sok fejfájást okozó önpusztító magatartásához kötődő konfliktusok. A kettő együtt rendkívül izgalmas katalizátora a cselekménynek, ami sok lehetőséget tartogatott - csakhogy ezt sajnos nem sikerült annyira alaposan kihasználni, mint ahogyan a szerzők tették az első két könyvben. Jóval kevésbé eseménydús és dinamikus a történetvezetés, mint amit már megszokhattunk tőlük.
A könyv lezárása egy újbóli mélyrepülés volt számomra. Hatalmas katyvasz az egész, és nem csupán azért, mert a narrátorunk nincsen éppen a legtisztább állapotában, hanem azért is, mert a legfontosabb események ebben az egy fejezetben lettek összesűrítve. Minden izgalom itt, ezen a pár oldalon történik szinte egyszerre, és ennek a feloldására is csupán a következő kötetben kerül sor, mivel iszonyú, kínzó függővéggel zárul a történet.
Összességében messze nem a Bukott örökös a legjobb Royal család-regény. Easton és Hartley kifejezetten szerethető karaktere miatt nem mondom azt, hogy nem éri meg elolvasni, de tény, látszik rajta, hogy közeledünk a sorozat lezárásához. Mintha eddigre az alkotókat is annyira tönkre tették volna a Royal fiúk, hogy csupán félgőzzel képesek már dolgozni. Remélem, az utolsó kötet nem lesz ennyire üres, hiszen ez a történet megérdemelne egy méltó lezárást.
A 4. kötetben már nem Ella és Reed története bonyolódik tovább, hanem a középső Royal-testvér, Easton kerül a középpontba. A korábbi könyvekben őt egy legtöbbször kifejezetten idegesítő, makacs, forrófejű és nehezen kezelhető személyiségnek ismertük meg, akit állandóan bajba kever a féktelen bulizás, bunyózás és ivászat, de a ritkán előforduló józan pillanataiban megmutatkozik a kisfiús, szeretetéhes énje. Már ebből sejteni lehetett, hogy az önpusztító magatartása mögött komoly lelki traumák állnak, és a problémája megoldásért kiált. A változást pedig természetesen egy lány hozza az életébe. Hartley ráadásul egészen más, mint a korábbi kalandjai - nem csupán azért, mert nem egy tipikus, feltűnő szépség, hanem azért is, mert Easton életében először tőle kap kosarat.
Eleinte furcsa volt számomra a szemszögváltás, hiszen Ella és Reed tökéletes főszereplő-alapanyag, de az ő lezárt és jó véget ért történetüket már nem lehetett, és nem is szabadott tovább bolygatni. Ennek fényében örülök, hogy az alkotók inkább egy másik Royal fivért vettek elő a folytatáshoz, ráadásul éppen azt, aki Reed után talán a legnagyobb népszerűségnek örvendhet az olvasók körében. Bár Eastont én személy szerint néha bosszantónak találtam korábban, ez a regény megkedveltette őt velem.
Mivel East személyisége a többi mellékszereplő testvérhez képest sokkal alaposabban ki lett építve az előző kötetekben, régi jó ismerősként köszönthetjük őt. Már a legelején örömmel konstatáltam, hogy a karaktere teljes mértékben hű ahhoz, ahogyan korábban megismertük. Megmaradt annak az aranyos, gondoskodásra és figyelemre éhes srácnak, ami a nőcsábász imidzs mögött rejtőzik, és amit csak Ella hatására fedett fel annak idején. A belső vívódásai, amit ebben a könyvben követhettünk végig, abszolút hihetőek voltak, és nagyon passzoltak a személyiségéhez. Sajnos azonban ezt a hitelességet nem sikerült elérni az összes szereplőnél - Ella viselkedése például valamiért nagyon idegennek hatott számomra ebben a kötetben.
A kezdést kifejezetten gyengének tartom - de nem az ötlet, hanem a kivitelezés miatt. Hartley-val már rögtön itt, az elején találkozunk, szinte szó szerint berobban a történetbe, és a különcségével felhívja magára Easton figyelmét. A megismerkedésük egy elképesztően furcsa, kellemetlen és vontatott párbeszédből áll, aminek semmi realitása nincs, de arra legalább jó, hogy megtudjuk, nagyon nem lesz könnyű dolga a lánnyal Mr. Mindenkit Megdöntök Royalnak.
Hartley személyisége viszont kárpótol mindenfajta kezdeti döcögősségért. Már korán egyértelművé válik, hogy tele van titkokkal és rejtegetnivalóval, amit senkivel, de a legkevésbé Eastonnal szándékozik megosztani, ezért természetesen a főhősünknek nincs is más célja, mint kideríteni őket. A karaktere éppen emiatt érdekes és izgalmas már az elejétől fogva, ahogy pedig halad előre a történet, és egyre több mindenre derül fény vele kapcsolatban, a csupaszív és talpraesett jelleme miatt nem veszíti el a szeretetünket. Hartley kétségkívül az egyik erőssége a történetnek.
A másik, ami igazán megfogott, azok a bonyodalmak voltak. Két csoportba lehet különíteni őket: az egyik a Hartley személyével kapcsolatosak, mivel a történet fő mozgatórugója az, hogy Easton egyszerre próbálja megfejteni és meghódítani a lányt, ami sok nehézséget szül. A másik pedig a Royal-fiú már a korábbi kötetekben is sok fejfájást okozó önpusztító magatartásához kötődő konfliktusok. A kettő együtt rendkívül izgalmas katalizátora a cselekménynek, ami sok lehetőséget tartogatott - csakhogy ezt sajnos nem sikerült annyira alaposan kihasználni, mint ahogyan a szerzők tették az első két könyvben. Jóval kevésbé eseménydús és dinamikus a történetvezetés, mint amit már megszokhattunk tőlük.
A könyv lezárása egy újbóli mélyrepülés volt számomra. Hatalmas katyvasz az egész, és nem csupán azért, mert a narrátorunk nincsen éppen a legtisztább állapotában, hanem azért is, mert a legfontosabb események ebben az egy fejezetben lettek összesűrítve. Minden izgalom itt, ezen a pár oldalon történik szinte egyszerre, és ennek a feloldására is csupán a következő kötetben kerül sor, mivel iszonyú, kínzó függővéggel zárul a történet.
Összességében messze nem a Bukott örökös a legjobb Royal család-regény. Easton és Hartley kifejezetten szerethető karaktere miatt nem mondom azt, hogy nem éri meg elolvasni, de tény, látszik rajta, hogy közeledünk a sorozat lezárásához. Mintha eddigre az alkotókat is annyira tönkre tették volna a Royal fiúk, hogy csupán félgőzzel képesek már dolgozni. Remélem, az utolsó kötet nem lesz ennyire üres, hiszen ez a történet megérdemelne egy méltó lezárást.
Értékelés
"Azt hiszi, nincs szüksége gyengédségre, közelségre, kapcsolatokra. […]
Egy kevésbé makacs ember már otthagyta volna. De épp ezért van egyedül, mert nincs senki az életében, aki kitartana mellette."
Kiadás: Könyvmolyképző (2020)Oldalszám: 344
Sorozat: A Royal család 4. (Rubin pöttyös könyvek)
Eredeti cím: Fallen Heir (2017)
Fordította: Benedek Dorottya
Műfaj: new adult, romantikus
Ezek a Royal fiúk tönkretesznek.
Easton Royalnak mindene megvan: vonzó külső, sok pénz, éles ész. Életének egyetlen célja, hogy a lehető legjobban szórakozzon. Sosem gondol a következményekre, mert nem kell miattuk aggódnia.
Egészen addig, amíg fel nem tűnik Hartley Wright, és fel nem forgatja egyszerű életét. Ő az egyetlen lány, aki nemet mond neki, hiába vonzódik a fiúhoz. Easton képtelen megfejteni, és ez csak még ellenállhatatlanabbá teszi a számára.
Hartley-nak nincs rá szüksége. Szerinte Eastonnak előbb fel kell nőnie.
Lehet, hogy igaza van.
Ellenségek. Szabályok. Megbánások. Eastonnak életében most először nem elég a Royal-korona. Kénytelen megtanulni, hogy minél magasabbról indul valaki, annál nagyobbat bukhat.
Easton Royalnak mindene megvan: vonzó külső, sok pénz, éles ész. Életének egyetlen célja, hogy a lehető legjobban szórakozzon. Sosem gondol a következményekre, mert nem kell miattuk aggódnia.
Egészen addig, amíg fel nem tűnik Hartley Wright, és fel nem forgatja egyszerű életét. Ő az egyetlen lány, aki nemet mond neki, hiába vonzódik a fiúhoz. Easton képtelen megfejteni, és ez csak még ellenállhatatlanabbá teszi a számára.
Hartley-nak nincs rá szüksége. Szerinte Eastonnak előbb fel kell nőnie.
Lehet, hogy igaza van.
Ellenségek. Szabályok. Megbánások. Eastonnak életében most először nem elég a Royal-korona. Kénytelen megtanulni, hogy minél magasabbról indul valaki, annál nagyobbat bukhat.
Téged is rabul ejtettek a Royalok korábban?
Mit gondolsz arról, hogy az utolsó két kötetben Eastonra helyeződik a hangsúly?
A Könyvmolyképző Kiadó idén nyár végén megörvendeztet bennünket Erin Watt nagy sikerű sorozatának, a Royal családnak a következő részével. A Bukott örökös azonban már nem Ella és Reed történetét szövi tovább, hanem az egyik fiatalabb testvér, Easton kerül a középpontba. Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, mit gondolunk a könyvről, és emellett szeretnétek nyerni egy példányt belőle.
Nyereményjáték
A jelen helyzethez nem is passzolhatna jobban ez a feladat - csak éppen most nem az a dolgotok, hogy elkerüljétek, hanem hogy megkeressétek a koronát.
Az értékelések szövegének egy-egy szava egy korona képére vezet. Ezeket kell felkutatnotok, majd beírnotok a Rafflecopter dobozba, pontosan melyik kifejezésre kattintva találtátok meg.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
Állomáslista
08.27. Sorok között
08.29. Angelika blogja
08.31. Sorok között extra
09.02. Fanny’s Library
09.04. Pandalány olvas
09.06. Readinspo
