A tavalyi évem egyik legkedvesebb olvasmánya volt számomra Samantha Shannontól A Narancsfa-kolostor. Monumentális olvasnivaló a maga 800 oldalával, 4 szemszögével, több tucatnyi karakterével és a rendkívül dinamikus történetmeséléssel. Ha valamit érdemesnek tartok arra, hogy a Trónok harca nyomába érjen, egyértelműen ez a történet az. Akkor még úgy tudtam, A Narancsfa-kolostor világába nem térhetünk vissza másik kötetben, azóta viszont megjelent két kiegészítő- és egyben előzménytörténete is: A leszálló éj napja, valamint legutóbb az Égő virágok között. Nem részletezem, mennyire elaléltam azon, hogy a szerző nem hagy minket éhezni – úgy tűnik számomra, ő is nehezen engedi el a világot, mi, olvasók pedig csak profitálunk ebből.

Yscalin, ez a napsütötte, levendulamezőkkel borított föld hamarosan lángok martaléka lesz.
Több évszázad telt el azóta, hogy a sárkányok serege szárnyra kapott, és kis híján kiirtotta az emberiséget.
Marosa Vetalda bebörtönözve él az otthonában, minden lépését figyeli rideg atyja, Sigoso király. A hegyeken túl Marosa jegyese, Aubrecht Lievelyn kormányozza Mentendont. Marosa és Aubrecht egy jobb világot szeretnének elhozni a bolygóra.
Estina Melaugo számára ez a jobb világ távoli ábránd. Ő le akarja vadászni a sárkányokat, ezeket a fenevadakat, amelyek évszázadokon át szunnyadtak.
Ébredezik Fýredel, a nagy féreg, és elsőként Yscalint fogja célba venni…

Mindennek ellenére volt bennem egy minimális tartás ettől a kötettől, az Yscalinban történtek ugyanis épp az a részlete volt számomra A Narancsfa-kolostornak, amit egyszerűen nem tudtam hova tenni. Ha megkérdeznek, eszembe sem jut, hogy éppen ennek a régiónak a története érdekelne előzménykötetként, de hát abból élünk ami van, ugyebár. Utólag viszont már megértem, miért épp ezt tartotta érdemesnek kifejteni Shannon, hiszen ez a kötet remekül kiegészítette A Narancsfa-kolostor vakfoltjait.

Maga a kötet is kiemeli, hogy az Égő virágok között önállóan is olvasható, tehát nem szükséges átrágnunk magunkat hozzá sem A Narancsfa-kolostor 850 oldalán, sem pedig A leszálló éj napja 970 oldalán. Ezt abból a szempontból mindenképpen igaznak gondolom, hogy ez a kötet időben közvetlenül A Narancsfa-kolostor előtt (illetve részben közben) játszódik, egészen más szemszögből. Abból a szempontból viszont mégiscsak vitatkoznék, hogy az Égő virágok között mindössze 300 oldalába semmiféle világépítés nem fér bele, így akik teljesen újonnan csöppennek bele ebbe a történetbe, nem valószínű, hogy könnyedén bele tudnak helyezkedni és mindent teljes mértékben megértenek belőle.

Összességében az Égő virágok között abszolút érdemes a figyelemre, különösen abban az esetben, ha a sorozatnak legalább az egyik féltégláját elolvastad már. Ha viszont teljesen ismeretlen számodra a széria, azt ajánlom, tartsd a közeledben A Narancsfa-kolostort, hogy tudd folytatni az olvasást, amennyiben tetszik az előzménytörténet. Ha pedig az elolvasása után hiányérzeted van a világépítés tekintetében, vagy tele vagy kérdésekkel, nos, akkor pedig azért kell elolvasnod azt a gyönyörű narancssárga féltéglát. Lényeg a lényeg, akármi van, A Narancsfa-kolostort olvasnod kell, ha hallgatsz rám, nem úszod meg. Nagyon boldog vagyok, hogy Shannon meglepett bennünket ezzel a (viszonylag) rövid történettel, annak pedig méginkább, hogy a magyar kiadó szorgalmasan gondozza a szerzőnő életművét, ráadásul nem is akármilyen minőségben.

Kiadás: Next21 (2025)
Oldalszám: 304
Sorozat: A káosz gyökerei 0.5 (Next Generation)
Eredeti cím: Among the Burning Flowers (2025)
Fordította: Tamás Gábor
Műfaj: (epikus, high) fantasy

Yscalin, ez a napsütötte, levendulamezőkkel borított föld hamarosan lángok martaléka lesz.

Több évszázad telt el azóta, hogy a sárkányok serege szárnyra kapott, és kis híján kiirtotta az emberiséget.

Marosa Vetalda bebörtönözve él az otthonában, minden lépését figyeli rideg atyja, Sigoso király. A hegyeken túl Marosa jegyese, Aubrecht Lievelyn kormányozza Mentendont. Marosa és Aubrecht egy jobb világot szeretnének elhozni a bolygóra.

Estina Melaugo számára ez a jobb világ távoli ábránd. Ő le akarja vadászni a sárkányokat, ezeket a fenevadakat, amelyek évszázadokon át szunnyadtak.

Ébredezik Fýredel, a nagy féreg, és elsőként Yscalint fogja célba venni…

Az Égő virágok között az ellenállás, az emberi állhatatosság története. Ebből a kötetből derül ki, milyen tragikus események vezettek ahhoz az eseménysorhoz, amelyeket már ismerünk A Narancsfa-kolostor című, több mint egymillió példányban elkelt bestsellerből.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés

Térj vissza velünk A káosz gyökerei sorozat lenyűgöző világába – ezúttal ugyanis Samantha Shannon A Narancsfa-kolostor történetének közvetlen előzményeit meséli el nekünk! A Next21 Kiadó jóvoltából ismét szemet gyönyörködtető kiadásban vehetjük kezünkbe a külföldön is nagy sikert aratott könyvet, mely az Égő virágok között címet kapta. Tarts bloggereinkkel, ismerd meg a történetet, és játssz velünk, hogy esélyed legyen megnyerni a könyv egy példányát!

Nyereményjáték

A káosz gyökerei sorozat egy nagyon komplex világot tár elénk, amelyben az eligazodást természetesen térkép is segíti. Nem ez azonban az egyetlen olyan kitalált világ, amelynek a térképe ismerős lehet számunkra. A mostani játékunban ezért jól ismert fantasy világok térképeiből hoztunk el 1-1 részletet, a ti dolgotok pedig az, hogy felismerjétek, mely könyvből származhat a blogokon található térképrészlet. A helyes válaszokat pedig ne felejtsétek el beírni a form megfelelő sorába!

(Figyelem! A játék utolsó állomását követő 3. napig tudjátok beküldeni a válaszaitokat, nem tudjuk hosszabbítani a turnékat! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Állomáslista

10.31. Utószó

11.02. Könyv és más

11.04. Readinspo

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Nem állítanám, hogy valaha is különösebben érdekelt az Artúr-mondakör, de Európa múltjának és a popkultúrának is olyannyira a szerves része, hogy vétek lette teljesen kihagyni. Már gyerekként láttam olyan alapműveket, mint Az első lovag című film Sean Connery főszereplésével, vagy éppen az Artúr király Clive Owennel, de ezek közül is leginkább Lancelot és Guinevere története, valamint a telefestett, harcos Keira Knightley maradt emlékezetes számomra. Később, a közelmúltban sikerült valamivel jobban belemerülnöm a témába, többek között A világ legszebb mondái című könyvnek köszönhetően, amit szívből ajánlok annak, akinek hasonló céljai vannak. Nem mondható tehát, hogy rajongó, vagy akár aktív érdeklődő lennék a témában, de szeretek tájékozódni, és kedvelem, ha valamilyen tartalom kicsit más szemszögből világít meg egy már ismert történetet vagy legendát. Lev Grossman eposza, A fényes kard pedig pontosan ezzel a céllal született.

A fényes kard az Artúr-mondakör egyfajta folytatásaként szolgál, azt dolgozza fel ugyanis, mi történt a legendás király halálát követően. Artúrt a saját fia, Mordred által érte a vég. Mordred Artúr távollétében megpróbálta átvenni az uralmat Britannia felett, a király azonban bosszút állt rajta. A csatából hiába ő került ki győztesen, halálos sebet szerzett Mordredtől. A legenda szerint azonban még a tényleges halála előtt Avalon szigetére került, és visszatér majd, ha a birodalom veszélybe kerül. Eltűnését követően a Kerekasztal megmaradt lovagjai, többek között Sir Bedivere, Sir Dagonet vagy Sir Palamedes azon tanakodnak, vér szerinti örökös híján ki lenne a legalkalmasabb jelölt Britannia trónjára, és közben persze megpróbálják megvédeni a birodalmat azoktól az erőktől, akik Artúr halálában soha vissza nem térő lehetőséget látnak a támadásra.

Az eseményeket egy Collum nevű fiú szemszögéből követjük végig, aki nagy reményekkel érkezik Camelotba. Egész életében arra készült, hogy Artúr király lovagjainak körébe kerüljön, és a verekedésben nagyon is tehetségesnek mutatkozik. Ám amikor a várba érkezik, akkor szembesül a lesújtó hírrel, ami a Kerekasztal megmaradt lovagjait is mélységes melankóliába taszította. Collum kihasználja a káoszt és beférkőzik az udvarba, ahogyan mindig is tervezte.

A jelen eseményeivel Collum szemszögén keresztül szembeülünk, azonban a közelmúlt sem marad számunkra teljesen homályban. Visszatekintésekből nemcsak Artúr uralkodását és személyiségét ismerjük meg, de a megmaradt lovagok személyes történeteit is. Néhány fejezetenként – abban az ütemben, ahogy Collum is közelebb kerül hozzájuk – megismerjük egy-egy lovag élettörténetét, addig a pontig, amíg a Kerekasztal tagjává nem váltak. Megtudjuk például, hogy Sir Bedivere, a félkarú lovag a férfiak társaságát részesíti előnyben, és menthetetlenül beleszeretett Artúrba is. Sir Palomedes, a szaracén lovag valójában egy bagdadi herceg, aki negyedik fiúként saját hazájában nem sokat remélhetett az élettől. Vagy éppen, hogy Sir Dinadan valójában nem férfinak született. Ezek a történetek páratlan színt vittek a regénybe, közelebb hozva hozzánk ezeket a viszonylag ismeretlen, kevés feldolgozásban szereplő karaktereket.

Különösen tetszett, hogy hiába halott (vagy eltűnt? nézőpont kérdése) ekkorra már Artúr király, végig jelen van a történet során. A visszatekintésekből, valamint a lovagok egymás közötti beszélgetéséből szépen, lassan megismerjük a mondák mögött rejtőző alakot, vagyis azt, milyen volt valójában, idézőjeles hús-vér emberként az uralkodó. Megtudjuk például, hogy az apátlanság milyen hatással volt rá, mennyire istenfélő keresztény volt, vagy éppen, hogy ő maga sem rendelkezett apai ösztönökkel, még akkor sem, amikor Mordred már aktívan az élete része volt.

Mindent összevetve azonban a regény legnagyobb erőssége egyértelműen a nyelvezete. A gyönyörű megfogalmazás nem csupán esztétikailag gyönyörködtet, de könnyen olvashatóvá is teszi a szöveget. Igaz, ennek a könyvnek az esetében a lassabb tempót javaslom, hogy legyen lehetőséged belemerülni mind a világba, mind pedig az írásstílusba. Minden elismerésem a fordítóé; Kleinheincz Csilla egyébként is több olyan regényért felel, amelyet szerettem, de ez különösen nagy hatással volt rám.

Összességében A fényes kard egy gyönyörűen megírt, érdekes történet az Artúr-mondakörhöz kapcsolódóan. Az érdekessége azonban inkább abban rejlik, hogy szokatlan, egyedi szemszögből dolgozza fel az ismert mitológiát. Magát a cselekményt izgalmasnak, dinamikusnak nem lehet nevezni, a hangsúly inkább a szereplők hátterén, megismerésén van. Az elolvasásához úgy gondolom, szükséges az Artúr-mondakör legalább minimális ismerete, enélkül valószínűleg élvezhetetlen lesz a regény.

Kiadás: Agave (2025)
Oldalszám: 608
Eredeti cím: The Bright Sword (2024)
Fordította: Kleinheincz Csilla
Műfaj: (történelmi, epikus) fantasy, kaland

Egy ​Collum nevű, tehetséges ifjú lovag érkezik Camelotba, hogy felvételt nyerjen a Kerekasztal tagjai közé, de már elkésett: Arthur király két héttel korábban elesett a camlanni csatában, és csupán maroknyi lovag maradt életben.

A túlélők azonban nem legendás hősök, mint Lancelot vagy Gawain, hanem a Kerekasztal különcei, köztük Sir Palomides, a szaracén, és Sir Dagonet, Arthur udvari bolondja, akit csak tréfából ütöttek lovaggá. Mellettük pedig csak Nimue áll, Merlin egykori tanítványa, aki elárulta és egy domb alá zárta mesterét.

Rájuk hárul a feladat, hogy újjáépítsék Camelotot ebben a kibillent világban: bár a kereszténység Istene magára hagyta Britanniát, Morgan le Fay vezetésével visszatértek a királyságba a tündérek és a régi istenségek. A lovagoknak fel kell kutatniuk az Excaliburt, hogy a romokban heverő ország ismét egyesülhessen, ám előtte még meg kell fejteniük, hogyan bukhatott el a magányos és nagyszerű Arthur király.

A fényes kard az új évezred első nagy arthuri eposza, a hagyományokhoz hűen tele párbajokkal és kalandokkal, csatákkal és lovagi tornákkal, varázskardokkal és halászkirályokkal. Ugyanakkor esendő és mégis erős férfiak és nők története, akik annak ellenére próbálják meggyógyítani széttört világukat, hogy őket magukat is megtörte az élet.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás

Lev Grossman A fényes kard című regénye a legendás Arthur-mondakör sötétebb, emberibb újragondolása, amelyet az Agave Könyvek hozott el a magyar olvasóknak. A történet középpontjában Collum, a fiatal lovag áll, aki Camelotba érkezve döbbenten szembesül Arthur király halálával és a Kerekasztal széthullásával. A regény a jól ismert hősök helyett azokkal a különc túlélőkkel foglalkozik, akiket a történelem háttérbe szorított: Sir Palomides, a szaracén harcos, Sir Dagonet, a bohóc-lovag, és Nimue, a bukott varázslónő. Ők próbálják rendbe hozni a széttöredezett birodalmat, miközben Britanniát ismét a tündérek és ősi istenek fenyegetik. Kövesd a turnét, ha kíváncsi vagy, mit gondolunk a könyvről, és esetleg szeretnél egy saját példányt is nyerni belőle!

Nyereményjáték

Játékunk a Kerekasztal ismert és kevésbé ismert lovagjaira összpontosít. A feladatotok, hogy az állomásokon található leírások alapján tippeljétek meg, melyik lovagra gondoltunk.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Ez a lovag beleszeretett Artúr király feleségébe, Guinevrába.

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

06.09. Readinspo

06.11. Kitablar 

06.13. Könyv és más

06.15. Olvasónapló

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Nem tudom, meg fogom-e unni valaha a fantasy regényeket úgy, mint a young adult műfajt… de őszintén, nem tudom elképzelni, hogy ez megtörténhet. Rendkívüli módon élvezem, hogy néhány óra erejéig kiszakadhatok a valóságból, akár könyv, akár film- vagy sorozat segít is hozzá ehhez. Minden ilyen történet felér egy utazással, ahol teljesen ismeretlen földre kalandozom, és ahol bármi várhat rám – a varázslények és a mágia csak kettő a lehetőségek tárházából. Szeretem azt is, amikor a való világba csempésznek egy csipetnyi fantáziát (pl. Outlander), de egészen különleges élményt tud nyújtani, amikor a szerző a valóság minden ismert elemét megváltoztatja. Hatalmas kedvencem ezek közül a Gyűrűk Ura vagy a Trónok Harca, csak hogy két klasszikust említsek, de felsorolni is nehéz lenne, mely történetek tettek még rám mély benyomást (nagy részük természetesen könyv). Rettenetesen kíváncsi voltam, A Narancsfa-kolostor is egy lesz-e ezek közül, ugyanakkor kissé tartottam is tőle, hiszen rengetegen emlegették, mennyire nehéz átlátni a világépítést. Mindenkit megnyugtatok, a félelmem alaptalan volt, és most elképesztően hálás vagyok, hogy a Kiadó jóvoltából az elsők között lehettem részese ennek a csodának magyar nyelven.

Ezer évvel ezelőtt egy hatalmas sárkány, a Névtelen tartotta rettegésben az emberiséget. Akkor a Névtelent legyőzték és a föld mélyére zárták, a legenda szerint pedig egészen addig ott is nyugszik, ameddig fennáll az inysi uralkodócsalád vérvonala. Inysben egy évezred óta minden királynő egyetlen leány utódot szül, és az uralkodócsalád egészen eddig alázatosan teljesítette is különös kötelezettségét a béke fenntartása érdekében. Csakhogy a jelenlegi királynő, Sabran Berethnet túl sokáig halogatta férje kiválasztását, melyet tanácsadói egyre nagyobb aggodalommal szemlélnek – tekintve, hogy az uralkodócsalád tagjai gyakran estek bérgyilkosok áldozatául. Ead Duryan, a királynő messzi délről érkezett udvarhölgye több titokkal is érkezett a kastélyba, köztük azzal a feladattal, hogy bármi áron védelmezze Sabrant, és így a Berethnetek vérvonalát. Közben, a messzi keleten egy alig húszéves árva azért küzd, hogy sárkánylovassá váljon, és fogalma sincs arról, hogyan fonódik össze a sorsa később ezekkel az emberekkel.

A kelet, nyugat és dél viszonylata rendkívül fontos a regény világépítésében, hiszen az ezeken a területeken élő társadalmak egymással teljességgel ellentétes nézeteket vallanak. Míg kettő (nyugat, dél) megvet mindenféle sárkányt, addig egy (kelet) csak a Névtelenhez hasonlókat, a más “fajhoz” tartozó tengeri sárkányokat egyenesen istenként tisztelik. Mindhárom terület különböző vallásokat követ és elítélik a tőlük különböző nézeteket vallókat. A kelet továbbá egészen elzárkózik minden más nemzettől, tartanak ugyanis a “sárkányvésztől”, vagyis egy járványtól, melyet a Névtelen szabadított az emberiségre még ezer évvel ezelőtt (maga a járvány tüneteiben, terjedésében és eredményében egyébként a pestishez hasonlít).

A Narancsfa-kolostor monumentális világát négy szereplő szemszögéből ismerjük meg. Egyikük a korábban említett árva lány, Tané, aki Szeikí legnevesebb iskolájában tanul azért, hogy egyszer sárkánylovassá válhasson. Csak a legkiválóbb növendékeket éri ez a megtiszteltetés, de Tané pozíciója veszélybe kerül, amikor egy idegen vetődik partra a szigeten. Ahelyett, hogy a lány a biztos halálba vezetné a fiatalembert (vagyis átadná a hadúrnak, ugyanis a sárkányvész elleni védekezés értelmében idegen csak halálbüntetés terhe mellett léphet az országba) úgy dönt, hogy elbújtatja. Szeikí szigetén él az idős Niclays Roos doktor, aki a kontinensről, Mentendon szabad államából érkezett abból a célból, hogy itt töltse száműzetése idejét. Az alkimista még évekkel ezelőtt magát Sabran Berethnet királynét haragította magára, kivel elhitette, hogy képes számára örök életet biztosító elixírt főzni. Eközben nyugaton Ead Duryan, Sabran királyné titokzatos udvarhölgye egyre nagyobb bizalmat szerez az udvarban, egyre közelebb kerülve ezzel az uralkodó belső köréhez. Végül, de nem utolsó sorban Arteloth (Loth) Beck miatt kell aggódnunk, akit pontosan emiatt száműzött az udvari kémmester (Combe) Inysből, méghozzá egy olyan országba követeskedni, ahol a biztos halál vár rá.

A szöveget eleinte valóban nehéz volt követni. Néhány fejezet után azonban, amikor az előbb felsorolt alaphelyzetek tisztázódni látszódtak, már bőven visszanyertem a magabiztosságomat, és nem is jelentett nehézséget később sem eligazodni a sok helységnév és személynév között. A fokozott koncentráció azonban végig szükséges, tekintve, hogy egy egészen monumentális történet van elmesélve ebben a kicsivel több mint 800 oldalban. Shannon egy hatalmas térképre több társadalmat épített fel, többfajta mitológiát is kitalált, és mindezt gyönyörűen át is adja számunkra a nem kicsit bonyolult cselekmény mellett. Nem kevés önmagában ez a 800 oldal, de egy ennyire sokoldalú és nagyszabású történet felépítéséhez – és lezárásához – kell is a hasonló terjedelem. Tulajdonképpen azért szükséges magas fokon koncentrálni az olvasás során, mert Shannon ezt csak úgy volt képes kivitelezni, hogy egyetlen felesleges szót vagy mondatot sem hagyott benne a regény végleges verziójában. Minden egyes betű vagy a cselekményt viszi előre, vagy pedig a világépítéshez járul hozzá.

Őszintén meglepődtem, amikor az 600. oldal környékén realizálódott bennem, hogy ennek a sztorinak bizony nem lesz második része, Shannon ezt le fogja zárni itt és most, ebben a 800 oldalban. Ez egyrészt csalódottsággal töltött el, hiszen valóságos pazarlás egy ennyire nagyszerű világépítést csak egyetlen regényre korlátozni. Másrészt viszont képtelen lettem volna kibírni, ha a szereplőink nem kapnak valamiféle elégtételt ebben a könyvben (egy függővégbe pedig egyenesen belehaltam volna). Végeredményben tehát annyira nem bántam, hogy így alakult a dolog, ráadásul azóta megtudtam, hogy létezik egy előzménykötete ennek a történetnek, amely talán még idén megjelenik magyar nyelven (A leszálló éj napja címmel – legalábbis a Moly-adatlapja jelenlegi állása szerint).

Véletlenül sem szeretnék túl sokat elárulni a történetről, hiszen az a célom, hogy elolvassátok és magatok fedezzétek fel a világ rejtelmeit (ezért is kerültem a bejegyzés során a konkrétumokat). Mindössze annyit mondok el, hogy nagyon hálás vagyok azért, amiért Samantha Shannon megírta – ráadásul ennyire jó minőségben – ezt a regényt. Imádtam minden pillanatát, és rettenetesen sajnáltam, hogy vége lett. Maga a cselekmény igencsak emlékeztet egyébként a Trónok harcára, de nem olyan módon, mintha utánozni próbálta volna. Inkább csak azért, mert a két világ hasonlóan lenyűgöző és igényes. Muszáj megjegyeznem továbbá, hogy a névválasztásokat is imádtam, de különösen Ead-ét, akinek a teljes neve Eadaz, és ez nyilván teljesen véletlen, de erősen az "ádáz" szóra emlékeztet, amely tökéletesen illik a karakterre.

Összességében A Narancsfa-kolostor egyetlen hibája, hogy nehéz mást elkezdeni utána… de ezen majd valahogy túlteszem magam. Nem volt könnyű elereszteni azt a világot, amit Samantha Shannon megalkotott, és nagyon örültem volna, ha egyből folytathatom is a sorozatot az előzménykötettel, de már annak is hálás vagyok, hogy egyáltalán érkezik. Nem mondom továbbá, hogy nem kaptam kedvet a szerző korábbi fantasy-sorozatához, a Csontszürethez, de csakis angolul, hiszen nálunk elkaszálták a gyér érdeklődés miatt. Van egy olyan sejtésem, hogy ezt a Kiadó A Narancsfa-kolostor egyértelmű (és megérdemelt) sikerét látva meg fogja bánni. De egy biztos: nem tartom meredek dolognak már most kijelenteni, hogy ez a regény a legjobb 2024-es olvasmányaim között fog szerepelni.

Kiadás: Next21 (2023)
Oldalszám: 848
Kiadói sorozat: Next Generation
Eredeti cím: The Priory of the Orange Tree (2019)
Fordította: Tamás Gábor, Kleinheincz Csilla
Műfaj: (epikus, high) fantasy

Egy megosztott világ.

Egy királynő birodalma örökös nélkül.

Egy ősi ellenség tudatra ébred.

Inysben ezer éve a Berethnet-ház uralkodott. Kilencedik Sabran királynő még nem választott férjet. Lányt kell szülnie, hogy a birodalmát megvédje a pusztulástól – de a bérgyilkosok egyre közelebb járnak.

Ead Duryan kívülálló az udvarban. Bár kinevezik udvarhölgynek, továbbra is lojális a varázslók titkos társaságához. Ead szemmel tartja Sabrant, és titokban a tiltott mágiával is védelmezi.

A sötét tengeren túl Tané kezdettől fogva arra képezte magát, hogy meglovagolja a sárkányokat, de olyan választás elé kerül, amely révén egész addigi élete feje tetejére áll.

Kelet és Nyugat szemben áll egymással, a tárgyalások nem vezetnek eredményre, és közben hosszú szunnyadás után a káosz erői ébredeznek.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés

A Next21 Kiadó jelentette meg Samantha Shannon: A Narancsfa-kolostor című, hatalmas sikerű epikus fantasy regényét, mely számos más irodalmi díj mellett 2019-ben a Goodreads Choice Awards Fantasy kategóriájában az előkelő negyedik helyet szerezte meg. Bloggereink alig várták már, hogy bemutathassák nektek a történetről alkotott véleményüket, mert ez a regény méltán ejti ámulatba az olvasókat! Kövesd az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.

Nyereményjáték

Természetesen sárkányos a játék, minden állomáson láthattok egy híres sárkányt, először is ismerjétek fel. A feladat az, hogy beírjátok a sárkány nevét, vagy a film címét amiben szerepelt  a rafflecopter doboz megfelelő sorába. 

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

01.30. Kelly és Lupi olvas

02.02. Utószó

02.05. Dreamworld

02.08. Readinspo

02.11. Könyv és más

02.14. Booktastic Boglinc

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Értékelés

Kiadás: Agave (2020)
Oldalszám: 672
Sorozat: Mákháború 2.
Eredeti cím: The Dragon Republic (2019)
Fordította: Ballai Mária
Műfaj: epikus és low fantasy, grimdark

Nikannak ​a történelem során háromszor is meg kellett küzdenie a túlélésért a véres mákháborúkban. Annak ellenére, hogy a harmadik hadjárat csak nemrég ért véget, Zsin nem tud megfeledkezni arról a kegyetlenségről, amelyet a népe megmentése érdekében követett el. Menekül a bűntudat, a szorongató ópiumfüggés és a tűz isteneként megismert bosszúálló főnix parancsai elől, aki rémes hatalommal ruházta fel.

Bár Zsin nem akar élni, meghalni sem hajlandó addig, amíg bosszút nem áll az áruló császárnőn, aki hátat fordított a hazájának, és szövetségre lépett az ellenséggel. A lány egyetlen reménye, ha belép a befolyásos Sárkány hadúr seregébe. A hadúr arra készül, hogy meghódítja Nikant, elűzi a császárnőt a trónról, és létrehoz egy új köztársaságot.

Ám sem a császárnő, sem a Sárkány hadúr nem az, akinek látszik. Zsin minél több dolognak lesz szemtanúja, annál jobban tart attól, hogy az országa iránt érzett szeretete ismét arra fogja kényszeríteni, hogy éljen a főnix gyilkos hatalmával. Mert már nincs semmi, amit Zsin ne áldozna fel az országa megmentéséért… és a bosszúért.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás

Nyereményjáték

Állomáslista

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Metaforaszennyezésre! ♥

Értékelés

Kinek ajánlom?

Kiadás: Agave (2019)
Oldalszám: 572
Sorozat: Mákháború 1.
Eredeti cím: The Poppy War (2018)
Fordította: Ballai Mária
Műfaj: epikus és low fantasy, grimdark

Nikant ​elárasztja az ópium, amelyet a Mugeni Föderáció juttatott el a birodalom partjaihoz. A drog folyton emlékeztet a velük folytatott háborúra, amelynek csak a trifektaként elhíresült három hős – a Nőstényvipera, a Sárkánycsászár és a Kapuőr – tudott véget vetni. Ezen legendás lények mindegyike istenszerű hatalommal bírt, ők egyesítették a birodalom hadurait a Föderációval szemben. Azóta viszont évtizedek teltek el, és a trifekta felbomlott: a Sárkánycsászár meghalt, a Kapuőr eltűnt, egyedül a Nőstényvipera ül a trónon. Béke uralkodik, de az ópiumtól nem sikerült megszabadulni.
Amikor Zsin kiváló eredményt ér el a kedzsun – a birodalmi vizsgán, amely a legtehetségesebb fiatalokat válogatja ki az akadémiákra – mindenki megdöbben: a vizsgáztatók, akik képtelenek elfogadni, hogy egy Kakas tartományban élő háborús árva csalás nélkül teljesítheti a vizsgát; Zsin nevelőszülei, akik azt hitték, végre kiházasíthatják a lányt, és ezzel további üzleti előnyökre tehetnek szert; és maga Zsin is, aki ekkor jön rá, hogy végre búcsút inthet az addigi életét meghatározó rabszolgaságnak és kétségbeesésnek. Még nagyobb meglepetést okoz, hogy Zsin Nikan legkiválóbb katonai iskolájába, a Szinegardba nyer felvételt.
Közben a keskeny tengeren túl ismét mozgolódik a Mugeni Föderáció, az újabb háborúhoz már csak egy szikra kell… és lehet, hogy egyedül Zsin mentheti meg az országa népét. A lány ugyanis a Szinegardban rájön, hogy halálos, földöntúli erővel bír, tehetsége van a sámánizmus szinte mitikus művészetéhez. Pszichoaktív szerek és egy látszólag eszement tanár segítségével próbálja feltárni képessége mélységeit, és közben megtanulja, hogy a rég halottnak hitt istenek nagyon is élnek, ráadásul a hatalmuk uralása nemcsak az emberi mivoltát veszélyezteti, de egy teljes nemzet elpusztításával fenyeget.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Metaforaszennyezésre! ♥