A Heated Rivalry a közösségi média miatt került a látóterembe. Rengeteg posztot láttam a hokis románcokról, meg áruházi dolgozoktól, akik nem értik, miért vásárol ennyi anyuka hokis felszerelést... Természetesen a két főszereplő színész fotója is szembejött velem néhány helyen, és hirtelen engem is elkezdett foglalkoztatni, mi az, ami ennyi embert képes volt magába bolondítani. Végül az Off Campusszal való viadalban a Heated Rivalry győzedelmeskedett, mivel nem valószínű, hogy a másikra is lesz türelmem.
Ilya és Shane kettősére még várunk kell, ugyanis az első könyv főszereplője Kip Grady és Scott Hunter. Scott a New York Admirals sztárjátékosa és csapatkapitánya, titkon meleg férfi egy olyan sportban, ahol az a bizonyos B betűs kifejezés mindig is a megszégyenítés eszköze volt a férfi öltözőben és a jégen egyaránt. Ugyan lehetetlen, hogy a jéghoki világában ő legyen az egyetlen homoszexuális férfi, ám sohasem fordult még elő, hogy akár aktív, akár visszavonult játékos nyíltan felvállalja a másságát. Kip ezzel szemben sosem titkolta magáról a szexuális orientációját, igaz, nem a rivaldafényben éli az életét: egy Straw+Berry nevű smoothiebárban dolgozik. Scott egy reggel betéved a bárba és áfonyás smoothie-t rendel, majd aznap, egy igencsak csúnya vereségszériát követően győzelmet arat a csapata. A babona szerint innentől kezdve meg kell ismételnie azt, amit a nyertes napon csinált, ám az az igazság, hogy ez a kevésbé nyomós oka annak, amiért minden reggel betér az üzletbe. A magyarázat inkább a pultban álló srác személyében keresendő.
Nem gyakran fordul elő, hogy erotikus könyv téved a kezembe, még kevésbé gyakran, hogy ezt a zsánert bármilyen formában népszerűsítem a felületeimen, ezért magyarázattal tartozom. Nem tartom szégyellnivalónak, ha valakinek ez a stílusa, az enyémtől viszont távol áll, különösen az, aminek az elsöprő többsége az akciójelenetekről szól, a sztori pedig szépen, lassan elsikkad két hancúrozás között. Nos, a Heated Rivalry pontosan ez a típusú erotikus történet. Hogy miért döntöttem mégis úgy, hogy elolvasom a könyvet? Az adaptációban rengeteg érzelmet jelenítettek meg és nehéz dilemmát hangsúlyoztak, amelyek felértékelték bennem ezt a történetet. Igenis van mondanivalója, amelyet annak ellenére is értékelek, hogy a sztori 60-70%-át nem az én ízlésemnek írták. És kíváncsi voltam, a könyvverzió is hasonló arányokkal bír-e, vagy csak lecsupaszították a jelenleg sokakat érdeklő szakaszok javára.
Az a helyzet, hogy inkább az előbbiről van szó: a könyv 60-70%-a (vagy talán inkább 80?) semmi másból nem áll, csak... szóval abból áll, ami áll, értitek. Viszont, mint ahogyan feljebb említettem, engem a legkevésbé sem érdekel, kinek mi(je) hogy áll, számomra a kötet értékelhetőségét a többi része határozta meg, amelyből viszont nem volt sok, és az se volt kifejezetten jó. Természetesen nem célom egy olyan regényt leértékelni, amelyről pontosan tudtam, hogy tele lesz az én ízlésemtől távol álló témákkal csak azért, mert tényleg tele van az én ízlésemtől távol álló témákkal, ám ez nem teszi semmissé azt, hogy a szöveg többi része (is) gyenge és fantáziátlan.
Összességében a Mindent vagy semmit könyv formájában csalódás volt számomra. Semennyivel sem ad többet, mint az adaptáció – igaz, kevesebbet sem –, ám az én elvárásomat, miszerint egészítse ki valamilyen módon, nem teljesítette. Az ok, amiért megszerettem ezt a történetet, az Kip és Scott karaktere, valamint az állásfoglalásuk egy megosztó témában, és csak emiatt tudok szívből 3 csillagot adni a regénynek. Ám ajánlani csak annak tudom, aki a hálószobai tevékenységekkel együtt tud rajongani a sorozatért.
Oldalszám: 416
Sorozat: Game Changers 1. (Rubin pöttyös könyvek)
Eredeti cím: Game Changer (2018)
Fordította: Róbert Katalin
Műfaj: erotikus, romantikus
.jpg)
