facebook instagram pinterest
  • Főoldal
  • Rólam
  • Könyvek
    • Könyvértékelések
    • Cikkek
    • TAG-ek és kihívások
    • Könyvespolc
    • Blogturné Klub
  • Filmek&sorozatok
  • Blogturné Klub
Üzemeltető: Blogger.

Readinspo

Már A Mímes Rend őszi megjelenésekor látni lehetett, hogy Samantha Shannon sorozata ezúttal nem fog olyan véget érni, mint az első magyar megjelenése alkalmával. És mivel a második rész borzasztó függővéggel zárult, nem volt nálam boldogabb ember abban a pillanatban, amikor kézhez kaptam A lázadás dalát, a Csontszüret-sorozat első részét, amely eddig magyar fordításban még nem volt olvasható. És nem meglepő módon egy jottányit sem vagyok csalódott amiatt, amit ebben a viszonylag rövid részben kaptunk az írónőtől.


A lázadás dala pontosan abban a pillanatban folytatódik, ahol A Mímes Rend véget ér. Jaxonról, Paige korábbi főnökéről és mímesuráról kiderül, hogy kapcsolatban áll a Scionnal, sőt, a refaitákról is mindvégig tudomása volt – nem véletlenül. Sok évvel ezelőtt ugyanis ő volt az az áruló, aki leleplezte az oxfordi lázadást, és miatta büntettek meg szörnyen több refaitát is, többek között Arcturus Mesarthimet. Paige sikeresen megmenekül az összeesküvésből, viszont hamar kiderül, hogy egy sokkal nagyobb kihívással kell szembenéznie. A Scionnak sikerült ugyanis kifejlesztenie azt a rendszert, ami képes azonosítani a közelben lévő látókat, de mivel láthatatlan, kiiktatni és kikerülni szinte lehetetlen. A szindikátus új alkirálynőjeként Paige-re hárul a feladat, hogy megmentse a látókat a biztos haláltól, amit a lelepleződésük jelent.

Némileg tartottam tőle, hogy kicsit több mint fél év eltelte után nehezen fogom felvenni a történet fonalát, de felesleges volt. Hiába rossz a memóriám, meglepően gyorsan belerázódtam és felrémlettek az emlékek, így nem bántam meg, hogy nem olvastam újra az előző két részt. Nem kis részben hozzájárult ehhez a cselekmény tempója is, hiszen rendkívül gyorsan belecsaptunk a problémák közepébe. Mindemellett maga a szerző is fel van készülve rá, hogy nehezen követhető a történet fonala a folytatások között, ezért a szövegbe is beleszőtt néhol magyarázatokat, valamint a kötet végén található szószedet és karakterlista is óriási segítség számunkra.

Shannon ebben az esetben is követte a metódust, ami az eddigi könyveit is jellemezte: a főszereplőnket egy idegesítően lehetetlen helyzetbe keverte – olyanba, amiből látszólag semmi kiút nincsen, és biztosak lehetünk benne, hogy hatalmas sérüléseket fog szerezni benne. Ugyanakkor Paige-t nem csupán a mellékszereplők, de kicsit én is hajlamos voltam alábecsülni az előző könyvekben, hiszen valahogyan mindig döbbenetes győzelmet aratott.

"Így vagy úgy, de mindenkit meg lehet vásárolni. Pénzért, kegyelemért vagy a hatalom látszatáért mindenki hűsége eladó."

A cselekményről nem áll szándékomban sokat elárulni, hiszen a sorozatnak ezen a pontján még a leghomályosabb leírás is tartalmazhat spoilereket, ami egy ennyire dinamikus, fordulatokkal teli történetben igencsak el tudja rontani az olvasók élményét. Azt viszont muszáj kiemelnem, mennyire kíváncsi voltam, milyen irányba fejlődik tovább Arcturus és Paige viszonya. Eleinte kételkedve fogadtam, hogy vajon ez a jó irány-e, de kétségtelen, hogy passzolt Paige karakteréhez és jelenlegi szerepéhez a hezitálás, és persze ez további konfliktusok katalizátora volt.

Sokan állítják, hogy ez a kötet gyengébbre sikerült, mint az előzőek. Én nem feltétlenül értek ezzel egyet. Eleinte valóban lassabbnak érződött, mint amit megszokhattunk Shannontól, de a végére igazán érdemes volt várni. Mindemellett én végig úgy éreztem, ez a kötet inkább átkötés két sokkal ütősebb történetszakasz között, amelyre nem mellesleg a hossza is utal.

Összességében szerintem A lázadás dala méltó folytatása a sorozatnak. Kicsit sem csalódtam Samantha Shannon történetvezetésében, az első pillanattól magával ragadott és nagyon nehéz volt letenni a könyvet még rövid szünetek erejéig is. Elképesztő az a dinamika, amivel a szerző végigvezet minket a cselekményen, egy percig sem hagy unatkozni bennünket. A leginkább azonban Paige személyiségfejlődése nyűgözött le. Kíváncsian várom, mit tartogat számunkra a következő rész, nagyon izgatott vagyok miatta, és remélem, nem várnak vele túl sokat!


5 / 5 csillag

Kiadás: Next21 (2025)
Oldalszám: 400
Sorozat: Csontszüret 3.
Eredeti cím: The Song Rising (2017)
Fordította: Bottka Sándor Mátyás
Műfaj: fantasy, disztópia, sci-fi, ifjúsági

A Csontszüret-sorozat új kötetében vakmerő lázadók állnak szemben egy legyőzhetetlennek tűnő hatalommal.
A Rózsakoronáért vívott ádáz csatát követően Paige Mahoney a londoni látók szindikátusának alkirálynője lett. Nem egyszerű a bűnbandából hadsereget kovácsolni és a lázadó refaitákkal kötött szövetséget fenntartani, ráadásul bosszúszomjas ellenségei továbbra is vadásznak Paige-re.
Arcturus Mesarthimmal, egykori ellenségével ugyan javul kapcsolata, de ez is veszélyt hordoz: ha kiderülne, hogy beszélnek egymással, a szindikátus biztosan elveszítené a Ranten támogatását.
A Scion kiterjeszti az érzékelőpajzs használatát, ami megpecsételi a látnokok sorsát. Minden áskálódást félre kell tenni. Paige versenyt fut az idővel, hogy uralmát vérbe ne fojthassák.
Lenyűgöző történet bátorságról és ellenállásról, olyan hősökről, akik nem ismernek lehetetlent.
A Csontszüret-sorozat a szerző által átdolgozva és kibővítve jelenik meg.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás


Samantha Shannon Csontszüret-sorozatának harmadik része ismét szemet gyönyörködtető formában, kétféle kiadásban jelenhetett meg a Next21 jóvoltából. A lázadás dalában Paige immár a szindikátus alkirálynője, ám ez nem teszi egyszerűbbé számára azt, hogy véghez vigye a célját, és megdöntse a fennálló hatalmi rendszert – így aztán sok új veszély és kihívás vár rá ebben a kötetben is. Tarts velünk a turnénk során, és játssz velünk, hogy megnyerhesd a könyv egy példányát!

Nyereményjáték

A Next21 Kiadó jóvoltából már sok különleges fantasy jelenhetett meg – a mostani nyereményjátékunkban ezek közül szemezgetünk. Minden állomáson egy idézetet találtok, a ti dolgotok pedig az, hogy felismerjétek, melyik könyvből származik, és a megfejtést beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

„Nem engedhetjük meg magunknak a kegyelem luxusát, Juliette. Nézd csak meg ezt a várost! Nézd ezt az éhezést a csillogás vékony rétege alatt!”

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

07.12. Utószó
07.14. Readinspo
07.16. Dreamworld extra
07.18. Könyv és más
07.20. Spirit Bliss Sárga Könyves út
07.21. Hagyjatok! Olvasok!
07.22. Dreamworld

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Nincs egyértelmű válaszom arra a kérdésre, miért ragadta meg a szememet ez a könyv, mi az oka annak, hogy el szerettem volna olvasni. A fülszöveg, a borító és a marketing alapján is épp olyan olvasmánynak tűnt, ami nagyszerűen belepasszol a stílusomba. Mégis, jelenleg szigorúan limitálom, mi az, amivel ténylegesen eltöltöm az időmet és mi az, ami inkább a végtelen várólistám aljára kerül, hogy állandó bűntudatot okozzon, amiért sosem kerítek sort rá. Valahogy Az esőpiac mégiscsak átcsúszott a rostán, és őszintén, ezt a legkevésbé sem bántam meg, hiszen az idei évem egyik legszívmelengetőbb élménye volt.


Kim Serin egy iskolás lány, akinek az átlagosnál súlyosabb problémákkal kell megküzdenie a mindennapokban. Lakásuk leégése után szerény körülmények közé kényszerültek, a hétköznapi kiadásaikat is alig tudják fedezni, így Serin számára a nélkülözés a természetes állapot. Úgy érzi, esélye sincs kikeveredni ebből a gödörből, hiszen ha pénzügyi gondjaik miatt nem tud továbbtanulni, nincs lehetősége jól fizető állást találni. Társadalmi helyzetük miatt a folyamatos kiközösítéssel és az ebből adódó magánnyal is szembe kell néznie, így nem csoda, hogy képtelen beletörődni a helyzetébe. Egy nap alkalma nyílik olvasni az esőpiacról, egy mágikus helyről, ahol a legenda szerint megtalálhatja a megoldását minden problémájára. Ehhez csupán annyit kell tennie, hogy ír egy őszinte levelet, és várja, hogy az esős évszak beköszöntével megérkezik-e a belépésre jogosító jegy.

Nem számítottam arra, hogy Az esőpiac ennyire egyszerű, meseszerű hangnemben vezet minket végig a történetet, de végső soron nem bántam. Tökéletesen passzolt a témához az üzenethez is, amelyet közölni szeretett volna. Mindemellett nagyszerűen hozzájárult ahhoz, hogy kiszakadjak kicsit a valóságból erről a mesebeli, természetfeletti helyszínről olvasva.

"Mire jó ennyi pénzt keresni, ha kórházi számlákra költöm az egészet, mert tönkremegyek a munkában?"

A témaválasztás és az üzenet nem nevezhető egyedinek. Meglehetősen kiszámítható, mi fog történni a főszereplőnkkel, illetve végeredményben milyen tanulságot tartogat magában az esőpiacon töltött idő. Végig reméltem, hogy legalább egy kicsi meglepetést tartogatni fog számomra, de megmaradt azokon a határokon belül, amelyre számítottam. Ez azonban egyáltalán nem csökkenti az üzenete értékét, hiszen rendkívül fontos arról beszélnünk, hogy igenis próbáljuk meg értékelni az életünkben meglévő emberi kapcsolatokat és lehetőségeket. Lehet másra vágyni, és kell is magasabbra törni, de a saját utunkat kell járni, és a traumáink, nehézségeink tesznek minket azzá, akik most vagyunk. Traumái és nehézségei pedig azoknak is vannak, akiknek az életét irigyeljük, csak éppen másfélék – és egyáltalán nem biztos, hogy azokkal képesek lennénk megbirkózni.

Serin karakterét csodáltam – kis részben magamat is láttam benne. Az a mélységes magány, amivel küzd, a nélkülözés és a pénzen való folyamatos aggodalom mind-mind ismerősek számomra. Továbbá én is épp olyan életszakaszban vagyok, amikor teszek azért, hogy változtassak azokon a dolgokon, amelyekkel nem vagyok elégedett. A különbség annyi, hogy ezek a tanulságok számomra már nem ismeretlenek, így nekem ez a regény inkább csak megerősítésként szolgált arra, hogy mindig emlékeztessem magam: ne hasonlítgassam magam másokhoz, és a saját utamat kell járnom egyedi problémákkal, egyedi döntésekkel, egyedi helyzetekkel.

Összességében Az esőpiac nehéz témákat dolgoz fel, de mindezt könnyen feldolgozható és szívmelengető módon teszi. A hangneme és a stílusa alapján a célközönsége inkább a tizenéves korosztály lehet, annak is a közepe, de felnőttként is tökéletesen élvezhető. A legjobb egy borús, esős napon olvasni, már csak a címe miatt is (tapasztalatból mondom, nekem éppen így sikerült, fantasztikus volt!). A terjedelme és az írásstílusa révén ráadásul ténylegesen számolhatunk azzal, hogy egy nap alatt befejezzük. Főleg annak ajánlom, aki egy olyan történetre vágyik, amellyel ideiglenesen kiszakadhat a valóságból, és bejárhat egy álomvilágot anélkül, hogy különösen erősen vágyjon arra, hogy a részese legyen annak.


5 / 5 csillag

Kiadás: XXI. Század (2025)
Oldalszám: 240
Eredeti cím: Biga omyeon yeollineun sangjeom (2023)
Fordította: Borbély Judit Bernadett
Műfaj: (cozy) fantasy, mágikus realizmus

A ​monszun első napján megjelenik egy régi, viharvert épület. Ez az esőpiac. Odabent varázslatos könyvesboltokat, fodrászokat és parfümériákat találsz – mindent, amire csak vágysz.
De meghívó nélkül nem léphetsz be.
Serin szűk lakásban lakik az édesanyjával, és jobb, fényűzőbb életről álmodik. El se tudja hinni, milyen szerencsés, amikor kap egy szelvényt, amivel beléphet az Esőpiacra.
A piacon lecserélheti az életét egy újra. Egy jobbra.
Serin, amikor elmegy a piacra, magával viszi Ishát, a macskát, és egy titokzatos árny követi kettejüket. Azt mondják neki, pusztán egy hete van, hogy kiválassza a legjobb életet, és ezután tökéletes boldogságban éljen.
Viszont van egy csapda.
Ha nem találja meg álmai életét, örökre a piac fogságában ragad.

You Yeong-Gwang 1984-ben született Koreában. Ételfutárként dolgozott, és közben írta meg könyvét, amelyből nemzetközi bestseller lett. Minden olvasójának azt kívánja, hogy a maga módján találjon rá a boldogságra, ahogyan ő is rátalált, miközben ezt a történetet írta.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás


Gondolkodtál valaha azon, hogy mi lenne, ha belépőt kapnál egy olyan helyre, ahol a mostani életed lecserélhetnéd bármire, amit csak szeretnél? Jobb életre vágysz? Gazdagságra, jobb munkahelyre, vagy más anyagi javakra? You Yeong-Gwang bemutatkozó regénye elkalauzolja az olvasót Az Esőpiacra, ahol minden lehetséges. Azonban egyetlen kikötés van: az esős időszak vége előtt választanod kell és távozni a piacról, különben mindörökre a piacon ragadsz. Tartsatok bloggereinkkel és fedezzétek fel ezt az elgondolkodtató és kedves koreai regényt, és játékunk során nyerhettek belőle egy példányt!

Nyereményjáték

A nyereményjáték során minden állomáson találtok egy kérdést, melyre a beleolvasóban találjátok a választ. Nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes megfejtéseket. Sok sikert mindenkinek!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Milyen színű a piacra szóló jegy, amit a főhős, Serin megkap?

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

07.04. Pandalány olvas
07.06. Könyv és más
07.08. Readinspo
07.10. Spirit Bliss Sárga könyves út

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Sue Monk Kidd néhány évvel ezelőtt, a Vágyak könyve magyar megjelenésekor hívta fel magára a figyelmemet, és azóta sem eresztette. Nem csupán a regény kidolgozása, a témaválasztás is rendkívül lenyűgözött, azóta pedig többször is bizonyította a szerző, hogy érdemes volt a bizalmamra. Minden eddig megjelent regényét olvastam már – amely eredményt sajnos nem nehéz elérni, hiszen összesen négy történetében gyönyörködhetünk. A Szárnyak nélkül, szabadonnal lett végül teljes számomra az életműve, amely egyben fájdalmas felismerés is, hiszen ezer könyvet is képes lennék még elolvasni tőle anélkül, hogy megunnám a szavait.


Sue Monk Kidd életművében a rabszolgaság visszatérő téma, és nincs ez másként a Szárnyak nélkül, szabadon esetében sem.  Az 1800-as évek elején járunk, Charleston-ban, ahol Sarah Grimké jómódú, rabszolgatartó családban nevelkedik. Édesapja bíróként aktívan részt vesz a feketék jogait korlátozó törvények előkészítésében, édesanyja pedig kegyetlenül bünteti a rabszolgáit, amikor úgy gondolja, hogy rászolgálnak. Sarah viszont már gyerekkorától fogva mélységesen gyűlöli az intézményt, és minden porcikája irtózik attól, hogy egy másik embert a tulajdonának nevezzen. Mégis, a 16. születésnapjára rabszolgát kap szobalánynak, akit nem utasíthat vissza. Sarah ezért inkább a barátjának és bizalmasának tekinti Handfult, és fogadalmat tesz arra, felszabadítja a lányt, amikor lehetősége adódik rá.

Az eseményeket két szemszögből követjük végig, részben Sarah, részben pedig Handful szemüvegén keresztül. Mégis, bár nagyjából egyenlő arányban szólalnak meg, a főszereplő, illetve a történetet ihlető karakter egyértelműen Sarah Grimké. A szerző a könyv végi jegyzetekben hosszasan beszél arról, hogy Sarah létező személy volt, aki hiába hagyott elképesztő örökséget maga mögött, a történelem kegyetlenül kitörölte őt az ismert személyiségek sorából. Sarah Grimké, illetve fiatalabb testvére, Angelina az elsők között voltak, akik nyíltan és nagy közönség előtt felszólaltak Amerikában mind a rabszolgaság eltörlése, mind pedig a nők egyenjogúsága mellett. Egészen döbbenetesnek tartom, hogy az elért eredményeikről még a saját népük is megfeledkezett. Rendkívül inspiráló és elismerésre méltó az, amit tettek, mivel nem szimplán megelőzték a korukat a nézeteikkel, de elsőként és érdemi támogatás nélkül szembesültek a megbotránkoztató véleményük minden negatív következményével, többek között a társadalmi kirekesztettséggel. Mindezt a könyv nagyszerűen feldolgozza. Persze néhány részletet szándékosan megváltoztatott a szerző a drámaibb hatás érdekében, de ezeket részletesen taglalja a jegyzetekben, amit nem érdemes kihagyni.

A regény időben is viszonylag terjedelmesebb, közel 40 év történéseit dolgozza fel az 1800-as évek elejétől 1838-ig. A kezdetén mindkét szereplőnk, Sarah és Handful is egészen fiatal, gyakorlatilag gyerekek, akik a szemünk előtt válnak először felnőtté, majd középkorú nőkké, egy egészen finom átmenet során.

"Ne úgy emlékezzél énrám, hogy rabszolga voltam, aki keményen dolgozott. Ha énrám gondolsz, mondjad azt, hogy sose volt azoké az embereké. Sose volt senkié, csak a saját magáé. – Lehunyta a két szemét. – Erre emlékezzél."

A könyv egyik célja (természetesen) érzékeltetni a rabszolgák kétségbeesett vágyát a szabadságra és az emberi bánásmódra. Nem lehet eleget beszélni arról, hogy mennyire sötét időszaka ez a történelemnek, és akkor is mélyen megérinti az embert a sok szenvedés, ha nem kerülnek elő olyan, kiemelkedően kegyetlen történetek, mint például a 12 év rabszolgaság című filmben. A Szárnyak nélkül, szabadon ugyanis még egészen enyhe ebből a szempontból, de attól még ugyanannyira érdemes a figyelmünkre.

Izgalmas volt látni, hogy a regény nem felejti el a nők elleni elnyomást sem megemlíteni. Mélyen megérintett az is, hogy Sarah az élete első éveiben szentül hiszi, jogász lehet belőle később, hiszen maga az édesapja vetette fel ennek a lehetőségét. Később azonban éppen ő az, aki ellehetetleníti attól, hogy egyáltalán megpróbáljon erre az útra lépni, hiszen micsoda elképzelés az, hogy egy nő egyetemre menjen? Hiába a rabszolgaság az emberiség egyik legnagyobb bűne, a nők szisztematikus elnyomása nem kevésbé szörnyű. Erre némileg utal a regény egyik legszebb, legemlékezetesebb idézete, amelyet Handful mond Sarah-nak egy olyan eset után, amikor a családja nem hagyta érvényesülni a lányt: “– Lehet, hogy a testem rab, de a lelkem nem az. Magánál meg épp fordítva van.”

Összességében a Szárnyak nélkül, szabadon egy figyelemre méltó történet, amelyben a legelképesztőbb az, hogy megtörtént eseményekre alapul. Sarah és a húga, Angelina Grimké munkássága és hagyatéka igazán figyelemre méltó, és hálás vagyok Sue Monk Kiddnek, amiért felhívta erre a figyelmemet. Maga a regény gyönyörű, átgondolt és összeszedett, kiváltja a kívánt érzelmeket, de közben nem tereli el a figyelmet a rideg valóságról. Egyedül azt sajnáltam, hogy a lezárása rendkívül összecsapottnak érződik, túl hirtelen ér véget a történet, de ez nem csökkenti a regény értékét. Szívből ajánlom bárkinek mind a könyvet, mind pedig Sue Monk Kidd teljes munkásságát, amely immár vadiúj, esztétikus borítókkal érhető el a 21. Század Kiadó kínálatában.


5 / 5 csillag

Kiadás: XXI. Század (2025)
Oldalszám: 408
Eredeti cím: The Invention of Wings (2014)
Fordította: Csonka Ágnes
Műfaj: történelmi regény

Sarah Grimkére az anyja azt mondja, makrancos, az apja viszont azt: erős jellem. Tizenegyedik születésnapjára saját szolgálót kap, Hettyt, aki egy évvel fiatalabb nála. Hettyt – ajándék lévén – levendulaszínű szalaggal kötik át, és a rabszolgák szállásáról, ahol Hetty anyja is él, Sarah mellé átköltöztetik.

Sarah tisztában van vele, hogy amit ezután fog tenni, azzal bajt hoz a fejére. De azt is tudja, hogy nem fogadhatja el az ajándékot. És a baj valóban nem is várat magára.

Sodró lendületű, erőteljes regény ez, amely valós eseményeken alapszik. A helyszín az Egyesült Államok déli része, az idő a tizenkilencedik század. Döbbenetes ellentétekre épül a világ, amelyet Sue Monk Kidd könyve felrajzol: jól megfér egymás mellett a szépség és a csúfság – igaz szívű emberek élnek itt, akik nem ismerik be maguknak, hogy nap mint nap kegyetlen tettek sorát követik el. A barátság erejét ünnepli e történet, a két nő közötti bajtársiasságét, amely a túlerőt is legyűri.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés


Egy megrázó és felemelő történet a bátorságról, barátságról és a szabadság iránti vágyról. Sue Monk Kidd nagy sikerű regénye új borítóval, a XXI. Század Kiadó gondozásában jelent meg idén nyáron. A történet Sarah és Hetty/Handful sorsán keresztül mutatja meg, hogy a legnagyobb változások is egyetlen nemet mondással kezdődnek. Ez a könyv nemcsak elgondolkodtat, meg is érint. Tarts velünk, ha kíváncsi vagy, mit gondolunk a Szárnyak nélkül, szabadon című regényről!

Nyereményjáték

Az állomásokon olyan regényekből láthattok idézeteket, melyekben – a Szárnyak nélkül, szabadonhoz hasonlóan – ugyancsak megjelenik a rabszolgaság. A feladatotok, hogy derítsétek ki, mely könyvekből származnak az idézetek. A Raffleopter megfelelő sorában az adott könyv címét kérjük.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“Azok, akik azt hiszik, hogy a halálnál nincsen borzalmasabb, semmit sem tudnak az életről.”

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

07.06. Readinspo
07.08. Könyv és más
07.10. Szembetűnő
07.12. Pandalány olvas 
07.14. Csak olvass!
07.16. Spirit Bliss Sárga könyves út

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Te tapasztaltad már, hogy nem kötnek le olyan történetek, amelyeket néhány évvel ezelőtt még imádtál volna? Sajnos mostanában gyakran átélem ezt az érzést. Hiába vagyok tisztában azzal, hogy természetes, mennyivel másabb impulzusokra vágyom felnőttként, mint tinédzserként, nehéz nemet mondani arra, amin egy korábbi éned nem is hezitált volna. Pontosan ezt érzem A fogoly trónja, illetve az egész Az elrabolt örökös sorozat kapcsán. Teljesen elvarázsolt annak idején A kegyetlen herceg, melynek világában a mai főszereplő történetünk játszódik, csakhogy már A semmi királynőjét sem sikerült maradéktalanul élveznem. És ezzel jött el az a pont, amikor azt mondom, akárhány bőrt szeretne még Holly Black lehúzni erről a szériáról, én abban már nem szeretnék részt venni.


Az előző kötet végével igencsak szorult helyzetben hagytuk ott Oak-ot: Wren, a Fogasudvar újdonsült királynője börtönbe vetette az árulása miatt. Oak tisztában van azzal, hogy megérdemli a büntetést és a lány haragját, de a fogságot nehezen viseli. Nap mint nap azon töri a fejét, hogyan tudná visszaszerezni Wren bizalmát, és közben megvédeni őt attól, hogy felesleges diplomáciai bonyodalomba keveredjen Elfhonnal az ő bebörtönzésének köszönhetően. Oak ugyanis rájött, menthetetlenül beleszeretett a lányba, és addig nem nyugszik, amíg helyre nem állít mindent, ami elromlott.

A fogoly trónja Az elrabolt örökössel ellentétben már inkább Oak szemszögéből mutatja be az eseményeket. Nagyon kedvelem Wren karakterét, ezért eleinte furcsa és kényelmetlen volt számomra a váltás, de végső soron tökéletesen indokolt. A szerző nagyobb feszültséget tud kelteni azzal, hogy Wren gondolatait nem narrálja, továbbá a lényeg ezúttal Oak tetteiben mutatkozott meg.

Igen kíváncsi voltam, milyen módon oldják fel a kettejük között húzódó konfliktust, különösen, hogy az ő párosuknak valóban érdemes volt szurkolni. Sajnos a kelleténél jobban tudok azonosulni Wren azon vágyával, hogy végre szeresse valaki, hiszen egész addigi életében mindenki átverte és megsebezte. Oak pedig, bár valóban követte ezt a mintát, de nem a rosszindulat vezérelte, és nem követett el megbocsáthatatlan bűnt.

"– Az a fajta szerelem vagy, ami akkor születik, ha két lélek tisztán látja egymást – lép közelebb hozzá Oak. – Még akkor is, ha félnek hinni, hogy ez valóság lehet. Imádlak. Játszani akarok veled. Meg akarom veled osztani a szívem minden igazságát. És ha tényleg hiszed, hogy szörnyeteg vagy, hát legyünk együtt szörnyetegek!"

Értékeltem azonban azt is, hogy ebben a regényben már aktív szereplőként tűnik fel Jude és Cardan is. Az előzőben csak említés szintjén jelentek meg, reméltem, hogy ebben a részben többet kapunk belőlük. Szerintem ennek a sorozatnak az is célja volt, hogy lássuk, mi történt a kedvenc szereplőinkkel az eredeti széria lezárását követően, ehhez pedig szinte kötelező volt őket is megszólaltatni. Rengeteg utalás volt az abban történtekre, amelyekre már csak halványan emlékszem, mégis élvezetes volt nosztalgiázni.

Úgy érzem viszont, hogy ez a kötet épp azzal okozott csalódást, amellyel valószínűleg inkább le szeretné nyűgözni az olvasókat. Rendkívül szövevényes és bonyolult cselekményt mutat be, azonban ez számomra olyannyira átesett a ló túloldalára, hogy inkább hagytam ott lezuhanni. Képtelen voltam koncentrálni a regény többségére, és emiatt nem tudtam élvezni. Sajnos pontosan olyan dinamikára épült, mint a sorozat első tagja: az első 200-300 oldala lagymatag, a történetszálak felépítésére koncentrál, majd az utolsó 50-60 oldalon gyorsan lecsap minden labdát. Sokáig nehezen visz a cselekmény, majd hirtelen fogalmad sincs, hova kapd a fejed. Ezt sajnos nem tudtam értékelni.

Összességében A fogoly trónja valószínűleg nem fog többé a kezembe kerülni, de nem bánom, hogy elolvastam. Mind Wren, mind Oak karakterét sikerült úgy felépítenie az írónőnek, hogy abszolút megérdemeltek egy külön sorozatot, a kapcsolatuk pedig rendkívül bájos és szívmelengető. Maga a sorozat azonban már minden varázsát elveszítette számomra, így nem tudtam igazán élvezni a regényt. Szerencsére jelenleg úgy néz ki, ez duológiának készült, így több rész már nem várható belőle, bár úgy érzem, Holly Black azért fenntartott néhány lehetőséget annak, ha esetleg megrendelne még egy kötetet a kiadója. Mindenesetre senkit sem szeretnék eltántorítani attól, hogy tegyen vele egy próbát, igyekeztem hangsúlyozni, hogy nem az írás minősége hatott rám úgy, ahogy, hanem szimplán nem talált meg engem ez a történet, és ugyanezek valószínűleg egy igazi rajongót nem zavarnának.


5 / 3.5 csillag

Kiadás: Könyvmolyképző (2025)
Oldalszám: 360
Sorozat: Az elrabolt örökös 2. (Vörös pöttyös könyvek)
Eredeti cím: The Prisoner's Throne (2024)
Fordította: Sugár Fruzsina Beáta
Műfaj: fantasy, ifjúsági, romantikus

Egy fogságba vetett herceg. Egy bosszúra éhes királynő.
És egy háború, ami újraírhatja Elfhon jövőjét.

Oak herceg súlyos árat fizet az árulásáért. A messzi észak jeges fogságában, a hófödte vidék új szörnykirálynőjének akaratához láncolva csak ravaszságára és sármjára támaszkodhat, ha túl akar élni.

Cardan nagykirály és Jude nagykirályné a végletekig hajlandó elmenni, hogy kiszabadítsák elrabolt örökösüket, így Oak választásra kényszerül. Vagy megpróbálja visszanyerni annak a lánynak a bizalmát, akit mindig is szeretett, vagy hű marad Elfhonhoz, és megdönti Wren uralmát – még akkor is, ha ezzel őt is a pusztulásba taszítja.

Ahogy a háború fenyegető felhői egyre gyülekeznek, és minden sarokban új árulás lesi áldozatát, Oaknak rá kell ébrednie, hogy leleményessége közel sem elegendő ahhoz, hogy minden szerettét biztonságban tudhassa. Vajon kinek a sorsát pecsételi meg?

Add át magad a sodrásának!

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás


Csupán néhány hónapja jelent meg Az elrabolt örökös, amely ismét Elfhonba kalauzolt minket, mostantól pedig már a duológia második, egyben befejező részét is olvashatjuk a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából. Térj vissza velünk a tündérek világába, és tarts a bloggereinkkel a blogturné állomásain. Ha pedig játszol velünk, akkor akár meg is nyerheted a könyv egy példányát.

Nyereményjáték

A fogoly trónja ismét Tündérföldére kalauzol minket, így a mostani játékunkban olyan könyvek nyomába eredünk, amelyekben szintén tündérek szerepelnek. Találjátok ki, hogy a blogokon szereplő idézetek mely könyvekből származnak, és a megoldást írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

„A tudomány csarnokában sose találsz tündért. Hogy miért? Mert a tudomány nem akar mást, mint elméleteket bizonyítani, és megérteni a világmindenséget. A tudomány mindent takaros, logikus, könnyen magyarázható csomagokba pakol. A tündérek varázsosak, szeszélyesek, illogikusak, megmagyarázhatatlanok. A tudomány nem tudja bizonyítani a tündérek létét, következésképpen persze mi nem létezünk. Ez a fajta hitetlenség végzetes a tündérekre nézve.”

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

06.07. Utószó
06.09. Kitablar
06.13. Hagyjatok! Olvasok!
06.15. Insane Life
06.17. Readinspo

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Nem állítanám, hogy valaha is különösebben érdekelt az Artúr-mondakör, de Európa múltjának és a popkultúrának is olyannyira a szerves része, hogy vétek lette teljesen kihagyni. Már gyerekként láttam olyan alapműveket, mint Az első lovag című film Sean Connery főszereplésével, vagy éppen az Artúr király Clive Owennel, de ezek közül is leginkább Lancelot és Guinevere története, valamint a telefestett, harcos Keira Knightley maradt emlékezetes számomra. Később, a közelmúltban sikerült valamivel jobban belemerülnöm a témába, többek között A világ legszebb mondái című könyvnek köszönhetően, amit szívből ajánlok annak, akinek hasonló céljai vannak. Nem mondható tehát, hogy rajongó, vagy akár aktív érdeklődő lennék a témában, de szeretek tájékozódni, és kedvelem, ha valamilyen tartalom kicsit más szemszögből világít meg egy már ismert történetet vagy legendát. Lev Grossman eposza, A fényes kard pedig pontosan ezzel a céllal született.


A fényes kard az Artúr-mondakör egyfajta folytatásaként szolgál, azt dolgozza fel ugyanis, mi történt a legendás király halálát követően. Artúrt a saját fia, Mordred által érte a vég. Mordred Artúr távollétében megpróbálta átvenni az uralmat Britannia felett, a király azonban bosszút állt rajta. A csatából hiába ő került ki győztesen, halálos sebet szerzett Mordredtől. A legenda szerint azonban még a tényleges halála előtt Avalon szigetére került, és visszatér majd, ha a birodalom veszélybe kerül. Eltűnését követően a Kerekasztal megmaradt lovagjai, többek között Sir Bedivere, Sir Dagonet vagy Sir Palamedes azon tanakodnak, vér szerinti örökös híján ki lenne a legalkalmasabb jelölt Britannia trónjára, és közben persze megpróbálják megvédeni a birodalmat azoktól az erőktől, akik Artúr halálában soha vissza nem térő lehetőséget látnak a támadásra.

Az eseményeket egy Collum nevű fiú szemszögéből követjük végig, aki nagy reményekkel érkezik Camelotba. Egész életében arra készült, hogy Artúr király lovagjainak körébe kerüljön, és a verekedésben nagyon is tehetségesnek mutatkozik. Ám amikor a várba érkezik, akkor szembesül a lesújtó hírrel, ami a Kerekasztal megmaradt lovagjait is mélységes melankóliába taszította. Collum kihasználja a káoszt és beférkőzik az udvarba, ahogyan mindig is tervezte.

A jelen eseményeivel Collum szemszögén keresztül szembeülünk, azonban a közelmúlt sem marad számunkra teljesen homályban. Visszatekintésekből nemcsak Artúr uralkodását és személyiségét ismerjük meg, de a megmaradt lovagok személyes történeteit is. Néhány fejezetenként – abban az ütemben, ahogy Collum is közelebb kerül hozzájuk – megismerjük egy-egy lovag élettörténetét, addig a pontig, amíg a Kerekasztal tagjává nem váltak. Megtudjuk például, hogy Sir Bedivere, a félkarú lovag a férfiak társaságát részesíti előnyben, és menthetetlenül beleszeretett Artúrba is. Sir Palomedes, a szaracén lovag valójában egy bagdadi herceg, aki negyedik fiúként saját hazájában nem sokat remélhetett az élettől. Vagy éppen, hogy Sir Dinadan valójában nem férfinak született. Ezek a történetek páratlan színt vittek a regénybe, közelebb hozva hozzánk ezeket a viszonylag ismeretlen, kevés feldolgozásban szereplő karaktereket.

"Az ifjú egy pillanatra elképzelte: Britannia trónját nem isteni rendelet őrzi, hanem a föld ősi mágiája, a tölgy, a vér, a kő és az eső varázslata. Egy tündérkirálynő, aki egy tündér – Camelotból uralkodik, melynek kristálytornyai egy elvarázsolt fal mögött emelkednek..."

Különösen tetszett, hogy hiába halott (vagy eltűnt? nézőpont kérdése) ekkorra már Artúr király, végig jelen van a történet során. A visszatekintésekből, valamint a lovagok egymás közötti beszélgetéséből szépen, lassan megismerjük a mondák mögött rejtőző alakot, vagyis azt, milyen volt valójában, idézőjeles hús-vér emberként az uralkodó. Megtudjuk például, hogy az apátlanság milyen hatással volt rá, mennyire istenfélő keresztény volt, vagy éppen, hogy ő maga sem rendelkezett apai ösztönökkel, még akkor sem, amikor Mordred már aktívan az élete része volt.

Mindent összevetve azonban a regény legnagyobb erőssége egyértelműen a nyelvezete. A gyönyörű megfogalmazás nem csupán esztétikailag gyönyörködtet, de könnyen olvashatóvá is teszi a szöveget. Igaz, ennek a könyvnek az esetében a lassabb tempót javaslom, hogy legyen lehetőséged belemerülni mind a világba, mind pedig az írásstílusba. Minden elismerésem a fordítóé; Kleinheincz Csilla egyébként is több olyan regényért felel, amelyet szerettem, de ez különösen nagy hatással volt rám.

Összességében A fényes kard egy gyönyörűen megírt, érdekes történet az Artúr-mondakörhöz kapcsolódóan. Az érdekessége azonban inkább abban rejlik, hogy szokatlan, egyedi szemszögből dolgozza fel az ismert mitológiát. Magát a cselekményt izgalmasnak, dinamikusnak nem lehet nevezni, a hangsúly inkább a szereplők hátterén, megismerésén van. Az elolvasásához úgy gondolom, szükséges az Artúr-mondakör legalább minimális ismerete, enélkül valószínűleg élvezhetetlen lesz a regény.


5 / 5 csillag

Kiadás: Agave (2025)
Oldalszám: 608
Eredeti cím: The Bright Sword (2024)
Fordította: Kleinheincz Csilla
Műfaj: (történelmi, epikus) fantasy, kaland

Egy ​Collum nevű, tehetséges ifjú lovag érkezik Camelotba, hogy felvételt nyerjen a Kerekasztal tagjai közé, de már elkésett: Arthur király két héttel korábban elesett a camlanni csatában, és csupán maroknyi lovag maradt életben.

A túlélők azonban nem legendás hősök, mint Lancelot vagy Gawain, hanem a Kerekasztal különcei, köztük Sir Palomides, a szaracén, és Sir Dagonet, Arthur udvari bolondja, akit csak tréfából ütöttek lovaggá. Mellettük pedig csak Nimue áll, Merlin egykori tanítványa, aki elárulta és egy domb alá zárta mesterét.

Rájuk hárul a feladat, hogy újjáépítsék Camelotot ebben a kibillent világban: bár a kereszténység Istene magára hagyta Britanniát, Morgan le Fay vezetésével visszatértek a királyságba a tündérek és a régi istenségek. A lovagoknak fel kell kutatniuk az Excaliburt, hogy a romokban heverő ország ismét egyesülhessen, ám előtte még meg kell fejteniük, hogyan bukhatott el a magányos és nagyszerű Arthur király.

A fényes kard az új évezred első nagy arthuri eposza, a hagyományokhoz hűen tele párbajokkal és kalandokkal, csatákkal és lovagi tornákkal, varázskardokkal és halászkirályokkal. Ugyanakkor esendő és mégis erős férfiak és nők története, akik annak ellenére próbálják meggyógyítani széttört világukat, hogy őket magukat is megtörte az élet.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás


Lev Grossman A fényes kard című regénye a legendás Arthur-mondakör sötétebb, emberibb újragondolása, amelyet az Agave Könyvek hozott el a magyar olvasóknak. A történet középpontjában Collum, a fiatal lovag áll, aki Camelotba érkezve döbbenten szembesül Arthur király halálával és a Kerekasztal széthullásával. A regény a jól ismert hősök helyett azokkal a különc túlélőkkel foglalkozik, akiket a történelem háttérbe szorított: Sir Palomides, a szaracén harcos, Sir Dagonet, a bohóc-lovag, és Nimue, a bukott varázslónő. Ők próbálják rendbe hozni a széttöredezett birodalmat, miközben Britanniát ismét a tündérek és ősi istenek fenyegetik. Kövesd a turnét, ha kíváncsi vagy, mit gondolunk a könyvről, és esetleg szeretnél egy saját példányt is nyerni belőle!

Nyereményjáték

Játékunk a Kerekasztal ismert és kevésbé ismert lovagjaira összpontosít. A feladatotok, hogy az állomásokon található leírások alapján tippeljétek meg, melyik lovagra gondoltunk.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Ez a lovag beleszeretett Artúr király feleségébe, Guinevrába.

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

06.09. Readinspo
06.11. Kitablar 
06.13. Könyv és más
06.15. Olvasónapló

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Az álmodás egyike a leghétköznapibb dolgoknak, mégis rettenetesen keveset tudunk arról, hogyan és miért történik ez velünk alvás közben, illetve milyen üzenetet közvetítenek nekünk. Mindig is lenyűgözőnek találtam azt, milyen képi világokat és történeteket képes kreálni az elmém akkor, amikor elvileg éppen pihennie kellene, illetve azt is, mennyire rányomja időnként a bélyegét a napomra az adott álom hangulata, még akkor is, ha egyáltalán nem emlékszem arra, mi zajlott le benne. Egyedül azért nem jártam utána a témának jobban, mert nem is sejtettem, hogy ilyen kiterjedt tudomány áll az álmok mögött, illetve vannak is egzakt eredményeik. Utólag már nem értem, miért gondoltam ezt.


Dr. Rahul Jandial, a könyv szerzője amerikai idegsebész és neurológus, aki mindemellett kutatólabort vezet az agy rejtélyeinek felderítésére. Munkája során számos felismerést tett az álmokkal kapcsolatban is, amelyeket többek között a Miért álmodunk? című írásában oszt meg a nagyközönséggel. A könyvben amellett, hogy beszél az álmok kialakulása mögött álló folyamatokról, számos konkrét kérdésre is kitér, amelyek az embereket nagy valószínűséggel foglalkoztatják. Ilyen például a tudatos álmodás módszere(i), az erotikus álmok oka és üzenete, a rémálmok szerepe, valamint az álmok értelmezése.

Úgy gondolom, a Miért álmodunk? remek koncepcióval rendelkezik abból a szempontból, hogy kiemelten foglalkozik a “gyakori kérdésekkel”, vagyis bizonyos, kiemelten gyakran előforduló álomtípusokkal, illetve értelmezési kérdésekkel is. Már a tartalomjegyzéket áttekintve is felcsillan a szemünk, hiszen elképesztő ígéreteket tesz nekünk. A tudatos álmodásnak két nagyobb fejezetet is szentel, és bizonyosan nem vagyok egyedül, akit ez kifejezetten foglalkoztatott.

A könyv tartalma abból a szempontból kifogástalan, hogy tisztázza, milyen okból és hogyan alakulnak ki az álmok, illetve milyen minták alapján keletkezhetnek. Hogyan jelenhetnek meg bennünk az életünk aktuális eseményei, és az üzenetüket hogyan érdemes, és hogyan nem érdemes elkezdeni értelmezni. Mindemellett számos tévhitről és félreértésről rántja le a leplet, amivel jobb tisztában lenni. Sokat számít, hogy mindezt egy orvos-kutatótól halljuk, akinek egész életében ez volt a szakterülete.

Az álmodásra való koncentrálás, illetve az erőfeszítés az álmok felidézésére áloméletedet is kiterjesztheti – olyan, mintha új nyelvet, esetleg új kognitív vagy fizikai jártasságot tanulnál.

Sajnos azonban a kivitelezéssel és a szöveggel nem vagyok maradéktalanul elégedett. Nehéz volt követnem a levezetését, és nem elsősorban a tudományos szakkifejezések miatt. Úgy éreztem, az egyes témákat rendkívül röviden fejti ki, így épp, mikor elkezdeném megérteni, már egészen másról folyik a szó. Mindemellett a kifejtéseit kevés példával támasztja alá, illetve kutatásokat is alig említ meg, amelyek pedig segítenének értelmezni a magyarázatot, és elmélyülni az adott kérdésben. Hiába fogalmaz a nagyobb közönség számára is érthető módon, igazán csak a valós példákra épülő anekdoták konklúziójára emlékszem a szövegből.

Sajnálom azt is, hogy meglehetősen rövid kifejtést kaptunk erről az izgalmas témáról. A szöveg maga mindössze 230-240 oldalt tesz ki, csak a vaskos irodalomjegyzék miatt tűnik terjedelmesebbnek első ránézésre. Nem tudom, mennyi egzakt megállapítás létezhet még ebben a tudományágban, és megértem, ha a még ingoványos talajra nem szeretett volna rálépni, de számomra ez nem volt kielégítő olvasmány. Sok kérdés maradt még bennem, és azt is elfogadtam volna, ha kerek perec lefekteti a kutatások határait, hogy ne érezzem ennyire hiányosnak a könyvet.

Összességében a Miért álmodunk? azért nem bizonyult haszontalan olvasmánynak, hiszen sok olyan jelenséget megértettem belőle, amelyeket a saját bőrömön is tapasztaltam, de magyarázatom sosem volt rá. A könyv teljes megértéséhez azonban legalább egy újraolvasásra biztosan szükségem lesz, mivel sok esetben nem tudtam tartani a szöveg tempóját. A könyvet azok számára ajánlom, akik szeretnének bevezetést kapni az álmok mögött álló tudományba, illetve válaszokat kapni arról, mi tévhit ebben a kérdésben, illetve mi a valóság. Továbbá azoknak ajánlom, akiknek fontos, hogy mindezt hiteles forrásból, tudományos munkát végző személytől, és ne lelkes érdeklődőtől vagy újságírótól hallja


5 / 4 csillag

Kiadás: XXI. Század (2025)
Oldalszám: 302
Eredeti cím: Why We Dream: What Your Sleeping Brain Reveals About Your Waking Life (2024)
Fordította: Novák Gábor
Műfaj: ismeretterjesztő

Dr. ​Rahul Jandial bemutatja, mit árulnak el az álmok legbensőbb vágyainkról, és hogyan javítsunk az életminőségünkön azáltal, hogy szolgálatunkba állítjuk a tudatos álmodást, és megszelídítjük rémálmainkat.

Milyen potenciál rejlik az álmainkban, és hogyan lehetnek a hasznunkra?

Aknázd ki az álmodás során lejátszódó neurológiai folyamatokra vonatkozó ismereteket.
– Javíts az egészségi állapotodon
– Növeld a teljesítményedet
– Fokozd a kreativitásodat
Dr. Rahul Jandial világhírű idegsebész és agykutató ebben a kötetben adja közre úttörő jelentőségű tudományos eredményeit.
– Ha alszol egyet, javul a problémamegoldó képességed
– Az álmodás képességének egyes rendellenességei bármely más tünetnél évekkel korábban jelezhetik a Parkinson-kór kialakulását

Az álmodás az emberi agy egyik leginkább félreértett funkciója. Tudományos kutatásokkal sikerült igazolni, hogy álmodás nélkül nem maradhatott volna fenn az emberi faj. A Miért álmodunk? feltérképezi a tudatelőttes tartományt, feltárja, hogyan őrizhette meg az ember az álmodás képességét évezredeken keresztül, és hogyan aknázhatjuk ki az e képességben rejlő lehetőségeket mind álmunkban, mind az ébrenlétben. Az álmodás segít szabályozni az érzelmeinket. Szerepe van abban, hogy el tudjuk raktározni és elő tudjuk keresni az emlékeket, segíti a tanulást. Az ezután kialakuló testi vagy mentális elváltozásokat, így a Parkinson-kórt vagy az Alzheimert is képes előre jelezni. Dr. Rahul Jandial bemutatja, mit árulnak el az álmok legbensőbb vágyainkról, és hogyan javítsunk az életminőségünkön azáltal, hogy szolgálatunkba állítjuk a tudatos álmodást, és megszelidítjük rémálmokat.

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés


Dr. ​Rahul Jandial PhD-s idegsebész és neurológus sok éven át kereste a választ a következő kérdésekre: Miért álmodunk? Hogyan álmodunk? A többféle szakterületet felölelő kutatásainak végeredménye ez a kiadvány, amelyben összegzi az összegyűjtött tudást. Tartsatok bloggereinkel erre az izgalmas utazásra az álmok világába! 
A 21. Század Kiadó hála az olvasóink között a turné végén kisorsolunk egy példányt a Miért ​álmodunk?-ból!

Nyereményjáték

Játsszatok velünk! Hogy megnyerjétek a könyv egy példányát, válaszoljátok meg helyesen az egyes állomásokon megtalálható kérdéseket!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Miknek az összessége az álom?

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

04.25. Hagyjatok! Olvasok!
04.27. Readinspo
04.29. Szembetűnő

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Az olvasást az idei évben igyekszem hátrébb szorítani a prioritásaimban, hiszen rengeteg olyan feladat került előtérbe, amely rengeteg időt igényel a szabadidőmből. Éppen ezért alaposan megválogatom, mivel töltöm a pihenésre szánt időt, ami nem enged teret az olvasmányaimban való kísérletezésnek. Igyekszem emiatt inkább olyan könyveket választani, amelyek amellett, hogy kikapcsolnak, még építenek is. Nos, A hurrikánháború épp nem tartozik ebbe a kategóriába. Csakhogy ha már követtek egy kis ideje, biztosan tudjátok rólam, hogy a YA-NA fantasy sorozatok a gyengéim, és hajlamos vagyok miattuk megszegni az elhatározásomat. Ebben az esetben viszont egyáltalán nem bántam meg, hiszen A hurrikánháború teljesen magával ragadott, és nagyon bízom benne, hogy hamarosan élvezhetem a folytatását is.


Évekkel ezelőtt az Éjbirodalom háborút indított a Sardoviai Szövetség ellen, miután sardoviai Fényhozó katonák meggyilkolták az akkori uralkodót. A fia, aki a helyébe lépett, válaszul lemészárolta mindazokat, akikről megtudta, hogy rendelkeznek a fény irányításának képességével. Talasyn, az árvaként felnőtt fiatal nő elkerülte a megtorlást, és jelenleg a sardoviai seregben harcol. Alaric, az Éjbirodalom seregének vezetője és egyben trónörököse viszont rájön Talasyn titkára. Akárhányszor összefutnak a csatatéren, megpróbálják elpusztítani egymást, de valami mindig megakadályozza, hogy ez sikerüljön. Egyik ilyen alkalommal Nenavar területére tévednek, ahol fogságba ejtik mindkettejüket. Itt azonban olyan titok lepleződik le, amely örökre megváltoztatja Talasyn életét.

A hurrikánháborúban egy teljesen új fantasy világban járunk, ahol a több nagyobb birodalom határai jelenleg átrendeződni látszanak. Az Éjbirodalom által kirobbantott háborúban Sardovia áll vesztésre, területeinek nagy részét elfoglalták már, erőforrásai kimerültek. Ugyanakkor tudják jól, az Éjbirodalom csak sötétséget és pusztulást hoz a világra, amit az utolsó lélegzetvételükkel is igyekeznek megakadályozni. A világban él egy maroknyi ember, akik különböző képességekkel bírnak; ők az éterhajlítók, akik egy-egy elemet képesek irányítani. Vannak Árnyfaragók, Szélszólók, Bűvölők, Tűztáncosok, Záporzengők, és persze a Fényhozók, mint maga Talasyn. Ezen kívül előfordulhatnak természetfeletti lények is, mint például a sárkányok, de hát senki sem látott még olyat… legalábbis eddig.

A két főszereplő, Talasyn és Alaric viszonya már a kezdetektől izgalmas. Az elejétől fogva sejteni lehet, hogy ők másra teremttettek, minthogy meggyilkolják egymást, különösen, amikor látjuk, hogy Alaric megkönnyebbülést érez, amiért újra és újra életben találja a nőt. Annyit kénytelen vagyok elárulni, hogy idővel olyan helyzetbe kerülnek, amikor felfüggeszthetik az egymással való háborúzást, és ez megágyaz egy szerelmi kapcsolatnak is. Ám továbbra is rendkívül lassan és óvatosan közelednek egymáshoz, hiszen folyamatosan felmerülnek a kétségek mindkettejükben a körülmények okán. Talasyn elképzelni sem tudja, hogy megbocsásson a férfinak a rengeteg borzalomért, kegyetlenségért és halálért, amiért az országa felelős a háború kirobbantásával. Alaric pedig nem bízik meg teljes mértékben Talasyn-ben, mivel úgy hiszi, sardoviai menekülteket bújtat, emellett maga is Fényhozó, akárcsak azok az éterhajlítók, akik annak idején meggyilkolták a nagyapját.

"Egész életedben harcoltál. Ösztönösen először támadsz, mielőtt bárki bánthatna. De néha az ütések formálnak minket. Ha hagyjuk betalálni. Ha hagyjuk, hogy nekicsapódjon a védelmünknek, amíg meg nem győződünk róla, hogy állva tudunk maradni, míg elmúlik."

A közöttük húzódó ellentétek megakadályozzák, hogy a két fiatal teljes mértékben átadhassa magát az erős vonzalomnak – és őszintén, ezt élvezet nézni. Mostanában több olyan történettel találkoztam, ahol nem épült fel szépen a két szerelmes kapcsolatának alapja, és vágytam valamire, ami máshogyan csinálja. A hurrikánháborúban pedig ez egyáltalán nem olyan módon zajlik, ahol verném a fejemet a falba azzal a felkiáltással, hogy “könyörgöm, csak csókoljátok már meg egymást!”, hiszen az ellentéteik és a dilemmájuk nem a saját maguk által generált problémák, amiket kommunikációval meg lehet oldani. Valós és komoly ellentétekről van szó, amelyeken sokat kell dolgozniuk, és legyőzni a körülményeket is, amelyek folyamatosan ellenük dolgoznak.

Tetszett az is, hogy a szereplőink külön-külön is végigmennek fejlődésen. Talasynt például súlyosan traumatizálta az árvasága és mindaz, amin gyerekként az árvaházban vagy az utcán történt vele. Semmi másra nem vágyik, mint egy családra, és amikor rátalál, kénytelen felismerni, hogy a család egy tökéletlen konstrukció, ami rengeteg lemondással, alkalmazkodással jár. Alaric pedig magabiztos és erős vezető, aki csak akkor szembesül a saját traumáival, amikor kapcsolatot kénytelen kialakítani valaki mással. Kiderül, mennyire toxikus családi környezetben nőtt fel, és hogy sosem tanulta meg, hogyan kell szeretni.

A Molyon fellelhető címkék, a Zafír pötty, illetve a Tüskék és rózsák udvarához való hasonlítgatás miatt némileg tartottam attól, hogy ez is olyan regény lesz, amelyet a szerző a szexjelenetekkel igyekszik eladni, ami minden más kárára megy. Ehhez képest szerencsére nagyon kevés pikáns részletet kaptunk, azok viszont minőségiek voltak és a legkevésbé sem erőltetettek. Valószínűsítem, hogy ez a későbbiekben megváltozik, ezt csak azért szerettem volna kiemelni, mert kifejezetten jó pontként éltem meg, hogy épp az ellenkezője történt annak, mint amire számítottam.

Összességében A hurrikánháború remek élményt okozott számomra, és nagyon várom a folytatását. Sajnálom, hogy itthon kevésbé kapták fel, és egyébként Goodreads-en is sok negatív hangvételű értékelést kapott. Kevés olyan példa van arra, hogy én jobban szeretek egy regényt, mint amennyire a nagy többség, de az az igazság, hogy tényleg nem tudok olyat megemlíteni A hurrikánháborúból, ami akár csak egy kicsit kevésbé tetszett volna. Teljesen beszippantott a világ, együttéreztem a karakterekkel, és átéléssel követtem az eseményeket. Imádom, hogy bár kétségkívül a két főszereplő viszonya áll a középpontjában, a lassú és óvatos ismerkedésük miatt rengeteg más aspektus (mint a politika) is teret kap mellettük, ami egy ilyen jellegű fantasy történetben elengedhetetlen részlet. Lényeg a lényeg, én szívből ajánlom ezt a regényt minden érdeklődőnek.


5 / 5 csillag

Kiadás: Könyvmolyképző (2025)
Oldalszám: 416
Sorozat: A hurrikánháború 1. (Zafír pöttyös könyvek)
Eredeti cím: The Hurricane Wars (2023)
Fordította: Szabó Tünde
Műfaj: (high) fantasy, romantikus

A ​szív csatatér.
Két ellenség. Egy kénytelen szövetség. Egy szerelem, amely megmentheti vagy el is pusztíthatja a világukat…

Talasyn egész életében a hurrikánháborúban élt. Árvaként nőtt fel, nemzetét a kegyetlen éjcsászár ostromolja, családját a szabadságért harcoló katonák között találta meg. Azonban halálos titkot rejteget: ereiben fénymágia csordogál, izzó erő, amiről mindenki azt hiszi, évekkel ezelőtt megsemmisült.

Alaric hercegre, a császár egyetlen fiára és örökösére vár a feladat, hogy seregeivel és erőteljes árnymágiájával elsöpörjön mindent, ami az Éjbirodalom uralmát veszélyezteti. Talasynban a valaha volt legnagyobb fenyegetésre lel: a lány fényesen izzik a csatatéren a varázslattól, ami megölte a fiú nagyapját, szörnyeteget csinált az apjából, és kirobbantotta
a hurrikánháborút. Alaric megpróbálja megölni a lányt, de a fény és a sötétség összecsapásában az energiáik összefonódnak, és olyan erő keletkezik, amilyet soha nem láttak azelőtt.

Ez a háború csak velük érhet véget. Azonban még ennél is nagyobb veszély közeleg, amit talán csak a kettejük különös mágiája képes megállítani. Talasyn és Alaric döntés előtt áll… vajon az a sorsuk, hogy összefogjanak, vagy hogy elpusztítsák egymást?

Felejthetetlen romantasy, egy rendkívüli új író lélegzetelállító debütálása. Tökéletes olvasmány a Negyedik szárny és a Tüskék és rózsák udvara rajongóinak.

Hagyd, hogy téged is magával ragadjon!

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás


A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent a nagy sikert aratott Hurricane Wars - Hurrikán háború első kötete, egy lebilincselő és izgalmas történet a jó és a rossz harcáról, amiben két ember találkozik. 
Gyertek velünk a turnéra, ismerjétek meg jobban a történetet! Ha pedig részt vettek a játékban, tiétek lehet a könyv egyik példánya.

Nyereményjáték

Mivel a könyv fanfic alapján készült, így mostani játékunkban olyan könyvekből találtok idézetet, amik eredetileg fanficek voltak és abból később lettek kiadott könyvek. A Rafflecopter megfelelő részébe az írót és a könyv címét kell beírni, ahonnan az idézet származik. 
Játékra fel!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“Hipotézis. Minél többször említek egy csatolmányt egy e-mailben, annál kisebb a valószínűsége, hogy csatolom is az említett mellékletet.”

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

04.25. Readinspo
04.27. Insane Life
04.29. Kitablar

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Az az igazság, hogy hiába van végtelen hosszúságú várólistám, bizonyos időszakokra előre meghatározott olvasási terveim és egy elképzelésem arról, milyen jellegű könyveket élvezek és melyeket nem, sokszor nem tudok ellenállni a kísérletezésnek. Ami alapvetően nem baj, természetesen, hiszen rengetegszer előfordult, hogy csodálatos élményt kaptam az adott történettől, sőt, tulajdonképpen ennek ellenkezője fordul elő ritkábban. A Mágia a Magyalkönyvtárban is félig-meddig inkább kísérletezés volt. Sokkal nagyobb szerepet játszott a döntésben a köré felhúzott marketing, na meg a pogányságból kölcsönzött motívumok (amit később egy külön bekezdésben kifejtek majd), mint a fülszöveg által előrejelzett történet. Sajnos viszont ez nem úgy sült el, ahogyan szerettem volna.


Kierse McKenna olyan világban él, ahol minden sarkon szörnyekbe botolhat. A vámpírok, vérfarkasok, druidák, boszorkánymesterek, trollok, koboldok és még megannyi természetfeletti lény a közelmúltban fedte fel valódi alakját, rászabadítva a pusztulást és a félelmet a világra. Emberek maroknyi csapatának ugyan sikerült azt elérni, hogy megkössék a Szörnyegyezményt, és ezáltal némi védelmet élvezzenek a természetfeletti képességekkel nem rendelkezők, de az addig ismert világ teljesen összeomlott. Kierse egy a megtört emberek közül, ám ő olyan életet teremtett magának, ahol kevésbé kell félteni. Tolvajként igyekszik boldogulni New York bandákkal teli utcáin, időnként komolyabb megbízásokat is végrehajtva. Egy éjjel azonban a meglovasítani szándékozott gyémántgyűrű gazdája felfigyel rá, akiről kiderül, hogy nagy hatalmú boszorkánymester. A Szörnyegyezmény megsértéséért ez Kierse életébe is kerülhetne, nagy meglepetésére azonban a férfi inkább munkát ajánl neki.

A Mágia a Magyalkönyvtárban világépítése érdekes: a jelenünkben játszódik ugyan, de egy olyan verziójában, ahol egyikünk sem szívesen élne. Az egészségügyi ellátás és a ma természetesnek gondolt javak (pl. mobiltelefon, tömegközlekedés) megfizethetetlenek az egyszerű ember számára, és minden utcasarkon egy-egy szörny leselkedik rájuk. Eleinte az emberek szemszögéből ismerjük meg a szituációt, ami rendkívül nyomasztónak és megoldhatatlannak tűnik. Később azonban, ahogyan Kierse egyre inkább a szörnyek bűvkörébe kerül, látjuk, mennyire lenyűgöző is tud lenni a világuk és a mágia, amit birtokolnak.

Mint említettem, a regényt leginkább a Magyal- és Tölgykirály motívumának megjelenése miatt szerettem volna elolvasni. Nem titok, bár még kevésbé hangsúlyozom, de az elmúlt években nagy hatással voltak rám bizonyos pogány elképzelések, amelyek jelenleg a formálódó spirituális utam alapját is képezik. A Magyal- és Tölgykirály pedig a pogány hagyományokban az évszakok váltakozásának, az év folyamatának, az idő haladásának szimbólumaként is tekinthetők. A történetük (dióhéjban) pontosan az, ahogyan a regényben is szerepel: a napfordulók váltakozásakor az egyik legyőzi a másikat, a harcuk örökké tart, de mégsem élhet egyik a másik nélkül. A nappalok rövidülésével a Magyalkirály, a hosszabbodásukkal a Tölgykirály kerül ereje teljébe. Az érdekelt leginkább, K. A. Linde milyen módon jeleníti meg ezt a történetben, mennyire lesz hangsúlyos (ha már a címében is megjelenik), és legfőképp, mennyire tartja meg a szimbólum lényegét. És bár a történet folyamán kissé csalódott voltam, hiszen nagyon hangsúlytalan volt, de a végkifejletben lényegében mindent bepótolt a szerző. Igaz, némileg zavaros volt számomra, de lesz néhány folytatása is ennek a regénynek, ami talán tisztázza a helyzetet.

Tetszett, hogy olyan párhuzamot is felfedeztem, amelyre nem számítottam. Nem tudom, szándékos-e vagy véletlen, de a történet bizonyos részleteiben erősen emlékeztetett a Szépség és a Szörnyeteg meséjére. Apróság, de számomra már önmagában a szörny kifejezés is árulkodó, vagy akár az, hogy Kierse-t csábítja a boszorkánymester, Graves könyvtára. Erősebben utal rá, hogy a küldetés idejére a főszereplőnknek ennek a bizonyos a szörnynek a házában kell maradnia, és közben még egymásba is szeretnek, természetesen.

"A Tölgykirály és a Magyalkirály. A nyár istene tél istenével szemben. A sötétség a fénnyel szemben."

Kifejezetten tetszett még, hogy a szerző a mellékszereplők megszólaltatásával is színesítette a történetet. Egy-egy rövid jelenet erejéig ugyanis egy-egy válogatott karakter szemszögéből követjük az eseményeket, akik olyan cselekményszálakba engednek bepillantást, amelyekről csak a főszereplőnk követésével nem szereznénk tudomást. Azért is tartom ezt remek módszernek, mert így finoman jelzi számunkra a szerző, hogy hiába szerepelnek keveset, nekik is megvan a maguk története a háttérben.

Az élményhez nem mindig ad hozzá annyit a kiadvány milyensége, hogy külön kiemeljem az értékelésemben, itt viszont kénytelen vagyok neki egy bekezdést szentelni. A Kiadó nagyon kitett magáért annak érdekében, hogy minél vonzóbb legyen számunkra a kötet: megjelent puha- és keménytáblás verzióban, kapott élfestést, és megtartották a gyönyörű, külföldi borítót. Ezen kívül a keménytáblás kiadás védőborító alatti borítóján, valamint az elülső és hátsó előzéklapon is található egy-egy grafika, amelyek a főszereplőnket ábrázolják bizonyos helyzetekben. Ráadásként aki a Kiadó oldaláról rendelte meg a kötetet, kapott egy kis csomag tarot-kártyát, melynek rajzai a könyv egy-egy motívumát emelik ki.

Sajnos azonban hiába ragadott meg néhány eleme a regénynek, éreztem némi hiányosságot benne. Sokkal többet szerettem volna olvasni például a világ felépítéséről, a szörnyekről és a mágiáról, hogy honnan erednek, hogyan éltek ezelőtt. A karakterviszonyok kifejtése is lehetett volna alaposabb, nemigen értem például Kierse kapcsolatának jellegét a barátaival.

Összességében sajnos azt kell mondanom, nem nyerte el a tetszésemet a Mágia a Magyalkönyvtárban, viszont ezért teljes mértékben az ízlésem okolható, nem a könyv vél vagy valós minőségi problémái. Egyszerűen nem tudott magával ragadni sem a történet, sem pedig a kifejtése, a karakterek pedig végképp. Úgy érzem, semmi újdonságot nem mondott számomra, még annak ellenére sem, hogy beemelt eredetileg pogány motívumokat, amit regényben nemigen láttam még. Hiába volt akciódús, nem sodort magával a lendülete, inkább csak túl akartam lendülni rajta. Nem volt kifejezetten rossz élmény, sőt, sokkal inkább csak semleges, de már ez is elegendő, hogy döntsek arról, kíváncsi vagyok-e a folytatására. Nem jelentem ki egyértelműen, hiszen nem ismerem a jövőbeli énemet, de jelenleg erősen a nem felé hajlok. Viszont amondó vagyok, ha alapvetően felkeltette az érdeklődésedet a fülszöveg, ne az én élményeimre alapozz, tegyél vele egy próbát!


5 / 3,5 csillag

Kiadás: Next21 (2025)
Oldalszám: 464
Sorozat: Tölgy és Magyal-ciklus 1.
Eredeti cím: The Wren in the Holly Library (2024)
Fordította: Ács Eleonóra
Műfaj: (dark, urban) fantasy, romantikus, new adult

Van, ​ami legjobb, ha csak a képzeletünkben létezik.

Tizenhárom évvel ezelőtt az árnyékból felbukkantak a szörnyek, és pusztító háborút robbantottak ki Kierse világában, amely csaknem teljes pusztuláshoz vezetett. Az a New York, amit a lány ismert, gyakorlatilag egyik napról a másikra összeomlott.

A vérengzés nyomán megszületett a Szörnyegyezmény. Egyfajta fegyverszünet vette kezdetét.

Ma éjjel azonban Kierse, ez a tehetséges, rettenthetetlen tolvaj, meg fogja szegni a megállapodást. Betör a Magyalkönyvtárba… mert nem tudja, hogy egy szörny lakik ott.

A szörny vonzó, egyszerre igéző és rémisztő lény. De rögtön felismeri, ha tehetséggel találkozik. Innentől csak az a kérdés, milyen áron szerzi meg magának Kierse-t.

Kierse veszélyes alkut köt a szörnnyel – ezzel a minden tekintetben páratlan teremtménnyel. Feláldozza a szabadságát. Felajánlja különleges képességeit. Együtt teszik kockára a jövőjüket.

De ez a játszma évszázadokon át tart – és ha Kierse egyszer beszállt, onnantól nincs menekvés…

Akkor is szeretni fogod a sötétséget, ha megtudtad, mit rejt?

Linkek: Moly || Goodreads || megrendelés || beleolvasás



A 21. század kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent K.A. Linde varázslatos Tölgy és Magyal-ciklus első része, Mágia a Magyalkönyvtárban címmel. Varázslatokkal és mágiával átszőtt elképzelt világba kalauzolja az olvasót, ahol a szörnyek mögött más titkok is lapulnak… 
Gyertek és tartsatok velünk a turné állomásain, ahol jobban megismerhetitek a történetet! Ha pedig velünk játszotok, tiétek lehet akár a könyv egyik példánya is.

Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban idézeteket kell megkeresni, egészen pontosan melyik könyvből származik és ki írta a könyvet, majd a rafflecopter megfejtés rubrikába a helyes megfejtést beírni. Annyit segítünk, mindegyik hasonló témakörből fog származni. 

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“A Mélység peremére értek, ahová a sárkányok is féltek menni, ahol a víz zöldből feketére váltott, és egyetlen hullám sem zavarta meg a felszínt.
Ebben a valószínűtlen tengerben tükröződött minden csillag és csillagkép, a kozmosz valamennyi ránca és örvénye. Mintha két égbolt lett volna, a hajójuk pedig szellemhajó, mely két világ között sodródik. A tenger tükörré változott, hogy a menny végre megnézhesse magát benne.”

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista

04.17. Insane Life
04.19. Zakkant olvas
04.21. Hagyjatok! Olvasok!
04.22. Readinspo
04.23. Könyv és más
04.25. Kitablar

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon és Instagramon! Ha pedig szívesen olvasnál tőlem más témákban, nézz fel a Milieux-re! ♥

Újabb posztok
Régebbi posztok


Üdv!
Sára vagyok, kávé-, könyv- és kisállatfüggő, ellátva némi íráskényszerrel.

Ha szeretnél többet tudni rólam, kattints!

Kapcsolat: readinspo.blog@gmail.com

2026 Reading Challenge

2026 Reading Challenge
Sarah has read 0 books toward her goal of 50 books.
hide
0 of 50 (0%)
view books

A héten népszerű

  • Hogyan választom ki a következő olvasmányomat?
  • Könyves célok 2020-ban
  • 50 könyv, amit elolvasnék 2020-ban

A hónap könyve (katt)

Katt az értékeléshez

Archívum

  • ▼  2026 (21)
    • ▼  július (4)
      • Rachel Reid: Mindent vagy semmit
      • Rebecca Ross: Vad áhitat
      • Alice Oseman: Fülig beléd zúgtam 6.
      • Alix E. Harrow: Az ​örökkévaló
    • ►  június (3)
    • ►  május (6)
    • ►  április (2)
    • ►  március (1)
    • ►  február (1)
    • ►  január (4)
  • ►  2025 (25)
    • ►  december (3)
    • ►  november (4)
    • ►  augusztus (1)
    • ►  július (5)
    • ►  június (2)
    • ►  április (6)
    • ►  március (1)
    • ►  január (3)
  • ►  2024 (65)
    • ►  december (6)
    • ►  november (7)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (7)
    • ►  augusztus (4)
    • ►  július (4)
    • ►  június (5)
    • ►  május (8)
    • ►  április (3)
    • ►  március (1)
    • ►  február (4)
    • ►  január (10)
  • ►  2023 (71)
    • ►  december (12)
    • ►  november (12)
    • ►  október (7)
    • ►  szeptember (8)
    • ►  augusztus (6)
    • ►  július (2)
    • ►  június (5)
    • ►  május (3)
    • ►  április (5)
    • ►  március (1)
    • ►  február (2)
    • ►  január (8)
  • ►  2022 (42)
    • ►  december (8)
    • ►  november (3)
    • ►  október (3)
    • ►  szeptember (2)
    • ►  augusztus (3)
    • ►  július (2)
    • ►  június (2)
    • ►  május (2)
    • ►  április (6)
    • ►  március (2)
    • ►  február (7)
    • ►  január (2)
  • ►  2021 (62)
    • ►  december (3)
    • ►  november (3)
    • ►  október (3)
    • ►  szeptember (3)
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (5)
    • ►  június (9)
    • ►  május (8)
    • ►  április (8)
    • ►  március (6)
    • ►  február (3)
    • ►  január (9)
  • ►  2020 (110)
    • ►  december (6)
    • ►  november (13)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (10)
    • ►  augusztus (12)
    • ►  július (16)
    • ►  június (9)
    • ►  május (7)
    • ►  április (5)
    • ►  március (8)
    • ►  február (8)
    • ►  január (10)
  • ►  2019 (55)
    • ►  december (18)
    • ►  november (11)
    • ►  október (6)
    • ►  szeptember (3)
    • ►  augusztus (8)
    • ►  július (9)

Értékelés

  • 1 csillag (2)
  • 1.5 csillag (2)
  • 2 csillag (1)
  • 3 csillag (19)
  • 3.5 csillag (40)
  • 4 csillag (65)
  • 4.5 csillag (59)
  • 5 csillag (140)

Műfajok

antológia (2) chick lit (4) cozy fantasy (2) családregény (4) dark fantasy (10) dark romance (1) disztópia (9) epikus fantasy (5) erotikus (6) esszé (1) fantasy (113) fikció (2) filmkönyv (1) filozófia (1) folk horror (1) grimdark (2) gyerekkönyv (11) hard sci-fi (1) heroikus fantasy (1) high fantasy (21) horror (8) ifjúsági (18) interaktív (3) ismeretterjesztő (28) kalandregény (7) klasszikus (7) krimi (29) képregény (2) lovagregény (1) low fantasy (10) lélektani (5) memoár (13) mese (6) munkafüzet (1) mágikus realizmus (5) napló (2) new adult (25) novella (11) portré (1) pszicho-thriller (4) pszichológia (6) regény (223) romantikus (132) sci-fi (10) skandináv krimi (1) szakácskönyv (4) thriller (29) tudományos (6) történelem (1) történelmi fantasy (6) történelmi fikció (25) történelmi regény (1) történelmi romantikus (1) urban fantasy (15) vers (7) young adult (82) életmód (12) életrajz (5) önfejlesztő (17) önsegítő (3)

Rovatok

#BlogturnéKlub (334) #HAUL (2) #Polc (15) #TAG (12) #Top5 (7) #borítómustra (5) #cikk (32) #filmsorozat (14) #haviösszegző (4) #idézet (11) #interjú (5) #kihívás (6) #könyvértékelés (342) #megjelenések (4) #témázás (5) #érdekesség (3)

Kiadók

Agave (19) Athenaeum (4) BOOOK (2) Bookline (8) Cartaphilus (1) Central Könyvek (1) Ciceró (2) Európa (2) Gabo (3) General Press (3) HVG (1) Helikon (7) Jaffa (4) Jelenkor (5) Kolibri (8) Konkrét könyvek (1) Kossuth (4) Kulcslyuk (1) Könyvmolyképző (96) Labrisz (1) Lampion Könyvek (1) Libri (21) Magnólia (4) Maxim (26) Menő/Manó (24) Móra (3) Next21 (12) Pagony (1) Park (15) Partvonal (4) Trend (2) XXI. század (36) Édesvíz (3)
Created By SoraTemplates | Distributed by GooyaabiTemplates